Gondolkod\u00e1sunkat, \u00e9rz\u00e9seinket \u00e9s cselekedeteinket a term\u00e9szeti adotts\u00e1gok \u00e9s k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek alak\u00edtj\u00e1k, valamint a kultur\u00e1lis neveltet\u00e9s\u00fcnk szab\u00e1lyozza. Mindk\u00e9t val\u00f3s\u00e1gban jelen vagyunk, mindkett\u0151 form\u00e1l minket \u00e9s l\u00e9trehozza azokat az \u00e9szlel\u0151 eszk\u00f6z\u00f6ket, amelyek \u00e1ltal meg\u00e9rthetj\u00fck a vil\u00e1got \u00e9s \u00f6nmagunkat \u00e9s viszonyulhatunk hozz\u00e1juk.<\/p>\n
<\/p>\n
Term\u00e9szet \u00e9s kult\u00fara<\/strong><\/p>\n <\/p>\n A term\u00e9szet mindennek az alapja. Term\u00e9szet n\u00e9lk\u00fcl semmif\u00e9le kult\u00fara nem l\u00e9tezne. B\u00e1rmilyen alkot\u00e1sok is sz\u00fclettek ezen az alapon, azokat a term\u00e9szet fogja fenntartani vagy elpuszt\u00edtani.<\/p>\n Az elm\u00falt sz\u00e1zadban a l\u00e1that\u00f3 term\u00e9szet, mint a l\u00e1thatatlan megnyilv\u00e1nul\u00e1sa \u00e9s mint ihletforr\u00e1s fokozatosan visszah\u00faz\u00f3dott a m\u0171v\u00e9szi felfog\u00e1s \u00e9s kutat\u00e1s ter\u00fclet\u00e9r\u0151l a \u201em\u00f6g\u00f6tte\u201d h\u00faz\u00f3d\u00f3 val\u00f3s\u00e1gok kedv\u00e9\u00e9rt, \u2013 ezzel n\u00e9h\u00e1ny nagyszer\u0171, de egyben k\u00e9rd\u00e9ses eredm\u00e9nyt hozva l\u00e9tre a m\u0171v\u00e9szet \u00e9s a tudom\u00e1ny ter\u00e9n. Az anyag \u00e9s a l\u00e1that\u00f3 forma felboml\u00e1sa \u00e9s energi\u00e1v\u00e1 v\u00e1l\u00e1sa nukle\u00e1ris hasad\u00e1s \u00e1ltal, vagy a \u201ebiomassza\u201d gy\u00e1rt\u00e1sa benzin \u00e9s biog\u00e1z c\u00e9lj\u00e1ra riaszt\u00f3 m\u00f3don olyasmire utal, ami elker\u00fclte a figyelm\u00fcnket, pedig annyira nyilv\u00e1nval\u00f3: az alakra, a form\u00e1ra \u00e9s annak j\u00f3t\u00e9kony sz\u00e9ps\u00e9g\u00e9re.<\/p>\n <\/p>\n Ami l\u00e1that\u00f3<\/strong><\/p>\n <\/p>\n A form\u00e1kkal teli l\u00e1that\u00f3 term\u00e9szetet sz\u00e1mos szellemi n\u00e9zet ill\u00fazi\u00f3nak, Maj\u00e1nak, Szamsz\u00e1r\u00e1nak tartja, vagy puszt\u00e1n \u201epork\u00e9nt\u201d min\u0151s\u00edti. \u201e\u00cdzisz f\u00e1tyla\u201d szint\u00e9n arr\u00f3l tan\u00faskodik, hogy a val\u00f3s\u00e1g valahol e m\u00f6g\u00f6tt van, Plat\u00f3n h\u00edres barlang hasonlata pedig az \u00e9rz\u00e9kekkel felfoghat\u00f3 \u00e9s l\u00e1that\u00f3 vil\u00e1got \u00e1rny\u00e9kvil\u00e1gnak nevezi, az \u00f6r\u00f6k ide\u00e1k halv\u00e1ny visszat\u00fckr\u00f6z\u0151d\u00e9s\u00e9nek \u00e9s visszhangj\u00e1nak, nem pedig f\u00fcggetlen val\u00f3s\u00e1gnak. M\u00e9g ha vil\u00e1gos is a sz\u00e1munkra, hogy mit \u00e9rt ezalatt, ez a n\u00e9z\u0151pont akkor is az adott alaphoz val\u00f3 tudatlan hozz\u00e1\u00e1ll\u00e1sr\u00f3l tan\u00faskodik, \u00e9s k\u00f6zvetett m\u00f3don lehet\u0151v\u00e9 teszi az \u201ealacsonyabb rend\u0171 term\u00e9szet\u201d kiakn\u00e1z\u00e1s\u00e1t annak k\u00f6vetkezm\u00e9nyeivel egy\u00fctt.