A kezdet kezdete \u00f3ta a term\u00e9szet miszt\u00e9riumai sz\u00e1mok, m\u00e9rtani alakzatok \u00e9s jelk\u00e9pek form\u00e1j\u00e1ban lettek lejegyezve \u00e9s elmagyar\u00e1zva az emberis\u00e9g sz\u00e1m\u00e1ra. A r\u00e9gi id\u0151kben az emberek a sz\u00e1mokat olyan szellemi min\u0151s\u00e9gk\u00e9nt fogt\u00e1k f\u00f6l, aminek alapj\u00e1n meg\u00e9rthett\u00e9k annak a szervez\u0151 er\u0151nek a m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9t, amivel a kozmosz, a f\u00f6ld\u00fcnk \u00e9s az \u0151si alkot\u00f3elemek fejl\u0151dtek. A szent geometria egy olyan tudom\u00e1ny, amir\u0151l az emberis\u00e9g most ism\u00e9t tudom\u00e1st szerez. Ennek a geometri\u00e1nak, ami teljesen k\u00fcl\u00f6nb\u00f6zik att\u00f3l, amit az iskol\u00e1ban tanultunk, a l\u00e9nyege a term\u00e9szeti form\u00e1k \u00e9s ar\u00e1nyok nyelv\u00e9nek tanulm\u00e1nyoz\u00e1sa. Sz\u00e1mos tud\u00f3s \u00e9s filoz\u00f3fus a vil\u00e1gegyetem \u0151si nyelvek\u00e9nt tekintett \u00e9s tekint mai is a geometri\u00e1nak erre a \u201eszent\u201d nyelv\u00e9re. A r\u00e9giek az\u00e9rt h\u00edvt\u00e1k szentnek, mert a kiindul\u00f3pontjai mindig v\u00e1ltozatlanok maradtak. A tud\u00f3sok az\u00e9rt tanulm\u00e1nyozt\u00e1k a t\u00f6rv\u00e9nyeit, hogy megtal\u00e1lj\u00e1k a kozmosz \u0151si alapj\u00e1t, illetve ar\u00e1nyait.<\/p>\n
Napjainkban a sz\u00e1mok valami olyan absztrakt, j\u00f3zan dolognak t\u0171nnek a sz\u00e1munkra, amivel nem kell foglalkoznunk. Sok embernek a geometria \u00e9s a matematika nem igaz\u00e1n a kedvenc t\u00e1rgya, de mi itt nem arra a geometri\u00e1ra gondolunk, amit az iskol\u00e1ban tan\u00edtottak nek\u00fcnk. A modern ember sz\u00e1m\u00e1ra, tekintve, hogy sok dolog elvonja \u00e9s megosztja a figyelm\u00e9t, a sz\u00e1mok eredeti jelent\u00e9se elveszett. Ha azonban nek\u00fcnk siker\u00fcl felfedn\u00fcnk ezt a jelent\u00e9st, akkor egy eg\u00e9szen m\u00e9ly tud\u00e1ssal ker\u00fcl\u00fcnk kapcsolatba. A sz\u00e1mok m\u00f6g\u00f6tt, a szellemi vil\u00e1g bels\u0151 strukt\u00far\u00e1j\u00e1hoz \u00e9s t\u00f6rv\u00e9nyeihez val\u00f3 hozz\u00e1f\u00e9r\u00e9s rejlik. Ezek a t\u00f6rv\u00e9nyek a szellemi hierarchi\u00e1knak, valamint a l\u00e9lek fejl\u0151d\u00e9si folyamat\u00e1nak a t\u00fckr\u00f6z\u0151d\u00e9sei szem\u00e9lyes t\u00e9ren \u00e9pp\u00fagy, mind az emberis\u00e9gnek, mint eg\u00e9sznek a szempontj\u00e1b\u00f3l.<\/p>\n
A sz\u00e1mok az anyagra \u00e9pp\u00fagy vonatkoznak, mint a szerkezeti fel\u00e9p\u00edt\u00e9s szellemi folyamataira. Ebb\u0151l pr\u00f3b\u00e1lunk valamit megmagyar\u00e1zni ebben a cikkben.<\/p>\n
