A t\u00e1rgyalt t\u00e9m\u00e1k \u00e1ltal\u00e1ban politikai, t\u00e1rsadalmi, kultur\u00e1lis vagy filoz\u00f3fiai term\u00e9szet\u0171ek. A p\u00e1rbesz\u00e9d minden r\u00e9sztvev\u0151j\u00e9nek megvan a maga szem\u00e9lyes tapasztalati, iskol\u00e1zotts\u00e1gi \u00e9s ismereti h\u00e1ttere. Mindazon\u00e1ltal a p\u00e1rbesz\u00e9d sor\u00e1n a csoport megpr\u00f3b\u00e1l m\u00e1s szemsz\u00f6gb\u0151l tekinteni a t\u00e9m\u00e1ra, ami minden r\u00e9sztvev\u0151nek lehet\u0151s\u00e9get ny\u00fajt arra, hogy egy m\u00e9lyebb szinten meg\u00e9rtse azt.<\/p>\n
Ugyanakkor ez a tal\u00e1lkoz\u00e1s azt is lehet\u0151v\u00e9 teszi, hogy ember k\u00e9pet kapjon egy m\u00e1sik ember elk\u00e9pzel\u00e9seir\u0151l, gondolkod\u00e1sm\u00f3dj\u00e1r\u00f3l. A v\u00e9g\u00e9n a r\u00e9sztvev\u0151k lehet, hogy \u00fagy \u00e9rzik \u201e\u00edgy van ez\u201d, de az is lehet, hogy \u00fajfajta k\u00f6vetkeztet\u00e9seket vonnak le vagy egy kifinomultabb elk\u00e9pzel\u00e9shez jutnak. Ez az elk\u00e9pzel\u00e9s valamif\u00e9le emelkedett \u00e9rz\u00e9st vonhat maga ut\u00e1n, ami azt\u00e1n a mindennapi tev\u00e9kenys\u00e9g\u00fck alapj\u00e1v\u00e1 v\u00e1lhat. Felt\u00e9ve, hogy a p\u00e1rbesz\u00e9d r\u00e9sztvev\u0151i hajland\u00f3k egy nyitott l\u00e9gk\u00f6rben tal\u00e1lkozni.<\/p>\n
Most teh\u00e1t az a k\u00e9rd\u00e9s mer\u00fcl fel, hogy vajon t\u00e9nyleg t\u00f6rt\u00e9nik-e valami \u00faj dolog az eml\u00edtett folyamat sor\u00e1n? Lehet, hogy a p\u00e1rbesz\u00e9d eredm\u00e9nye csak annyiban t\u0171nik \u00fajnak, mint a r\u00e9gi dolgok \u00fajfajta \u00f6ssze\u00e1ll\u00edt\u00e1sa. Vagyis minden r\u00e9sztvev\u0151 hozz\u00e1tett valamit a p\u00e1rbesz\u00e9dhez a saj\u00e1t elk\u00e9pzel\u00e9seib\u0151l, aminek alapj\u00e1n a csoport kialak\u00edtott egy olyan \u00f6sszk\u00e9pet, ami nagyj\u00e1b\u00f3l \u00fajnak t\u0171nik, de val\u00f3j\u00e1ban nincs benne semmi \u00faj.<\/p>\n
A k\u00e9rd\u00e9s m\u00e9g konkr\u00e9tabb\u00e1 v\u00e1lik, ha azt m\u00e9rlegelj\u00fck, hogy vajon milyen eredm\u00e9nnyel j\u00e1r a p\u00e1rbesz\u00e9d az egy\u00e9n szempontj\u00e1b\u00f3l. Arra \u00f6szt\u00f6nzi-e az embert, hogy \u00e1trendezze a r\u00e9gi rendj\u00e9t \u00e9s mint\u00e1it? Ugyanazokat a r\u00e9gi eszk\u00f6z\u00f6ket haszn\u00e1lja-e, hogy \u00e1trendezze az elavult bels\u0151 vil\u00e1g\u00e1t? Vagy a p\u00e1rbesz\u00e9d lehet\u0151s\u00e9get ny\u00fajt arra, hogy az ember teljesen felhagyjon a r\u00e9gi eszk\u00f6z\u00f6kkel \u00e9s alkalmat adjon valami teljesen m\u00e1s dolognak, ami nem a r\u00e9gi eredm\u00e9nyek\u00e9nt j\u00f6n l\u00e9tre?<\/p>\n
Ez a meggondol\u00e1s azt felt\u00e9telezi, hogy a p\u00e1rbesz\u00e9d sor\u00e1n t\u00f6rt\u00e9nhet valami olyasmi, ami t\u00falmutat a r\u00e9gi dolgok rendj\u00e9n, valami, ami a p\u00e1rbesz\u00e9d minden r\u00e9sztvev\u0151je sz\u00e1m\u00e1ra teljesen \u00faj \u00e9s ismeretlen az adott pillanatban. Vajon t\u00e9nyleg lehets\u00e9ges ez?<\/p>\n