<\/p>\n A l\u00e1that\u00f3 \u00e9s \u00e9rz\u00e9kelhet\u0151 term\u00e9szet puszta ill\u00fazi\u00f3v\u00e1 egyszer\u0171s\u00edt\u00e9se, ami elvonja a figyelm\u00fcnket a l\u00e9nyegt\u0151l, ahhoz az \u00e1ll\u00e1sponthoz hasonl\u00f3, mint mikor egy h\u00e1zat azzal az anyaggal azonos\u00edtunk, amib\u0151l fel\u00e9p\u00fcl, egy Rembrandt festm\u00e9nyt a v\u00e1szon, a k\u00f6t\u0151anyag \u00e9s a fest\u00e9k szerint \u00edt\u00e9l\u00fcnk meg, vagy egy Mozart szimf\u00f3ni\u00e1t a hangok fizikai rezg\u00e9shull\u00e1mak\u00e9nt vizsg\u00e1lunk.<\/p>\n Ez akkor alapj\u00e1ban v\u00e9ve egy olyan materialista n\u00e9z\u0151pont, ami ahhoz az egyoldal\u00fa v\u00e9lem\u00e9nyhez hasonl\u00edt, hogy csak a tudom\u00e1nyosan bizony\u00edthat\u00f3 \u00e9s hasznos anyag a val\u00f3s\u00e1g \u00e9s minden m\u00e1s puszt\u00e1n az ember k\u00e9pzelet\u00e9nek term\u00e9ke, aki nem tudja elviselni, hogy egy olyan jelent\u00e9ktelen vil\u00e1gegyetemben \u00e9l, ami v\u00e9letlen\u00fcl keletkezett \u00e9s akinek ez\u00e9rt \u201eki kell tal\u00e1lnia Istent\u201d, hogy el ne vesszen ebben a k\u00fczdelemmel \u00e9s \u00edns\u00e9ggel teli \u00e9rtelmetlen \u00fcress\u00e9gben.<\/p>\n <\/p>\n A forma \u2013 egy ny\u00edlt titok<\/strong><\/p>\n <\/p>\n A forma hatalmas titok. Egy ny\u00edlt titok, ahogy Goethe mondja. A forma egy meg nem oldott rejt\u00e9ly. Nemcsak l\u00e9t\u00e9nek csod\u00e1latos b\u0151s\u00e9ge \u00e9s sokf\u00e9les\u00e9ge miatt, hanem az\u00e9rt, hogy egy\u00e1ltal\u00e1n l\u00e9tezik, mivel annak val\u00f3sz\u00edn\u0171s\u00e9ge, hogy egy p\u00e1r alapelemb\u0151l bonyolult l\u00e9nyek keletkezhetnek, szinte a lehetetlennel hat\u00e1ros.<\/p>\n Az alakok \u00e9s form\u00e1k nincsenek genetikai inform\u00e1ci\u00f3hoz k\u00f6tve. Minden molekula b\u00e1rmilyen form\u00e1t f\u00f6lvehet \u00e9pp\u00fagy, ahogy az \u00e9p\u00edt\u0151anyagb\u00f3l is k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le \u00e9p\u00fcleteket lehet \u00e9p\u00edteni. Mindazon\u00e1ltal ki tervezi az \u00e9p\u00fcleteket? Ki a tervez\u0151je egy alm\u00e1nak? Mif\u00e9le er\u0151, mif\u00e9le akarat k\u00e9szteti a szabad atomokat \u00e9s molekul\u00e1kat, hogy egym\u00e1ssal kapcsol\u00f3dva egy levelet, egy hangy\u00e1t, vagy \u00e9ppens\u00e9ggel egy emberi l\u00e9nyt alkossanak? Mif\u00e9le megegyez\u00e9s alapj\u00e1n lesz egy b\u00fckkfamagb\u00f3l b\u00fckkfa, noha minden mag ugyanabb\u00f3l az anyagb\u00f3l \u00e9p\u00fcl fel?