A sz\u00e1m nem csak sz\u00e1mol, hanem sz\u00e1mot is ad \u00e9s sz\u00e1mon is tart, vagyis elmond, elmes\u00e9l dolgokat, teh\u00e1t besz\u00e1mol. A sz\u00e1mol\u00e1s \u00e9s az elbesz\u00e9l\u00e9s (besz\u00e1mol\u00e1s) k\u00f6z\u00f6tt l\u00e9v\u0151 \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9s nem csak az angol nyelvben tal\u00e1lhat\u00f3 meg (counting, recounting<\/em>), hanem a hollandban (tellen, vertellen<\/em>), a n\u00e9metben (z\u00e4hlen, erz\u00e4hlen<\/em>), a franci\u00e1ban (compter, raconter<\/em>) \u00e9s m\u00e1s nyelvekben is.<\/p>\n A null\u00e1t\u00f3l kilencig terjed\u0151 sz\u00e1mokra az angol nyelv a cipher* (sz\u00e1mjegy) sz\u00f3t haszn\u00e1lja, ami a h\u00e9ber nyelvb\u0151l ered, a sephira sz\u00f3b\u00f3l, ami eredetileg valami olyasmit jelent, hogy vil\u00e1gos, f\u00e9nyes. A sephira t\u00f6bbes sz\u00e1ma sephiroth. A t\u00edz Sephiroth a t\u00edz \u0151si elvet k\u00e9pviseli a kabbal\u00e1ban. Ezek az \u00fagynevezett isteni ki\u00e1raml\u00e1sok, ami \u00e1ltal a vil\u00e1g keletkezett. Ebben az \u00e9rtelemben a cipher sz\u00f3, ami az arab sifr \u00e9s a latin cifra szavakon kereszt\u00fcl jelent meg az angol nyelvben, a vil\u00e1goss\u00e1gb\u00f3l val\u00f3 sz\u00e1rmaz\u00e1sra utal, valamint arra, hogy a sz\u00e1mok isteni-szellemi eredet\u0171ek. A franci\u00e1ban a chiffre sz\u00f3 m\u00e9g napjainkban is valamif\u00e9le titkos k\u00f3dot, egy titkos kulcsot jelent. Ez azt mutatja, hogy a szavak sz\u00e1mokb\u00f3l \u00e1llnak.<\/p>\n A sz\u00f3 \u00e9s a sz\u00e1m k\u00f6z\u00f6tt fenn\u00e1ll\u00f3 szoros kapcsolat alapvet\u0151 fontoss\u00e1g\u00fa ahhoz, hogy sok r\u00e9gi nyelvet, t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt az \u00d3- \u00e9s az \u00dajsz\u00f6vets\u00e9g, valamint a T\u00f3ra nyelvezet\u00e9t jobban meg\u00e9rts\u00fck. Egy \u00edr\u00f3i m\u00f3dszer \u00e1ltal, amit gem\u00e1tri\u00e1nak neveznek \u00e9s ami elterjedt volt a r\u00e9gi vil\u00e1gban, a szavakat \u00e9s a mondatokat sz\u00e1m\u00e9rt\u00e9kekhez kapcsolt\u00e1k, hogy ez\u00e1ltal bizonyos fogalmakat titkos\u00edtsanak.<\/p>\n A sz\u00e1mok rejtett er\u0151k, amelyek megmutatj\u00e1k az \u00e9let \u0151si k\u00e9peit \u00e9s felfedik az \u00e9let \u00e9s a tudat t\u00f6rt\u00e9net\u00e9t. Elmes\u00e9lik azt. Ha meg\u00e9rtj\u00fck a sz\u00e1mokat, akkor azok megmutatj\u00e1k nek\u00fcnk az \u00e9let ismeret\u00e9t, az ember sz\u00e1rmaz\u00e1s\u00e1t, fejl\u0151d\u00e9s\u00e9t \u00e9s sors\u00e1t. A sz\u00e1mok jelk\u00e9pes nyelvezete seg\u00edt nek\u00fcnk abban, hogy felismerj\u00fck \u00e9s megfejts\u00fck az \u00e9let \u00fatjelz\u0151it. Ebben az \u00e9rtelemben a sz\u00e1mok minden rejtett dolog kulcsai lehetnek.<\/p>\n A sz\u00e1mok t\u00f6rt\u00e9net\u00e9b\u0151l egyben kiolvashatjuk a fejl\u0151d\u00e9s\u00fcnk t\u00f6rt\u00e9net\u00e9t is. Sz\u00e1munkra a sz\u00e1mok l\u00e9nyege megv\u00e1ltozott: eredetileg szellemi min\u0151s\u00e9get k\u00e9pviseltek, most azonban – n\u00f6vekv\u0151, illetve cs\u00f6kken\u0151 – anyagi mennyis\u00e9geket m\u00e9rnek.