Amikor az ember ennek a k\u00e9t bels\u0151 \u00fatnak a hitvil\u00e1g\u00e1t veszi szem\u00fcgyre, els\u0151 pillant\u00e1sra azt l\u00e1tja, hogy sok mindenben elt\u00e9rnek. A megjelen\u00e9s\u00fck m\u00f3dja nagyban k\u00fcl\u00f6nb\u00f6zik egym\u00e1st\u00f3l. Nem csak az im\u00e1ds\u00e1g helye (templom illetve sztupa) m\u00e1s, hanem a k\u00e9t vall\u00e1sbeli \u00e9letm\u00f3d \u00e9s a hit gyakorl\u00e1s\u00e1nak m\u00f3dszerei is k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151ek. A c\u00e9l nyelvi megk\u00f6zel\u00edt\u00e9se is k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 \u00e9rz\u00e9seket kelt, mivel a megszabadul\u00e1s gnosztikus kereszt\u00e9ny \u00fatja egy olyan folyamat, aminek sor\u00e1n a keres\u0151 egy\u00e9n Isteni Szikr\u00e1ja egyre jobban belemer\u00fcl az Isteni Szeretet T\u00fcz\u00e9be, m\u00edg a buddhista \u00fat arra t\u00f6rekszik, hogy fokozatosan kioltsa a szem\u00e9lyes \u00e9let l\u00e1ngj\u00e1t az emberben \u00e9s eljuttassa a n\u00e9vtelenbe, amit gyakran semmik\u00e9nt \u00e9rtelmeznek (szanszkrit\u00fcl: Nirv\u00e1na). Mindazon\u00e1ltal k\u00f6zelebbr\u0151l megvizsg\u00e1lva, mindezeknek a k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9geknek dac\u00e1ra, felismerhet\u0151 ennek a k\u00e9t szellemi \u00fatnak az alapvet\u0151 egys\u00e9ge \u00e9s nagy hasonl\u00f3s\u00e1ga.<\/p>\n
Az Arany R\u00f3zsakereszt \u00e1ltal k\u00e9pviselt gnosztikus kereszt\u00e9nys\u00e9g sz\u00e1m\u00e1ra a templomok olyan szellemi tal\u00e1lkoz\u00f3helyek, ahol k\u00fcl\u00f6nleges esem\u00e9nyek zajlanak. A csend \u00e9pp annyira fontos jellemz\u0151je, mint a Kereszt \u00e9s a R\u00f3zsa, a Kozmikus Krisztus \u00e9let\u00e9nek, a Vil\u00e1goss\u00e1gnak a jelk\u00e9pei, ami mindig mindent bet\u00f6lt \u00e9s ami az egyed\u00fcl J\u00f3. Ezek a templomok a szellemi er\u0151 k\u00fcl\u00f6nleges k\u00f6zpontjai, a l\u00e9lek \u00e9s ez\u00e1ltal az eg\u00e9sz emberi l\u00e9ny gy\u00f3gyul\u00e1s\u00e1nak \u00e9s meg\u00fajul\u00e1s\u00e1nak helyei.<\/p>\n
<\/p>\n
\u00d6nbeavat\u00e1s \u00e9s szeretet<\/strong><\/p>\n <\/p>\n A Szellemi Iskol\u00e1ban a beavat\u00e1s alapj\u00e1ban v\u00e9ve \u00f6nbeavat\u00e1s \u00fatj\u00e1n t\u00f6rt\u00e9nik, a megismer\u00e9s \u00e9s bel\u00e1t\u00e1s k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 fokozatain kereszt\u00fcl \u00fagy, hogy a tudat szintje \u00e1lland\u00f3an v\u00e1ltozik. Itt az \u00e9n megk\u00f6vesedett, megkrist\u00e1lyosodott szerkezet\u00e9r\u0151l van sz\u00f3, valamint a hittel kapcsolatos dogm\u00e1kr\u00f3l \u00e9s s\u00e9m\u00e1kr\u00f3l, melyeknek az ember \u00f6nmaga megfigyel\u00e9s\u00e9n kereszt\u00fcl fokozatosan tudat\u00e1ra \u00e9bred \u00e9s ez\u00e1ltal ezeket a strukt\u00far\u00e1kat fel tudja oldani. Ez egy olyan folyamat, ami akkor zajlik, amikor az ember az \u00f6nmag\u00e1ban