{"id":89298,"date":"2018-12-20T07:25:22","date_gmt":"2018-12-20T07:25:22","guid":{"rendered":"https:\/\/logon.media\/logon_article\/a-korzo-es-az-eletvonal\/"},"modified":"2018-12-20T07:25:22","modified_gmt":"2018-12-20T07:25:22","slug":"a-korzo-es-az-eletvonal","status":"publish","type":"logon_article","link":"https:\/\/logon.media\/hu\/logon_article\/a-korzo-es-az-eletvonal\/","title":{"rendered":"A k\u00f6rz\u0151 \u00e9s az \u00e9letvonal"},"content":{"rendered":"<p>A k\u00f6rz\u0151 mint rajzeszk\u00f6z \u201eegy m\u0171szaki rajzszersz\u00e1m, ami k\u00f6r\u00f6k \u00e9s k\u00f6r\u00edvek rajzol\u00e1s\u00e1ra szolg\u00e1l. A k\u00f6rz\u0151 matematikai, tervez\u00e9si, navig\u00e1ci\u00f3s \u00e9s egy\u00e9b c\u00e9lokra haszn\u00e1lhat\u00f3\u201d (Wikipedia).<\/p>\n<p>A k\u00f6rz\u0151t a misztikus jelk\u00e9prendszer is haszn\u00e1lja, p\u00e9ld\u00e1ul a n\u00e9gyzet mellett a k\u00f6rz\u0151 a szabadk\u0151m\u0171vesek legfontosabb jelk\u00e9pe. A t\u00f6k\u00e9letes, klasszikus rend \u00e9s matematikai pontoss\u00e1g jele; a b\u00f6lcsess\u00e9g, tud\u00e1s, \u00e9rtelem, Isten \u00e9s ember egym\u00e1ssal k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6s kapcsolatban \u00e1ll\u00f3 \u00e9s egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u0151 akt\u00edv \u00e9s alkot\u00f3 er\u0151inek a jelk\u00e9pe. A k\u00f6rz\u0151vel k\u00e9sz\u00fclt rajzon egy k\u00f6rt l\u00e1thatunk, a v\u00e9gtelent, \u00e9s egy pontot \u2013 a kezdetet, ami az Abszol\u00fatra eml\u00e9keztet minket.<\/p>\n<p>Hogyan m\u0171k\u00f6dik a val\u00f3s\u00e1g formateremt\u0151 b\u00f6lcsess\u00e9ge, ami ebben a jelk\u00e9pben rejlik? V\u00e9g\u00fcl is egyetlen szersz\u00e1m sem m\u0171k\u00f6dik \u00f6nm\u0171k\u00f6d\u0151en.<\/p>\n<p>K\u00e9t sz\u00e1rat l\u00e1tunk, mint k\u00e9t sz\u00e9lesre t\u00e1rt kezet, ami munk\u00e1ra, tettre, teremt\u00e9sre k\u00e9szen felosztja az anyagi s\u00edkot, egy \u00fcres lapot. Azt\u00e1n egy mozdulat. L\u00e1tjuk az okot \u00e9s az eredm\u00e9nyt. Az \u00e9let \u00e9s a forma alleg\u00f3ri\u00e1j\u00e1t, a szellemet \u00e9s az anyagot, az univerzum teremt\u00e9s\u00e9nek egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u0151 er\u0151it. Az elk\u00e9pzel\u00e9st \u00e9s annak megrajzolt form\u00e1j\u00e1t, avagy egy k\u00f6rt, a term\u00e9szet k\u00f6rforg\u00e1s\u00e1t, a tudom\u00e1nyt, geometri\u00e1t, asztron\u00f3mi\u00e1t \u00e9s ez\u00e1ltal az \u00e9rtelmet, tud\u00e1st, \u00fcgyess\u00e9get, sz\u00e1m\u00edt\u00e1st \u00e9s tervez\u00e9st, avagy a vil\u00e1gegyetem kifejezett rendj\u00e9t.<\/p>\n<p>A k\u00f6rz\u0151t a tervez\u0151 tev\u00e9kenys\u00e9g \u00e9s rajzk\u00e9szs\u00e9g eszk\u00f6zek\u00e9nt, az akt\u00edv teremt\u0151 er\u0151, a mester \u00e9s szersz\u00e1ma k\u00f6z\u00f6tti egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9s, az \u00e9rtelmes megfontolts\u00e1g \u00e9s \u00e9leselm\u00e9j\u0171s\u00e9g jelk\u00e9pek\u00e9nt, de egyben a m\u00e9rt\u00e9kletess\u00e9g, igazs\u00e1g \u00e9s matematikai pontoss\u00e1g jelk\u00e9pek\u00e9nt is felfoghatjuk. A k\u00f6rz\u0151 olyan tudom\u00e1nyok jellegzetess\u00e9ge, mintegy megtestes\u00edt\u0151je, mint a m\u00e9rtan, csillag\u00e1szat, \u00e9p\u00edt\u00e9szet \u00e9s f\u00f6ldrajztudom\u00e1ny.<\/p>\n<p>Ezek a tudom\u00e1nyok mind ismerettel l\u00e1tj\u00e1k el az embert. A szabadk\u0151m\u0171vesek jelk\u00e9pes hagyom\u00e1nya felfedi, hogy a k\u00f6rz\u0151 k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 sz\u00f6gben nyitott sz\u00e1rai a szellemi fejl\u0151d\u00e9s k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 fokaihoz hasonl\u00edthat\u00f3k. P\u00e9ld\u00e1ul a 90<sup>o<\/sup> (azaz a der\u00e9ksz\u00f6g) a szellemi \u00e9s az anyagi er\u0151k egyens\u00faly\u00e1t jelk\u00e9pezi.