Ahhoz, hogy az emberek k\u00f6z\u00f6tti p\u00e1rbesz\u00e9d ter\u00e9t valami \u00faj dolog t\u00f6ltse be, mindennek, ami r\u00e9gi, teljesen el kell t\u0171nnie ebb\u0151l a t\u00e9rb\u0151l. Az elavult v\u00e9lem\u00e9nyek, elk\u00e9pzel\u00e9sek, felfog\u00e1sok \u00e9s hitvall\u00e1sok eg\u00e9sz rendszer\u00e9nek, ami az ember lelki vil\u00e1g\u00e1t t\u00e1pl\u00e1lja, de ami nem r\u00e9sze a mindennapi gyakorlati tud\u00e1s\u00e1nak. Teh\u00e1t, mit jelent az, hogy a r\u00e9gi dolgokat elhagyni?<\/p>\n
Ahhoz, hogy a r\u00e9gi dolgok elt\u0171njenek az emberek k\u00f6z\u00f6tti p\u00e1rbesz\u00e9d l\u00e9gk\u00f6r\u00e9b\u0151l, az egy\u00e9nnek is el kell engednie azokat, jobban mondva az egy\u00e9n tudat\u00e1b\u00f3l is el kell t\u0171nnie azoknak. Valaki megk\u00e9rdezheti ekkor, hogy milyen kapcsolatban \u00e1ll az egy\u00e9n a megszokott tudat\u00e1val?<\/p>\n
Az embert a bizonytalans\u00e1g \u00e9s a f\u00e9lelem arra k\u00e9szteti, hogy a kivet\u00edtett hiedelmeihez, felfog\u00e1saihoz \u00e9s elk\u00e9pzel\u00e9seihez ragaszkodjon. Az agyban ezek az elk\u00e9pzel\u00e9sek rendszerint egy folyamatos kifinomod\u00e1si \u00e9s alkalmazkod\u00e1si folyamaton mennek kereszt\u00fcl, ami olyan, mint egy g\u00e9pezet \u00e9s arra szolg\u00e1l, hogy megv\u00e9dje a m\u00e1r ismertet, amely biztons\u00e1g\u00e9rz\u00e9st ny\u00fajt az ember sz\u00e1m\u00e1ra. \u00c1m m\u00e9g ha felismerj\u00fck is a korl\u00e1tozotts\u00e1gunkat \u00e9s a hitvil\u00e1gunkat, ami szerepet j\u00e1tszik abban, hogy k\u00e9pzelg\u00e9s \u00e9s tettet\u00e9s \u00e1ltal elker\u00fclj\u00fck az igazs\u00e1got, m\u00e9g mindig fennmarad a k\u00e9rd\u00e9se annak, hogy mit jelent az, hogy a r\u00e9gi tudatunkt\u00f3l megszabadulunk?<\/p>\n
Vajon van az agynak egy olyan r\u00e9sze, ami eld\u00f6ntheti, \u201eEz r\u00e9gi, ez pedig \u00faj. Ez mehet, az pedig marad.\u201d \u00e9s ily m\u00f3don szab\u00e1lyoz az elme? Vagy a szab\u00e1lyoz\u00f3 szint\u00e9n a r\u00e9ginek a r\u00e9sze, csak azt hiszi mag\u00e1r\u00f3l, hogy m\u00e1r megszabadult t\u0151le? A szab\u00e1lyoz\u00f3 minden bizonnyal a r\u00e9ginek a r\u00e9sze, mert mindent, ami megjelenik el\u0151tt\u00fcnk, a r\u00e9gi m\u00e9rt\u00e9k szerint \u00e9rt\u00e9kel\u00fcnk, aszerint \u00e1llap\u00edtva meg, hogy mi az \u00faj \u00e9s a jobb. A r\u00e9gi azonban nem id\u00e9zheti el\u0151 az \u00fajat. Az \u00faj akkor jelenik meg, amikor a r\u00e9gi m\u00e1r elt\u0171nt.<\/p>\n