<\/p>\n Nyilv\u00e1nval\u00f3, hogy az alak \u00e9pp annyira nem isteni, mint ahogy a \u201efa\u201d sz\u00f3 sem maga a fa. De kapcsolatban \u00e1ll vele. A l\u00e1that\u00f3 forma egy nyelv, vagy ahogy Novalis csod\u00e1latosan kifejezi: \u201eA l\u00e1that\u00f3 az a l\u00e1thatatlan, ami egy titokzatos \u00e1llapotba emelkedett fel.\u201d<\/p>\n Rajtunk m\u00falik, hogy a term\u00e9szetet, amit nem ember teremtett \u00e9s aminek \u00e9rz\u00e9kel\u0151 \u00e9s \u00e1tmeneti l\u00e9nyekk\u00e9nt r\u00e9szei vagyunk, isteni megnyilv\u00e1nul\u00e1snak tekintj\u00fck-e, vagy valamif\u00e9le \u201es\u00fctinek\u201d, ami az\u00e9rt van, hogy moh\u00f3n elfogyasszuk. Amilyen m\u00f3don a term\u00e9szetet \u00e9rtelmezz\u00fck, olyann\u00e1 v\u00e1lunk mi magunk is, mivel az ember egy bizonyos m\u00e9rt\u00e9kben \u00f6nmaga is teremt\u0151 l\u00e9ny.<\/p>\n A forma, ami az isteni lehet\u0151s\u00e9g megnyilv\u00e1nul\u00e1sak\u00e9nt j\u00f6n l\u00e9tre – ahogy mi magunk, – \u00e9s t\u0171nik el megint, – ahogy mi is, – csod\u00e1latos tal\u00e1lkoz\u00e1snak \u00e9s nevel\u00e9snek foghat\u00f3 fel. A szem\u00fcnket a f\u00e9ny alak\u00edtotta ki, a f\u00fcl\u00fcnket a hang, az \u00e9rz\u00e9seinket a szeretet, a gondolkod\u00e1sunkat pedig a szellem. Ezek a mi \u00e9rz\u00e9kszerveink.<\/p>\n Szem\u00fcnket az egyszer\u0171 \u00e9s nyilv\u00e1nval\u00f3 dolgok kif\u00fcrk\u00e9szhetetlen v\u00e9gtelens\u00e9g\u00e9re \u00f6sszpontos\u00edtani, sz\u00e1momra \u00fagy t\u0171nik, \u00e9rz\u00e9keny megfigyel\u00e9st ig\u00e9nyel \u2013 ellent\u00e9tben a \u201etele-v\u00edzi\u00f3\u201d n\u00e9z\u00e9s\u00e9vel. A rejt\u00e9ly nem a forma m\u00f6g\u00f6tt tal\u00e1lhat\u00f3, hanem maga a forma a rejt\u00e9ly (Goethe).<\/p>\n Maga az \u00e9rz\u00e9kel\u00e9s egy teremt\u0151 aktus \u00e9s a m\u0171v\u00e9szet \u201el\u00e9nyege\u201d.<\/p>\n <\/p>\n Spiritualit\u00e1s \u00e9s m\u0171v\u00e9szet<\/strong><\/p>\n <\/p>\n A m\u0171v\u00e9szet sz\u00f3 a k\u00e9pess\u00e9gb\u0151l, tud\u00e1sb\u00f3l, b\u00f6lcsess\u00e9gb\u0151l \u00e9s bel\u00e1t\u00e1sb\u00f3l k\u00f6vetkeztethet\u0151. Erre akkor j\u00f6het\u00fcnk r\u00e1, ha bel\u00e9p\u00fcnk egy \u201ek\u00e9pzeletbeli m\u00fazeumba\u201d (Andr\u00e9 Malraux).