<\/p>\n Ha mennyis\u00e9gi szempontb\u00f3l k\u00f6zel\u00edtj\u00fck meg a sz\u00e1mokat, akkor egy egys\u00e9ghez egy m\u00e1sodik, illetve harmadik elemet adunk hozz\u00e1, hogy azok egym\u00e1s mellett \u00e1lljanak \u00e9s ez\u00e1ltal egy sz\u00e1m mindig nagyobb\u00e1 vagy kisebb\u00e9 v\u00e1lik, mint a mellette l\u00e9v\u0151 sz\u00e1m. Ennek az a l\u00e9nyege, hogy megsz\u00e1ml\u00e1lhat\u00f3 \u00e9s megm\u00e9rhet\u0151 mennyis\u00e9geket hat\u00e1rozzunk meg aszerint, hogy melyik a nagyobb vagy a kisebb, melyik a t\u00f6bb vagy a kevesebb, illetve melyik a t\u00f6bb\u00e9 vagy kev\u00e9sb\u00e9 \u00e9rt\u00e9kes. Ez egy olyan szeml\u00e9letm\u00f3dra utal, ami \u00f6sszehasonl\u00edtja a t\u00f6bbet \u00e9s a kevesebbet, ami \u201ebirtokolni akar\u201d, mennyis\u00e9gek \u00e9s m\u00e9retek szerint tekint a vil\u00e1gra \u00e9s megm\u00e9ri, illetve felbecs\u00fcli azt.<\/p>\n <\/p>\n A mennyis\u00e9gi szeml\u00e9letm\u00f3d:<\/p>\n <\/p>\n 1: I————– I<\/p>\n <\/p>\n 2: I————– I———— I<\/p>\n <\/p>\n 3: I————– I———— I————-I<\/p>\n <\/p>\n Kezdetben az emberek nem \u00f6sszead\u00f3 m\u00f3dszer szerint sz\u00e1moltak, hanem feloszt\u00f3, oszt\u00e1lyoz\u00f3 elv szerint, aminek folyt\u00e1n az ember nem ker\u00fcl az egys\u00e9gen k\u00edv\u00fclre, amikor kett\u0151t, h\u00e1rmat, stb. haszn\u00e1l. Ebben az \u00e9rtelemben a sz\u00e1mok az egys\u00e9g, az eg\u00e9sz r\u00e9szei, illetve n\u00e9zetei. Mindig \u00f6sszef\u00fcggenek egym\u00e1ssal \u00e9s jelent\u00e9s\u00fcket az eg\u00e9sszel val\u00f3 kapcsolatb\u00f3l nyerik. Ez a min\u0151s\u00e9gi szeml\u00e9let minden l\u00e9nyt, minden szem\u00e9lyt az eg\u00e9sz r\u00e9sz\u00e9nek tekint, \u00e9s az egy\u00e9nis\u00e9get egyed\u00fcl az \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9s \u00e9s a mindens\u00e9ggel val\u00f3 kapcsolat alapj\u00e1n ismeri.<\/p>\n <\/p>\n A min\u0151s\u00e9gi szeml\u00e9letm\u00f3d:<\/p>\n <\/p>\n 1: I———————————————I<\/p>\n <\/p>\n 2: I———————I———————–I<\/p>\n <\/p>\n 3: I————–I————–I—————I<\/p>\n <\/p>\n Ebben a cikksorozatban a sz\u00e1mok min\u0151s\u00e9gi szeml\u00e9letm\u00f3dj\u00e1val fogunk foglalkozni.<\/p>\n <\/p>\n A NULLA<\/p>\n <\/p>\n A nulla eg\u00e9szen a tizenkettedik sz\u00e1zadig nem volt bevezetve \u00e9s nem volt haszn\u00e1latos nyugaton. Eredetileg nem tartozik a sz\u00e1mokhoz, mivel ha egy sz\u00e1mhoz hozz\u00e1adjuk, illetve egy m\u00e1sikb\u00f3l kivonjuk, nem v\u00e1ltoztat a sz\u00e1m \u00e9rt\u00e9k\u00e9n. Egy sz\u00e1m m\u00f6g\u00e9 \u00edrva azonban jelent\u0151s\u00e9get ad az illet\u0151 sz\u00e1mnak: dinamikusabb\u00e1 teszi a sz\u00e1mot \u00e9s k\u00fcl\u00f6nleges \u00e9rt\u00e9ket ad neki. A null\u00e1t \u00e1ltal\u00e1ban csak egy m\u00e1sik sz\u00e1mmal egy\u00fctt haszn\u00e1ljuk, amit el\u00e9je \u00edrunk.<\/p>\n A nulla egyszerre jelk\u00e9pezi a teljess\u00e9get \u00e9s az \u00fcress\u00e9get.<\/p>\n Szellemi n\u00e9z\u0151pontb\u00f3l tekintve a nulla arra vonatkozik, ami abszol\u00fat, Isten kimondhatatlan rejt\u00e9lyess\u00e9g\u00e9re, miel\u0151tt megjelent volna a vil\u00e1gban. Az \u0151s\u00e9jszak\u00e1b\u00f3l, az id\u0151tlen \u0151sanyagb\u00f3l el\u0151sz\u00f6r a form\u00e1nak \u00e9s az \u00e9letnek kellett megfogannia.<\/p>\n <\/p>\n