l\u00e9v\u0151 Isteni Szikr\u00e1ra ir\u00e1nyul. Ez a beavat\u00e1si \u00fat szellemi t\u00e1mogat\u00e1sba van \u00e1gyazva ugyan, m\u00e9gis szem\u00e9lyesen kell v\u00e9grehajtani egy \u00f6ntudatos \u00e9let \u00e1ltal. A tudatosod\u00e1s folyamat\u00e1n kereszt\u00fcl, ami l\u00e9p\u00e9sr\u0151l l\u00e9p\u00e9sre halad, a b\u00f6lcsess\u00e9g v\u00e9g\u00fcl nem csak a r\u00e9gi szem\u00e9lyis\u00e9get t\u00f6lti el, hanem az eg\u00e9sz emberis\u00e9get m\u0171k\u00f6dtet\u0151 er\u0151ket is. Az \u00f6nismeret a mindens\u00e9g ismeret\u00e9v\u00e9 v\u00e1lik. A szeretet, ami t\u00fcrelmes, sz\u00edv\u00e9lyes, hisz, rem\u00e9l, mindent elt\u0171r \u00e9s elvisel, a val\u00f3di egy\u00fctt\u00e9rz\u00e9sb\u0151l \u00e9s a minden ir\u00e1nt \u00e9rzett szeretetb\u0151l keletkezik. [1]<\/p>\n A szeretet m\u00e1sik form\u00e1ja, a megoszt\u00f3, szem\u00e9lyes szeretet, ami az \u00f6nfenntart\u00e1ssal \u00e1ll kapcsolatban, uralkodni akar, hat\u00e1rt szab \u00e9s f\u00e9l, fokozatosan \u00e1talakul helyet adva a gn\u00f3zis szem\u00e9lytelen szeretet\u00e9nek, melynek f\u0151 jellemvon\u00e1sa a v\u00e9gtelen \u00e9s minden szemben \u00e1ll\u00f3 dolog egys\u00e9g\u00e9nek a tapasztalata. \u00cdgy az ember megtal\u00e1lja az egyetlen igazs\u00e1g forr\u00e1s\u00e1t, ami az egyed\u00fcli \u201eval\u00f3s\u00e1g\u201d, fens\u00e9ges, mindenek felett \u00e1ll\u00f3, mindent egyes\u00edt\u0151 \u00e9s ez\u00e1ltal minden.<\/p>\n <\/p>\n \u00daj \u00e9letforma \u00e9s \u00e1talakul\u00e1s<\/strong><\/p>\n <\/p>\n Az \u00e1talakul\u00e1s \u00e9s az \u00e1tv\u00e1ltoz\u00e1s meg\u00faj\u00edtja az embert. A term\u00e9szet l\u00e9lek, ami mindenf\u00e9le szenved\u00e9lyt ismer, a bel\u00e1t\u00e1s \u00e9s a felismer\u00e9sek folyt\u00e1n fokozatosan megv\u00e1ltozik. S ez egy \u00faj l\u00e9lek, egy szellem-l\u00e9lek kifejl\u0151d\u00e9s\u00e9nek ad teret, ami saj\u00e1t intelligenci\u00e1val rendelkezik, \u00e9s val\u00f3di intu\u00edci\u00f3 \u00fatj\u00e1n jut ismerethez.<\/p>\n A buddhista \u00fat szint\u00e9n egy olyan \u00f6sv\u00e9ny, ami fokozatos tudatosod\u00e1shoz vezet. Az Arany R\u00f3zsakereszt Szellemi Iskol\u00e1j\u00e1hoz hasonl\u00f3an – ezt az utat is f\u00e9rfiak \u00e9s n\u0151k egyar\u00e1nt bej\u00e1rhatj\u00e1k. Maga Buddha n\u0151v\u00e9rek sz\u00e1m\u00e1ra is alap\u00edtott kolostorokat a megvil\u00e1gosod\u00e1sa ut\u00e1n.<\/p>\n A medit\u00e1ci\u00f3 m\u00f3dszere n\u00e9lk\u00fcl\u00f6zhetetlen a megszabadul\u00e1shoz. A megszabadul\u00e1snak ez az els\u0151dleges m\u00f3dszere a buddhizmus mindk\u00e9t form\u00e1j\u00e1ban megtal\u00e1lhat\u00f3, a Theravad\u00e1ban (Hinayana), ami a buddhizmus legr\u00e9gebbi form\u00e1ja, \u00e9s a Mahayan\u00e1ban, valamint annak iskol\u00e1iban, p\u00e9ld\u00e1ul a Vajrayan\u00e1ban. A kereszt\u00e9ny hagyom\u00e1nyokban a medit\u00e1ci\u00f3 \u201eszellemi