Siddhattha Gotama (szanszkrit\u00fcl: Siddharta Gautama) Uruvel\u00e1ban (a mai Gaya k\u00f6zel\u00e9ben), a f\u00fcgefa alatt tapasztalta meg a Bodhi \u00e1llapotot, a \u201efel\u00e9bred\u00e9st\u201d. Sem a brahmanista sz\u00f6vegek olvas\u00e1sa, sem a szigor\u00fa aszketizmus nem juttatta \u0151t hozz\u00e1 ehhez. A megszabadul\u00e1s ut\u00e1ni v\u00e1gy azonban oly er\u0151s volt benne, hogy nem hagyta abba a k\u00fczdelmet. A gnosztikus ember is ugyanezzel a v\u00e1gyakoz\u00e1ssal van tele, hogy egyes\u00fclj\u00f6n a mindent \u00e1t\u00f6lel\u0151 szeretettel. Ebben az \u00e9rtelemben megegyezik a misztikus tan\u00edt\u00e1sok k\u00f6vet\u0151j\u00e9vel. A k\u00e9s\u0151i buddhizmus Buddha term\u00e9szetr\u0151l, nibbana-\u00e1llapotr\u00f3l besz\u00e9l, a V\u00e9gs\u0151ben val\u00f3 teljes elmer\u00fcl\u00e9sr\u0151l vagy, ahogy a gnosztikusok mondan\u00e1k, a hamvaib\u00f3l \u00fajra\u00e9led\u0151 f\u0151nix egyes\u00fcl\u00e9sr\u0151l a szellem-l\u00e9lekkel, az \u00f6r\u00f6k\u00f6s szellem-t\u0171zzel. A gnosztikusok is tudj\u00e1k, hogy a fel\u00e9bred\u00e9s a megszabadul\u00e1s folyamat\u00e1nak az eredm\u00e9nye. Ez a m\u00e1trix k\u00e9nyszerzubbony\u00e1b\u00f3l val\u00f3 szellemi kit\u00f6r\u00e9s; a dialektika hamvaib\u00f3l val\u00f3 kiemelked\u00e9s. A k\u00e9tely azonban \u00e1lland\u00f3an kell, hogy k\u00eds\u00e9rje az embert. Az Egyetemes Filoz\u00f3fia egyik alapelve az, hogy \u201eVizsg\u00e1lj meg mindent \u00e9s tartsd meg a j\u00f3t!\u201d. Ezt az alapelvet a buddhista \u00f6sv\u00e9ny is kifejezetten t\u00e1mogatja.<\/p>\n
Ennek a folyamatnak a sor\u00e1n minden karmikus k\u00f6t\u0151d\u00e9s megsz\u0171nik. Ez egyben a buddhizmus legmagasabb c\u00e9lja. Amikor m\u00e1r nem keletkezik semmif\u00e9le karma, a tettek nem hagynak nyomot maguk ut\u00e1n a vil\u00e1gban. A Szamsz\u00e1ra, vagy gnosztikus \u00e9rtelemben a \u201edialektika vil\u00e1ga\u201d azt jelenti, hogy a k\u00e9t ellent\u00e9tes p\u00f3lus egym\u00e1s ellen dolgozik, \u00e9s ez okozza a ker\u00e9k folytonos forg\u00e1s\u00e1t. Sz\u00fclet\u00e9s, n\u00f6veked\u00e9s \u00e9s hal\u00e1l egym\u00e1st k\u00f6vetik sz\u00fcntelen\u00fcl. Semmi sem marad fenn, semmi sem \u00e1lland\u00f3, minden \u00e1tmeneti. Az \u00f6sszes \u00e9l\u0151l\u00e9ny ebbe a k\u00f6rbe van bez\u00e1rva \u00e9s a karm\u00e1j\u00e1hoz van k\u00f6t\u00f6zve a tettei, gondolatai, \u00e9rzelmei, k\u00edv\u00e1ns\u00e1gai \u00e9s v\u00e1gyai miatt. Az a fontos, hogy mindezt felismerj\u00fck \u00e9s fel\u00fclemelkedj\u00fcnk rajta.<\/p>\n
Az \u00f6sv\u00e9nyt mindig a k\u00f6r\u00fcltekint\u00e9s gyakorlata k\u00eds\u00e9ri mind a buddhista, mind a gnosztikus beavat\u00e1s sor\u00e1n: az itt \u00e9s mostban lenni, mindent olyannak tekinteni tiszt\u00e1n \u00e9s tudatosan, amilyen az val\u00f3j\u00e1ban, teh\u00e1t azokat a helyzeteket, amiben \u00e9ppen vagyunk \u00e9pp\u00fagy, mint azokat az embereket, akikkel kapcsolatba ker\u00fcl\u00fcnk an\u00e9lk\u00fcl, hogy meg\u00edt\u00e9ln\u00e9nk \u0151ket. \u00cdgy jut az ember ismerethez. Egy olyan ismerethez, ami t\u00f6bb\u00e9 nem \u00e9szbeli tud\u00e1s, hanem egy magasabb szint\u0171 tud\u00e1s, ami a b\u00f6lcsess\u00e9g \u00e9s az igazs\u00e1g birodalm\u00e1ba tartozik \u00e9s v\u00e9gs\u0151 alapja a sz\u00edvben tal\u00e1lhat\u00f3, a \u201eR\u00f3zs\u00e1ban\u201d, Krisztus vil\u00e1goss\u00e1g\u00e1ban, a Buddha term\u00e9szetben. Ez a \u201esz\u00edvvel val\u00f3 gondolkod\u00e1s\u201d, ahogy a gnosztikusok mondj\u00e1k, a \u201etranszfigur\u00e1ci\u00f3\u201d folyamata sor\u00e1n fokozatosan j\u00f6n l\u00e9tre, ahogy a szem\u00e9lyis\u00e9g