{"id":89310,"date":"2019-01-01T10:59:06","date_gmt":"2019-01-01T10:59:06","guid":{"rendered":"https:\/\/logon.media\/logon_article\/a-vilaglelek-hangja\/"},"modified":"2019-01-01T10:59:06","modified_gmt":"2019-01-01T10:59:06","slug":"a-vilaglelek-hangja","status":"publish","type":"logon_article","link":"https:\/\/logon.media\/hu\/logon_article\/a-vilaglelek-hangja\/","title":{"rendered":"A Vil\u00e1gl\u00e9lek hangja"},"content":{"rendered":"<p><em>\u201eEgy dal szunnyad minden dologban,<\/em><\/p>\n<p><em>ami meghallgat\u00e1sr\u00f3l \u00e1lmodik:<\/em><\/p>\n<p><em>a F\u00f6ld hangjai megsz\u00f3lalnak<\/em><\/p>\n<p><em>ha a m\u00e1gikus sz\u00f3t meglelik.\u201d<\/em><\/p>\n<p>\u2013 Joseph v. Eichendorff<\/p>\n<p>&nbsp;<\/p>\n<p>A vil\u00e1gl\u00e9lek nyom\u00e1nak \u00e9s hangj\u00e1nak igen hossz\u00fa t\u00f6rt\u00e9nete van. A r\u00e9gi id\u0151kben a g\u00f6r\u00f6g Pitagorasz egyike volt azon szem\u00e9lyeknek, akik valami olyasmit \u00e9rz\u00e9keltek, ami a mai, tudatos gondolkod\u00e1s sz\u00e1m\u00e1ra m\u00e1r nem l\u00e9tezik. Ez a valami a \u201eszf\u00e9r\u00e1k harm\u00f3ni\u00e1ja\u201d. Manaps\u00e1g, t\u00e1rgyilagosabb szemmel n\u00e9zve, ezt \u00e9sszer\u0171en \u00e9s tudom\u00e1nyos m\u00f3don \u201eh\u00e1tt\u00e9rzajnak\u201d nevezn\u00e9k.<\/p>\n<p>Pitagorasz \u201ehalhatatlans\u00e1gr\u00f3l\u201d \u00e9s \u201el\u00e9lekv\u00e1ndorl\u00e1sr\u00f3l\u201d besz\u00e9lt. \u0150 tudott a mennyei testek mozg\u00e1s\u00e1r\u00f3l. Hallotta a Szf\u00e9r\u00e1k Harm\u00f3ni\u00e1j\u00e1t. Tal\u00e1n k\u00fcl\u00f6nleges hall\u00e1ssal rendelkezett? Nagyon val\u00f3sz\u00edn\u0171, hogy igen. Egy lelket megind\u00edt\u00f3 jelens\u00e9get tapasztalt a bels\u0151 f\u00fcl\u00e9vel. Markus Tullius&nbsp;Cicero azt mondta: \u201eA zene minden \u00e9l\u0151 dolgot egyes\u00edt, mert a zene maga a mennyei l\u00e9lek.\u201d<\/p>\n<p>A zene alapja rezg\u00e9s, hang \u00e9s sz\u00e1m. A hangok vil\u00e1g\u00e1t \u2013 a sz\u00ednek \u00e9s a form\u00e1k vil\u00e1g\u00e1hoz hasonl\u00f3an \u2013 rezg\u00e9sek \u00e9s sz\u00e1mok hat\u00e1rozz\u00e1k meg. A makrokozmosz \u00e9s a mikrokozmosz k\u00f6lcs\u00f6nhat\u00e1s\u00e1t harmonikusan kapcsol\u00f3d\u00f3 matematikai k\u00e9pletekkel bizony\u00edtani lehet. Mivel a sz\u00e1mok, a hangok \u00e9s a zene szorosan \u00f6sszef\u00fcggenek, a r\u00e9gi n\u00e9pek \u00e1ltal elk\u00e9pzelt Szf\u00e9r\u00e1k Harm\u00f3ni\u00e1ja most \u00faj jelent\u00e9st kapott \u00e9s teljesen \u00e9rthet\u0151v\u00e9 v\u00e1lt.