gyakorlatk\u00e9nt\u201d, illetve \u201et\u00e1rgy n\u00e9lk\u00fcli l\u00e1t\u00e1sk\u00e9nt\u201d ismert \u00e9s r\u00e9gen els\u0151sorban a misztikusok haszn\u00e1lt\u00e1k. A medit\u00e1ci\u00f3, mint szellemi m\u00f3dszer, kult\u00far\u00e1t\u00f3l f\u00fcggetlen, de a gyakorl\u00e1s\u00e1nak m\u00f3dja nagym\u00e9rt\u00e9kben k\u00fcl\u00f6nb\u00f6zik. P\u00e9ld\u00e1ul, a csendbe vagy az \u201e\u00fcress\u00e9gbe\u201d val\u00f3 elm\u00e9lyed\u00e9s c\u00e9lja ugyanaz, a buddhista Vipassana medit\u00e1ci\u00f3ja m\u00e9gis valami eg\u00e9szen m\u00e1s, mint az, amit az Arany R\u00f3zsakereszt \u201etiszta ir\u00e1nyul\u00e1snak\u201d nevez.<\/p>\n A Theravadin kiz\u00e1r\u00f3lag Buddha besz\u00e9deire utal, ami a Pali Canon-ban (Tipitaka) tal\u00e1lhat\u00f3 \u00e9s az i.e. 3. sz\u00e1zadban jegyezt\u00e9k f\u00f6l. A k\u00e9s\u0151bbi Mahayana buddhizmus azonban m\u00e1s iratokat is haszn\u00e1l, mint p\u00e9ld\u00e1ul a Sz\u00edv sz\u00fatr\u00e1t, a L\u00f3tusz sz\u00fatr\u00e1t, a Gy\u00e9m\u00e1nt sz\u00fatr\u00e1t \u00e9s a Tiszta F\u00f6ld sz\u00fatr\u00e1it.<\/p>\n Buddha a \u201eN\u00e9gy nemes igazs\u00e1got\u201d hirdette, ami a szenved\u00e9s val\u00f3s\u00e1g\u00e1r\u00f3l, annak okair\u00f3l \u00e9s j\u00f6v\u0151beni elker\u00fcl\u00e9s\u00e9r\u0151l sz\u00f3l, valamint a \u201eNemes nyolcszoros \u00f6sv\u00e9ny\u201d gyakorl\u00e1s\u00e1t a boldogs\u00e1g el\u00e9r\u00e9s\u00e9hez. Az alapvet\u0151 \u00e9letm\u00f3dot illet\u0151en a buddhista tanok sok hasonl\u00f3s\u00e1got mutatnak a gnosztikus kereszt\u00e9ny megszabadul\u00e1si \u00fat tanaival. A Szellemi Iskola egyik alap\u00edt\u00f3ja, Jan van Rijckenborgh kihangs\u00falyozza, hogy nem csak gondolkod\u00e1sm\u00f3d, \u201ebizonyos erk\u00f6lcs\u00f6ss\u00e9g\u201d, vagy bizonyos hit sz\u00fcks\u00e9ges az \u00fat bej\u00e1r\u00e1s\u00e1hoz, hanem az is, hogy mind a h\u00e1rom n\u00e9zet, valamint azok k\u00f6vetkezm\u00e9nyei is jelen legyenek benne.[2] Gyakorlatilag ez azt jelenti, hogy ker\u00fclend\u0151 a h\u00fas fogyaszt\u00e1sa, a doh\u00e1ny, az alkohol \u00e9s egy\u00e9b narkotikumok haszn\u00e1lata, nem is besz\u00e9lve bizonyos erk\u00f6lcsi \u00e9s szellemi \u00fatmutat\u00e1sokr\u00f3l, ami az egy\u00e9n sz\u00e1m\u00e1ra nyilv\u00e1nval\u00f3v\u00e1 v\u00e1lik ahhoz, hogy halad\u00e1st \u00e9rjen el az \u00faton.<\/p>\n Buddha kifejezetten javasolta az \u00f6t \u201eszab\u00e1ly\u201d betart\u00e1s\u00e1t, ne \u00f6lj, ne lopj, ne t\u00f6rj h\u00e1zass\u00e1got, ne hazudj \u00e9s ne igy\u00e1l b\u00f3d\u00edt\u00f3 italokat. Tov\u00e1bb\u00e1 a szerzetesek \u00e9s a n\u0151v\u00e9rek elk\u00f6telezt\u00e9k magukat a teljes tisztas\u00e1gnak \u00e9s a majdnem teljes szeg\u00e9nys\u00e9gnek. [3]<\/p>\n <\/p>\n Bel\u00e1t\u00e1s<\/strong><\/p>\n <\/p>\n Buddha tan\u00edt\u00e1sai, valamint az Arany R\u00f3zsakereszt Egyetemes