Mit jelent teh\u00e1t az, hogy a r\u00e9gi elm\u00falik? Azt jelenti, hogy az ember eljut egy olyan bels\u0151 holtpontra, ahonnan nem tudja, hogy kell tov\u00e1bb menni. Vagy spekul\u00e1lni kezd \u2013 ami megint csak egyfajta k\u00e9pzel\u0151d\u00e9s, \u2013 vagy az ember minden igyekezete, hogy a korl\u00e1tolt eml\u00e9kezetbeli ismereteire hagyatkozzon, v\u00e9get \u00e9r. Akkor egy olyan \u00e1llapotba ker\u00fcl, ahol csak egyetlen v\u00e1lasz marad: \u201eNem tudom\u201d. A legt\u00f6bb ember sz\u00e1m\u00e1ra a dolog itt v\u00e9get is \u00e9r \u00e9s a gondolkod\u00e1s m\u00e1s ir\u00e1nyba terel\u0151dik. De mi\u00e9rt t\u00f6rt\u00e9nik ez? Mi\u00e9rt ker\u00fclj\u00fck el, hogy szemben\u00e9zz\u00fcnk azzal a t\u00e9nnyel, hogy \u201eNem tudom\u201d?<\/p>\n
Ez az\u00e9rt van, mert a fel\u00fcletes elme sz\u00e1m\u00e1ra ez egy zs\u00e1kutca, noha val\u00f3j\u00e1ban ez az a fordul\u00f3pont, ahol az elhom\u00e1lyosult elme \u00e9berr\u00e9 v\u00e1lik. Milyen \u00e9rz\u00e9s t\u00f6lti el az embert, amikor m\u00e9lyen \u00f6nmag\u00e1ban felismeri azt, hogy \u201eNem tudom\u201d? Vajon ker\u00fclt\u00fcnk m\u00e1r valaha kapcsolatba ezzel az \u00e1llapottal \u00edt\u00e9let n\u00e9lk\u00fcl, teljes egyszer\u0171s\u00e9g\u00e9ben?<\/p>\n
Annak a t\u00e9nynek a m\u00e9lys\u00e9ges bel\u00e1t\u00e1sa, hogy semmit sem tudunk, lappang\u00f3 f\u00e9lelemmel t\u00f6lti el az embert, aminek az alapja egyfajta t\u00e1j\u00e9koz\u00f3d\u00e1si zavar \u00e9s bizonytalans\u00e1g. Az elme ahelyett, hogy igazs\u00e1gk\u00e9nt fogadn\u00e1 el a t\u00e9nyt, \u00e1ltal\u00e1ban mindenf\u00e9le kiutat tal\u00e1l a menek\u00fcl\u00e9sre, p\u00e9ld\u00e1ul sz\u00f3rakoz\u00e1s, valamif\u00e9le m\u00f3dszeres tev\u00e9kenys\u00e9g vagy mantramok \u00e1ltal, hogy kezelni tudja ezt a probl\u00e9m\u00e1t. Ezt az alapvet\u0151 f\u00e9lelmet azonban csak az \u00edt\u00e9letmentes \u00e9bers\u00e9g csendes val\u00f3s\u00e1g\u00e1ban lehet m\u00e9lyen meg\u00e9rteni \u00e9s elfogadni. Minden egy\u00e9b elker\u00fcl\u00e9se annak, ami van, amik vagyunk. Hacsak gy\u00f6keresen ki nem \u00edrtjuk ezt a f\u00e9lelmet, az ember tudatalattija mindig tal\u00e1l valamif\u00e9le magyar\u00e1zatot vagy elk\u00e9pzel\u00e9st, hogy fenntartsa a biztons\u00e1g\u00e9rzetet. Ez a f\u00e9lelem abban a bels\u0151 elbizakodotts\u00e1gban gy\u00f6kerezik, hogy \u201etudom\u201d.<\/p>\n
Ha v\u00e9gezt\u00fcnk a \u201etudom\u201d alapvet\u0151en elavult gondolat\u00e1val, akkor kezd\u0151dik a tudatlans\u00e1g m\u00e9lys\u00e9ges elismer\u00e9se. A nem-tud\u00e1s azonban nem egy\u00e9b, mint egy sz\u00f3. Meg kell vele ismerkedni. Mit jelent a nem tudni?<\/p>\n
H\u00e1t nem k\u00fcl\u00f6n\u00f6s, hogy a \u201eMi a nem-tud\u00e1s?\u201d k\u00e9rd\u00e9se nem-tud\u00e1shoz vezet? Ez t\u00f6rt\u00e9nik akkor, amikor az eml\u00e9kezetb\u0151l nem \u00e9rkezik v\u00e1lasz, hanem maga a k\u00e9rd\u00e9s elkezdi csendesen felt\u00e1rni mag\u00e1t az ember el\u0151tt. Vajon egy ilyen tudatlans\u00e1gi \u00e1llapot sor\u00e1n nem v\u00e1lik az elme teljesen fog\u00e9konny\u00e1?<\/p>\n