v\u00e1ltozik. [1] Ez el\u0151sz\u00f6r egy \u00faj \u201ej\u00e1rm\u0171vet\u201d alak\u00edt ki a l\u00e9lek sz\u00e1m\u00e1ra, majd az ember eg\u00e9sz fizikai rendszere \u00fajj\u00e1 alakul. Ez az \u00e1talakul\u00e1s l\u00e1that\u00f3 az aszketikus \u00e9let gy\u00fcm\u00f6lcs\u00e9r\u0151l sz\u00f3l\u00f3 buddhista sz\u00fatr\u00e1ban: a (meg\u00fajult) sz\u00edv akarat\u00e1nak seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel az ember egy \u00faj, halhatatlan testet form\u00e1l mag\u00e1nak \u00e9s kih\u00fazza azt a r\u00e9gib\u0151l, \u201emint egy kardot a h\u00fcvely\u00e9b\u0151l\u201d. [2]<\/p>\n
\u201e\u00c9lj a l\u00e1ngol\u00f3 jelenben, mintha minden nap egy \u00fcnnep lenne!\u201d Ez a gnosztikusok felh\u00edv\u00e1sa az emberek fel\u00e9. A v\u00e9gs\u0151 igazs\u00e1g csak a Jelenben van. Csak a \u201el\u00e1ngol\u00f3 jelen\u201d az egyed\u00fcl szent, amelyben az ember meggy\u00f3gyul. A m\u00falt \u00e9s a j\u00f6v\u0151 \u00e9lettelen \u00e1rny\u00e9kok csup\u00e1n, az \u00e9n gondolat\u00e1nak alkot\u00e1sai, \u00e9pp olyan \u00e1rny\u00e9kok, mint maga az \u00e9n.<\/p>\n
A m\u00e9ly, szeretetteljes k\u00f6ny\u00f6r\u00fclet, az igaz egy\u00fctt\u00e9rz\u00e9s azok a gy\u00fcm\u00f6lcs\u00f6k, amelyek az eredend\u0151 forr\u00e1sb\u00f3l t\u00e1pl\u00e1lkoznak. Mind a Mahayana buddhizmus bodhiszatv\u00e1ja, mind a gnosztikus ember igaz\u00e1n megfelel\u0151 m\u00f3don szolg\u00e1lhatja embert\u00e1rsait. Mindk\u00e9t \u00fat arra a bels\u0151 k\u00fcldet\u00e9sre eml\u00e9keztet, ami minden emberben egy magk\u00e9nt megtal\u00e1lhat\u00f3; ez az isteni haz\u00e1ba val\u00f3 visszat\u00e9r\u00e9s h\u00edv\u00e1sa. Amikor Krisztus, a \u201eR\u00f3zsa\u201d elkezd sug\u00e1rozni a bels\u0151 l\u00e9nyben, a megszabadul\u00e1s folyamata elkezd\u0151dik. Az ember a l\u00e1b\u00e1t az \u00f6sv\u00e9nyre helyezte.<\/p>\n
<\/p>\n
<\/p>\n
[1] Catharose de Petri, a Szellemi Iskola t\u00e1rs-alap\u00edt\u00f3ja azt \u00edrja: \u201eA transzfigur\u00e1ci\u00f3 az end\u00fara gyakorlat\u00e1nak gnosztikus m\u00f3dszere, ami a haland\u00f3, elszigetelt, f\u00f6ldi sz\u00fclet\u00e9s\u0171 embert az eredeti, halhatatlan, isteni emberre cser\u00e9li, aki a teremt\u00e9s isteni terve szerint val\u00f3 igazi szellem-ember\u201d. A Transzfigur\u00e1ci\u00f3 <\/em>Haarlem, 1995<\/p>\n [2] Karl Eugen Neumann: A buddhista \u00e9s a kereszt\u00e9ny tan\u00edt\u00e1sok bels\u0151 rokons\u00e1ga. K\u00e9t buddhista sz\u00fatra \u00e9s Eckhart mester egyik \u00e9rtekez\u00e9se, Lipcse, 1891.<\/p>\n <\/p>\n <\/p>\n <\/p>\n <\/p>\n","protected":false},"author":920,"featured_media":3509,"template":"","meta":{"_acf_changed":false},"tags":[],"category_":[110091],"tags_english_":[],"class_list":["post-89194","logon_article","type-logon_article","status-publish","has-post-thumbnail","hentry","category_-science-hu"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/logon_article\/89194","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/logon_article"}],"about":[{"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/logon_article"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/920"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/3509"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=89194"}],"wp:term":[{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=89194"},{"taxonomy":"category_","embeddable":true,"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/category_?post=89194"},{"taxonomy":"tags_english_","embeddable":true,"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags_english_?post=89194"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}