<\/p>\n<p>&nbsp;<\/p>\n<p><strong>A sz\u00e1mok, mint min\u0151s\u00e9gek<\/strong><\/p>\n<p>&nbsp;<\/p>\n<p>A r\u00e9gi n\u00e9pek a sz\u00e1mokat nem sz\u00e1mtani elemeknek tekintett\u00e9k, hanem ink\u00e1bb min\u0151s\u00e9geknek, elemi er\u0151knek \u00e9s fogalmaknak, amelyek hat\u00e1ssal vannak az ember \u00e9let\u00e9re. A Szf\u00e9r\u00e1k Harm\u00f3ni\u00e1ja a k\u00f6z\u00e9pkorban \u00e1ltal\u00e1nosan ismert kifejez\u00e9s volt. A zen\u00e9t 3 kateg\u00f3ri\u00e1ba sorolt\u00e1k:<\/p>\n<p>Musica mundana &#8211; a vil\u00e1gegyetem zen\u00e9je<\/p>\n<p>Musica humana &#8211; emberi zene<\/p>\n<p>Musica instrumentalis &#8211; hangszeres zene<\/p>\n<p>&nbsp;<\/p>\n<p>Mondhatjuk \u00fagy, hogy a bevezet\u0151ben szerepl\u0151 Eichendorff versben a \u201em\u00e1gikus sz\u00f3\u201d rezg\u00e9si frekvenci\u00e1ra utal; ez a rezg\u00e9si frekvencia az emberi testet (fizikai \u00e9s a finom-anyagi szinten) \u00f6sszekapcsolja a kozmosz rezg\u00e9s\u00e9vel. Johannes Kepler 2000 \u00e9vvel Pitagorasz ut\u00e1n megfogalmazta a kozmosz hangj\u00e1r\u00f3l val\u00f3 saj\u00e1t elk\u00e9pzel\u00e9s\u00e9t:<\/p>\n<p><em>\u201eMaga a Teremt\u00e9s egy csod\u00e1latos szimf\u00f3ni\u00e1t alkot. A legfels\u0151bb harm\u00f3nia Isten, aki saj\u00e1t k\u00e9p\u00e9nek a bels\u0151 harm\u00f3ni\u00e1j\u00e1t minden l\u00e9lekbe el\u00fcltette. A g\u00f6mb harmonikus testk\u00e9nt a Szenth\u00e1roms\u00e1ghoz hasonl\u00f3: az Atya a k\u00f6z\u00e9ppont, a Fi\u00fa a felsz\u00edn, a Szellem pedig a k\u00f6z\u00e9ppont \u00e9s a felsz\u00edn k\u00f6z\u00f6tti teret t\u00f6lti be. Ahol nincs l\u00e9lek, ott nem lehet harm\u00f3nia sem. A F\u00f6ldnek lelke van, \u00e9s \u00edgy hatalmas harm\u00f3nia keletkezik \u2013 nem csak a F\u00f6ld\u00f6n, hanem a F\u00f6ld \u00e9s a t\u00f6bbi \u00e9gitest k\u00f6z\u00f6tt is.\u201d<\/em><\/p>\n<p><em>A vil\u00e1g harm\u00f3ni\u00e1i<\/em> c\u00edm\u0171 k\u00f6nyv\u00e9ben Kepler a f\u00f6ldg\u00f6mb\u00f6t egy \u00e1llat test\u00e9hez hasonl\u00edtotta. Az \u00e1llat lelk\u00e9nek a F\u00f6ld \u201eszublun\u00e1ris term\u00e9szete\u201d (a f\u00f6ldi s\u00edk) felel meg, ahol a F\u00f6ld l\u00e9lekkel \u00e1thatott teremt\u0151 folyamatai zajlanak. \u201eA f\u00f6ld lelk\u00e9t az emberi l\u00e9lekhez hasonl\u00f3nak kell l\u00e1tni.\u201d Kepler \u00fagy \u00e9rezte, hogy a harm\u00f3nia az egys\u00e9g, a teljess\u00e9g s\u00e1vja, a vil\u00e1g d\u00edsze, a teremt\u00e9s koron\u00e1ja.<\/p>\n<p>Goethe a Faust bevezet\u0151j\u00e9ben azt \u00edrja: <em>\u201eSzf\u00e9r\u00e1i k\u00f6zt most \u00e9s mind\u00f6r\u00f6kre \/ zengi a Nap versenydal\u00e1t.\u201d<\/em><\/p>\n<p>&nbsp;<\/p>\n<p><strong>Zene \u00e9s lelki fejl\u0151d\u00e9s<\/strong><\/p>\n<p>&nbsp;<\/p>\n<p>Bruno Walter, a j\u00f3l ismert huszadik sz\u00e1zadi karmester azt mondta <em>A zen\u00e9r\u0151l \u00e9s zeneszerz\u00e9sr\u0151l <\/em>\u00edrt k\u00f6nyv\u00e9ben, hogy a szf\u00e9rikus hangok \u0151si zen\u00e9j\u00e9t emberi f\u00fcllel egyszer\u0171en nem lehet hallani. Meg volt gy\u0151z\u0151dve r\u00f3la, hogy ez a kiindul\u00f3pont tette lehet\u0151v\u00e9 sz\u00e1m\u00e1ra, hogy megismerje \u00e9s meg\u00e9rtse a zene, mint az emberi lelkek feletti element\u00e1ris er\u0151, l\u00e9nyeg\u00e9t \u00e9s fejl\u0151d\u00e9s\u00e9t. Azt mondta, hogy a szf\u00e9rikus zene hat\u00e1ssal van az emberre; ami\u00f3ta csak ember l\u00e9tezik, a szervezete zen\u00e9re \u00e9s ritmusra mozog. Teh\u00e1t az ember eredend\u0151en muzik\u00e1lis l\u00e9ny.