<\/p>\n<p>Ovidius (i. e. 43-17) szerint a k\u00f6rz\u0151t Talosz, D\u00e9dalosz unoka\u00f6ccse tal\u00e1lta fel. A k\u00f6lt\u0151 azt \u00edrta r\u00f3la: \u201e\u0150 volt az els\u0151, aki k\u00e9t vaskart egy forg\u00f3csappal er\u0151s\u00edtett \u00f6ssze, hogy az egym\u00e1st\u00f3l bizonyos t\u00e1vols\u00e1gban l\u00e9v\u0151 karokkal k\u00f6rt rajzoljon \u00fagy, hogy az egyik kart r\u00f6gz\u00edtette, \u00e9s a m\u00e1sikkal rajzolta meg a k\u00f6r\u00edvet\u201d[1].<\/p>\n<p>Egy test mozg\u00e1sa egy m\u00e1sik test k\u00f6r\u00fcl k\u00f6rp\u00e1ly\u00e1t eredm\u00e9nyez. A term\u00e9szet ily m\u00f3don hozza mozg\u00e1sba a bolyg\u00f3kat \u00e9s az atomokat. A legkisebb elemt\u0151l eg\u00e9szen a multiverzumokig. Pont \u00e9s k\u00f6r. Nem \u00edgy m\u0171k\u00f6d\u00fcnk mi is?<\/p>\n<p>\u00d3, b\u00e1rcsak, a legcsod\u00e1latosabb \u00e9p\u00edt\u00e9szekhez hasonl\u00f3an, mi is meg tudn\u00e1nk tervezni az \u00e9let\u00fcnket.<\/p>\n<p>Az ember az esem\u00e9nyeket, t\u00f6rt\u00e9n\u00e9seket, sorsot \u00e9s id\u0151t line\u00e1risan tartja sz\u00e1mon. Vajon nem ellentmond\u00e1sos ez? T\u00e9r vesz k\u00f6r\u00fcl minket, m\u00e9gis s\u00edkban gondolkodunk.<\/p>\n<p>Mindegyik\u00fcnk m\u00e1s \u00e9lettervvel sz\u00fcletik \u00e9s m\u00e1s term\u00e9st arat le az \u00e9lete v\u00e9g\u00e9n. Az egyik felt\u00e9telezhet\u0151en meghat\u00e1rozza a m\u00e1sikat, de szem\u00e9lyes tapasztalatom alapj\u00e1n hat\u00e1rozottan \u00e1ll\u00edtom, hogy nem \u00e9rtek egyet ezzel.<\/p>\n<p>Az ember nincs vak sorsra \u00edt\u00e9lve, hanem az\u00e9rt sz\u00fcletik a vil\u00e1gba, hogy tudatosan szerezzen tapasztalatokat, tervezzen, c\u00e9lokat t\u0171zz\u00f6n maga el\u00e9 \u00e9s tev\u00e9kenykedjen, ez a v\u00e1laszt\u00e1s \u00e9s k\u00e9pess\u00e9gfejleszt\u00e9s folyamatos m\u0171v\u00e9szete, \u00e9s egy olyan \u00fat k\u00f6vet\u00e9se, ami a Nagy Tervez\u0151h\u00f6z vezet.<\/p>\n<p>A k\u00f6rz\u0151 jelk\u00e9pe minden nap arra eml\u00e9kezteti a keres\u0151t, hogy az effajta eszk\u00f6z\u00f6k, amelyek tudatosan megrajzolj\u00e1k a j\u00f6v\u0151nket, k\u00e9zn\u00e9l vannak. Csak \u00e9szre kell venni \u00e9s egyszer\u0171en akarni kell alkalmazni azokat.<\/p>\n<p>&nbsp;<\/p>\n<p>&nbsp;<\/p>\n<p>&nbsp;<\/p>\n<p>[1] Ovidiusz, \u00c1tv\u00e1ltoz\u00e1sok, VIII. k\u00f6nyv: 236-259. Talosz hal\u00e1la, A. S. Kline v\u00e1ltozata<\/p>\n<p>&nbsp;<\/p>\n<p>&nbsp;<\/p>\n","protected":false},"author":917,"featured_media":3760,"template":"","meta":{"_acf_changed":false},"tags":[],"category_":[110104],"tags_english_":[],"class_list":["post-89298","logon_article","type-logon_article","status-publish","has-post-thumbnail","hentry","category_-spiritsoul-hu"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/logon_article\/89298","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/logon_article"}],"about":[{"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/logon_article"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/917"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/3760"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=89298"}],"wp:term":[{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=89298"},{"taxonomy":"category_","embeddable":true,"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/category_?post=89298"},{"taxonomy":"tags_english_","embeddable":true,"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags_english_?post=89298"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}