T\u00f6bb\u00e9 nem a \u201etudom\u201d mondja meg a Most-nak, hogy micsoda. Ehelyett a nem-tud\u00e1s sor\u00e1n a MOST akad\u00e1lytalanul kommunik\u00e1lhat a figyelmes elm\u00e9vel. Ez azt k\u00edv\u00e1nja meg t\u0151l\u00fcnk, hogy mindent, ami a tudatunkban felmer\u00fcl, felt\u00e9tlen \u00e9bers\u00e9ggel fogadjunk. Ez a felt\u00e9tel n\u00e9lk\u00fclis\u00e9g pedig a szeretetb\u0151l sz\u00e1rmazik.<\/p>\n
Amikor megvan benn\u00fcnk az a szeretet, hogy a l\u00e9tez\u00e9s minden aspektus\u00e1t tiszta figyelemmel fogadjuk, akkor egy \u00e1talakul\u00e1si \u00e9s meg\u00fajul\u00e1si folyamat keletkezik az adott pillanat \u0151szintes\u00e9g\u00e9b\u0151l. A vil\u00e1gr\u00f3l val\u00f3 hit\u00fcnk, az \u00f6nmagunkr\u00f3l val\u00f3 elk\u00e9pzel\u00e9s\u00fcnk, a felgy\u00fclemlett bizonyoss\u00e1gaink, elk\u00e9pzel\u00e9seink \u00e9s v\u00e9lem\u00e9nyeink elvesztik a l\u00e9tjogosults\u00e1gukat. Az \u00faj alap a nem-tud\u00e1s \u0151szintes\u00e9ge.<\/p>\n
Az elme egyszer\u0171v\u00e9 \u00e9s csendess\u00e9 v\u00e1lik. A bels\u0151 hall\u00e1s \u00e9s l\u00e1t\u00e1s ki\u00e9lesedik. S hirtelen egy szavak n\u00e9lk\u00fcli \u201ep\u00e1rbesz\u00e9d\u201d kezd\u0151dik a teremt\u0151 jelennel. A nem-tud\u00e1s egy folytonosan megny\u00edl\u00f3 ajt\u00f3v\u00e1 v\u00e1lik a teremt\u00e9s sz\u00e1m\u00e1ra, ami \u00fajabb \u00e9s \u00fajabb lend\u00fcletet vesz.<\/p>\n
Ily m\u00f3don, az emberek k\u00f6z\u00f6tti p\u00e1rbesz\u00e9d sor\u00e1n egy eg\u00e9szen \u00faj dolog megnyilv\u00e1nul\u00e1s\u00e1ra ny\u00edlik lehet\u0151s\u00e9g a r\u00e9sztvev\u0151k k\u00f6z\u00f6tt. A nem-tud\u00e1s \u00e9s a p\u00e1rbesz\u00e9d egy \u00e9s ugyanaz.<\/p>\n
<\/p>\n","protected":false},"author":922,"featured_media":3647,"template":"","meta":{"_acf_changed":false},"tags":[],"category_":[110432,110104],"tags_english_":[],"class_list":["post-89255","logon_article","type-logon_article","status-publish","has-post-thumbnail","hentry","category_-zeitgeist-hu","category_-spiritsoul-hu"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/logon_article\/89255","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/logon_article"}],"about":[{"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/logon_article"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/922"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/3647"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=89255"}],"wp:term":[{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=89255"},{"taxonomy":"category_","embeddable":true,"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/category_?post=89255"},{"taxonomy":"tags_english_","embeddable":true,"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags_english_?post=89255"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}