<\/p>\n<p>Ebben az \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9sben Walter felismerte, hogy a zene r\u00e9sze a kozmosznak. A zene fejl\u0151d\u00e9s\u00e9t az emberi l\u00e9lek fejl\u0151d\u00e9s\u00e9hez vezette vissza \u00e9s azt mondta, hogy ekkor kezdte bels\u0151 adotts\u00e1gainak kibontakoz\u00e1s\u00e1t a kult\u00fara t\u00f6bbi ter\u00fclete fel\u00e9 is kiterjeszteni. A nagy zenei m\u0171vek l\u00e9trehoz\u00e1sa megvil\u00e1g\u00edtja a teremt\u00e9s erej\u00e9t \u2013 ami az ember sz\u00e1m\u00e1ra is el\u00e9rhet\u0151. A zene, tette hozz\u00e1 Walter, a l\u00e9lek nyelve, ami f\u00f6ld\u00f6nt\u00fali er\u0151ket felt\u00e9telez. A zeneszerz\u0151 m\u0171v\u00e9t \u00e9l\u0151 \u00e9s szellemmel telt hangok \u00e1ltal teljes\u00edti ki.<\/p>\n<p>N\u00e9h\u00e1ny zeneszerz\u0151 tudatosan \u00e9rz\u00e9kelte a teremt\u00e9s folyamat\u00e1t a m\u0171veiben. \u00d6nmagukr\u00f3l egy bizonyos fokig \u00fagy nyilatkoztak, mint a Magasabb Szf\u00e9r\u00e1kb\u00f3l \u00e9rkez\u0151 ihlet csatorn\u00e1j\u00e1r\u00f3l. A zene ugyanakkor ily m\u00f3don saj\u00e1t egy\u00e9ni l\u00e9tet nyer. Bach \u00e9s Mozart k\u00e9ts\u00e9gtelen\u00fcl magasabb rezg\u00e9si szintekr\u0151l kaptak ihletet. A sz\u00f6vegekben, amiket Bach a zen\u00e9j\u00e9hez megjegyz\u00e9sk\u00e9nt \u00edrt, a <em>Soli Deo Gloria<\/em><strong>&nbsp;<\/strong>(a dics\u0151s\u00e9g egyed\u00fcl Isten\u00e9) szavakat olvashatjuk minden szerzem\u00e9ny\u00e9nek a v\u00e9g\u00e9n. Beethoven ezt szertart\u00e1sos megjegyz\u00e9s form\u00e1j\u00e1ban fejezte ki: \u201eA Mennyek magasztalj\u00e1k az \u00d6r\u00f6kk\u00e9val\u00f3 dics\u0151s\u00e9g\u00e9t; egy\u00fcttesen hirdetve az \u0150 nev\u00e9t.\u201d<\/p>\n<p>&nbsp;<\/p>\n<p><strong>A zene \u2013 \u00fczenet<\/strong><\/p>\n<p>&nbsp;<\/p>\n<p>A zene \u2013 elhalkul\u00f3 t\u00f3nusok \u00e9s \u00f6r\u00f6kk\u00e9val\u00f3 \u0151si hangok \u2013 egy f\u00f6ld\u00f6n k\u00edv\u00fcli \u00fczenet, ami egy mindent \u00e1tfog\u00f3 esszencia l\u00e9t\u00e9re utal. N\u00e9mely ember r\u00e1j\u00f6n majd, hogy az emberis\u00e9gnek a zen\u00e9n k\u00edv\u00fcl aligha van m\u00e1s, k\u00f6zvetlenebb hozz\u00e1f\u00e9r\u00e9se a logosz \u00e9rz\u00e9kel\u00e9s\u00e9hez \u00e9s m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9nek meg\u00e9rt\u00e9s\u00e9hez. Csak a zene ad nek\u00fcnk bizonyoss\u00e1got egy isteni, teremt\u0151 \u00e9s szab\u00e1lyoz\u00f3 l\u00e9ny l\u00e9tez\u00e9s\u00e9r\u0151l.