<\/p>\n Ak\u00e1r egy indiai templom tisztas\u00e1g\u00e1ba l\u00e9p\u00fcnk be a buja n\u00f6v\u00e9nyekkel bor\u00edtott kapukon kereszt\u00fcl, ak\u00e1r egy g\u00f3tikus katedr\u00e1lis hoz minket emelkedett hangulatba, ak\u00e1r az egyiptomi piramisok massz\u00edv eml\u00e9k\u00e9t id\u00e9zz\u00fck fel magunkban, amelyek id\u0151t\u00e1ll\u00f3, geometrikus k\u0151kolosszusokk\u00e9nt emelkednek a sivatagban, vagy van Gogh \u00f6r\u00f6mteli \u00e9s egyben h\u00e1tborzongat\u00f3 sz\u00ednext\u00e1zisai \u00e9rintenek meg minket, a m\u0171v\u00e9szeti alkot\u00e1sok formavil\u00e1g\u00e1n kereszt\u00fcl valami mindig eljut hozz\u00e1nk a l\u00e9t forr\u00e1s\u00e1b\u00f3l, ha tudjuk, hogy hogyan ny\u00edljunk meg a sz\u00e1m\u00e1ra.<\/p>\n A festm\u00e9nyek, szobrok \u00e9s \u00e9p\u00fcletek az id\u0151ben helyezkednek el. Az \u00e1br\u00e1zol\u00e1s, ami a n\u00f6veked\u00e9s id\u0151beli folyamat\u00e1b\u00f3l emelkedik ki \u00e9s aminek a saj\u00e1t l\u00e9te az id\u0151ben telik az alkot\u00f3j\u00e1t\u00f3l f\u00fcggetlen\u00fcl, a teremt\u0151 er\u0151 tan\u00faj\u00e1v\u00e1 v\u00e1lt az \u00e9vezredek sor\u00e1n. Ha egy g\u00f6r\u00f6g szobor el\u0151tt \u00e1ll az ember, nem az antik kultur\u00e1lis relikvia ar\u00e1nyos \u00e9s l\u00e1that\u00f3 t\u00f6k\u00e9letess\u00e9g\u00e9t fogja szeml\u00e9lni, hanem valami olyasminek tekinti, ami helyt\u00e1ll\u00f3, \u00e9rt\u00e9kes \u00e9s a j\u00f6v\u0151ben is l\u00e9tezni fog. Ezek olyan alkot\u00e1sok, amelyek eszm\u00e9ket, \u00e9rz\u00e9seket \u00e9s l\u00e1tom\u00e1sokat fejeznek ki \u00e9s most ezeket k\u00e9pviselik. Ezek azonban nem csak helyettes\u00edtik, hanem tartalmaznak is valamit abb\u00f3l, amit megtestes\u00edtenek.<\/p>\n A szellemi hagyom\u00e1ny m\u0171v\u00e9szi alkot\u00e1sai olyan testek, amelyeknek szent c\u00e9lja az, hogy a meg nem nyilv\u00e1nult alapeszm\u00e9nek, amit vil\u00e1goss\u00e1gnak, \u00fcress\u00e9gnek, energi\u00e1nak vagy tiszta tudatnak nevezhet\u00fcnk, helyet adjanak az id\u0151ben \u00e9s a t\u00e9rben. Azok a m\u0171v\u00e9szi alkot\u00e1sok, amelyek ezt a ir\u00e1nyvonalat k\u00f6vetik \u00e9s ezt a feladatot t\u00f6ltik be, egy olyan l\u00e1thatatlan l\u00e9gk\u00f6ri teret alkotnak, amelyben egy kont\u00e9ner \u00fcres ter\u00e9hez hasonl\u00f3an, a meg nem nyilv\u00e1nult dolog a l\u00e9nyeg. Egy m\u0171v\u00e9szi alkot\u00e1sban az elk\u00e9pzelhetetlen paradox m\u00f3don egyszerre jelen van \u00e9s hi\u00e1nyzik. Az \u00e9rz\u00e9kekkel tapinthat\u00f3 form\u00e1n kereszt\u00fcl egy alaktalan energi\u00e1val val\u00f3 tal\u00e1lkoz\u00e1s \u00e9s kommunik\u00e1ci\u00f3 v\u00e1lik lehet\u0151v\u00e9.