<\/p>\n<p>Achim von Arnim a k\u00f6vetkez\u0151t \u00edrta a m\u0171v\u00e9szi folyamatr\u00f3l: <em>\u201eAz \u00e9n birodalmam ott van, ahol a m\u0171v\u00e9szet az egyed\u00fcl val\u00f3 term\u00e9szet; ott v\u00e9gtelen m\u00e9rt\u00e9kben n\u00f6vekednek a gy\u00f6kereim: visszany\u00falnak a m\u00faltba, ahol minden elkezd\u0151d\u00f6tt \u00e9s elhatolnak a j\u00f6v\u0151be eg\u00e9szen addig a pontig, ahol a vil\u00e1g meg\u00fajul majd \u2013 ott van az \u00e9n haz\u00e1m.\u201d<\/em><\/p>\n<p>V\u00e9g\u00fcl ism\u00e9t Pitagorasz szavait id\u00e9zz\u00fck, a szellem, l\u00e9lek \u00e9s test h\u00e1roms\u00e1g\u00e1nak min\u0151s\u00e9g\u00e9re vonatkoz\u00f3an, amelyek k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6s bar\u00e1ts\u00e1gban \u00e9s testv\u00e9ris\u00e9gben \u00e1llnak egym\u00e1ssal:<\/p>\n<p><em>\u201eBar\u00e1ts\u00e1g Istenek \u00e9s emberek k\u00f6z\u00f6tt, \u00e1h\u00edtat \u00e9s figyelmes im\u00e1dat \u00e1ltal, a tanok egym\u00e1s ir\u00e1nt val\u00f3 bar\u00e1ts\u00e1ga, a l\u00e9lek bar\u00e1ts\u00e1ga a testtel, a tehets\u00e9ggel rendelkez\u0151k bar\u00e1ts\u00e1goss\u00e1ga mindennel szemben, ami h\u00edj\u00e1n van annak, a filoz\u00f3fi\u00e1n \u00e9s annak szellemi szeml\u00e9letm\u00f3dj\u00e1n kereszt\u00fcl; bar\u00e1ts\u00e1g a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 emberek k\u00f6z\u00f6tt az\u00e1ltal, hogy helyesen \u00e9rtik a term\u00e9szet fogalm\u00e1t, a haland\u00f3 test bar\u00e1ts\u00e1ga a saj\u00e1t bels\u0151 l\u00e9ny\u00e9vel, a testen bel\u00fcl m\u0171k\u00f6d\u0151 ellent\u00e9tes er\u0151k megnyugv\u00e1sa \u00e9s megb\u00e9k\u00e9l\u00e9se \u00e1ltal.\u201d<\/em><\/p>\n","protected":false},"author":920,"featured_media":3803,"template":"","meta":{"_acf_changed":false},"tags":[],"category_":[110078],"tags_english_":[],"class_list":["post-89310","logon_article","type-logon_article","status-publish","has-post-thumbnail","hentry","category_-livingpast-hu"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/logon_article\/89310","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/logon_article"}],"about":[{"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/logon_article"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/920"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/3803"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=89310"}],"wp:term":[{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=89310"},{"taxonomy":"category_","embeddable":true,"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/category_?post=89310"},{"taxonomy":"tags_english_","embeddable":true,"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags_english_?post=89310"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}