<\/p>\n Azok er\u0151vonalak, amelyeket a r\u00e9gi k\u00ednaiak k\u00f6lt\u0151i m\u00f3don \u201es\u00e1rk\u00e1nyereknek\u201d neveztek, a nyugatiak pedig j\u00f3zanul a kompoz\u00edci\u00f3 t\u00f6rv\u00e9nyeinek h\u00edvnak, minden teret \u00e9s alakzatot \u00e1thatnak. A kompoz\u00edci\u00f3 a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 form\u00e1k \u00e9s er\u0151k bonyolult eg\u00e9ssz\u00e9 val\u00f3 \u00f6sszekapcsol\u00e1s\u00e1nak a m\u0171v\u00e9szete, amelyben az egyes r\u00e9szek nem csak egym\u00e1sra \u00e9p\u00fclnek, hanem ki is emelik egym\u00e1st. Ily m\u00f3don a kompoz\u00edci\u00f3 az ellent\u00e9tes, egy\u00e9ni \u00e9s t\u00e1rsadalmi ig\u00e9nyek harmoniz\u00e1l\u00e1s\u00e1nak is az eszk\u00f6ze lehet, hogy sz\u00e9lesebb k\u00f6r\u0171 \u00e9letvitell\u00e9 alak\u00edtsa \u0151ket. B\u00e1rmennyire szem\u00e9lyesek \u00e9s k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151ek legyenek is az egyes kult\u00far\u00e1k alkot\u00e1sai, kapcsolatuk abban a harm\u00f3ni\u00e1ban \u00e9s azokban az ar\u00e1nyokban rejlik, amelyek szerint k\u00e9sz\u00fcltek. Minden bonyolult szerkezetet egy p\u00e1r alapvet\u0151 form\u00e1ra, (line\u00e1risan) k\u00f6rre \u00e9s vonalra, (k\u00e9t dimenzi\u00f3san) k\u00f6rre \u00e9s n\u00e9gyzetre, valamint (t\u00e9rbelileg) g\u00f6mbre \u00e9s kock\u00e1ra le lehet egyszer\u0171s\u00edteni.<\/p>\n (folytatjuk)<\/p>\n <\/p>\n","protected":false},"author":920,"featured_media":3871,"template":"","meta":{"_acf_changed":false},"tags":[],"category_":[110065],"tags_english_":[],"class_list":["post-89331","logon_article","type-logon_article","status-publish","has-post-thumbnail","hentry","category_-art-hu"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/logon_article\/89331","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/logon_article"}],"about":[{"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/logon_article"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/920"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/3871"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=89331"}],"wp:term":[{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=89331"},{"taxonomy":"category_","embeddable":true,"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/category_?post=89331"},{"taxonomy":"tags_english_","embeddable":true,"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags_english_?post=89331"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}