Filoz\u00f3fi\u00e1ja szerint az \u00fat ott kezd\u0151dik, amikor a h\u00e9tk\u00f6znapi ember eljut arra a felismer\u00e9sre, hogy a mindennapi \u00e9lete alapvet\u0151en hib\u00e1s. Ha az ember nem tesz semmif\u00e9le er\u0151fesz\u00edt\u00e9st arra, hogy fel\u00e9bredjen, akkor minden csup\u00e1n ill\u00fazi\u00f3 \u00e9s csal\u00f3d\u00e1s marad, folytonos szenved\u00e9s, betegs\u00e9g \u00e9s v\u00e9g\u00fcl hal\u00e1l. A ker\u00e9k, vagyis a Szamsz\u00e1ra (az \u00e9let \u00e9s hal\u00e1l v\u00e9gel\u00e1thatatlan k\u00f6rforg\u00e1sa) sz\u00fcntelen forg\u00e1s\u00e1nak, illetve a dialektika vil\u00e1g\u00e1hoz t\u00f6rt\u00e9n\u0151 hi\u00e1baval\u00f3 ragaszkod\u00e1snak, amit az ok-okozat t\u00f6rv\u00e9nye, az automatikus ism\u00e9tl\u0151d\u00e9s \u00e9s a szok\u00e1sok hat\u00e1roznak meg, felismer\u00e9se mindk\u00e9t tan\u00edt\u00e1sban szerepel. S mindez a megszabadul\u00e1sr\u00f3l sz\u00f3l. A Mahayana nagy filoz\u00f3fusa, Nagarjuna (aki a i.sz. II. sz\u00e1zadban \u00e9lt) [4], kijelentette, hogy ez a vil\u00e1g teljesen \u00fcres. Tov\u00e1bb\u00e1 azt, hogy csak az \u00f6r\u00f6k igazs\u00e1g val\u00f3s\u00e1gos. Csak a m\u00e9ly tud\u00e1s (Gn\u00f3zis) val\u00f3s\u00e1gos, a Nibbana (Nirv\u00e1na). A val\u00f3s\u00e1g az, ahol nincs semmif\u00e9le ill\u00fazi\u00f3, csak a t\u00f6k\u00e9letes tisztas\u00e1g, a t\u00f6k\u00e9letes Vil\u00e1goss\u00e1g, ahogy a gnosztikusok mondan\u00e1k, \u00e9s ez nem az a vil\u00e1goss\u00e1g, amit mi ismer\u00fcnk. A Nirv\u00e1na nem egy hely, nem a Paradicsom, nem a t\u00falvil\u00e1g, nem mennyorsz\u00e1g \u00e9s nem is a \u201esemmi\u201d, hanem ez a \u201ev\u00e9gs\u0151\u201d, ami ok n\u00e9lk\u00fcl (animitta) \u00e9s megk\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztet\u00e9s n\u00e9lk\u00fcl val\u00f3 (ekalak\u1e63ane).<\/p>\n A mindennapi gondolkod\u00e1s nem tal\u00e1l v\u00e1laszt arra a k\u00e9rd\u00e9sre, hogy a kereszt\u00e9ny Gn\u00f3zis isteni-szellemi vil\u00e1ga \u00e9s a nibbana vajon ugyanaz-e. Err\u0151l csak elk\u00e9pzel\u00e9seink lehetnek. A kezd\u0151pont azonban mindk\u00e9t tan\u00edt\u00e1sban ugyanaz, vagyis a f\u00f6ldi szenved\u00e9st\u0151l val\u00f3 megszabadul\u00e1s ut\u00e1ni v\u00e1gyakoz\u00e1s azzal az elk\u00e9pzel\u00e9ssel egy\u00fctt, hogy ez lehets\u00e9ges.<\/p>\n Nagarjuna nyomat\u00e9kosan kijelenti, hogy a bel\u00e1t\u00e1s val\u00f3j\u00e1ban nem fejezhet\u0151 ki sz\u00f3ban. A nyelv ir\u00e1nt val\u00f3 szkepticizmusban, vagyis abban, hogy k\u00e9pesek vagyunk-e b\u00e1rmit is \u00e1ll\u00edtani a V\u00e9gs\u0151r\u0151l, vagy gnosztikus \u00e9rtelemben, a \u201eR\u00f3zs\u00e1r\u00f3l\u201d, \u201eKrisztus vil\u00e1goss\u00e1g\u00e1r\u00f3l\u201d, mindk\u00e9t hit megint csak egyet\u00e9rt. A legmagasztosabb, abszol\u00fat igazs\u00e1g nem fejezhet\u0151 ki szavakkal; az ember csak utalhat r\u00e1 \u201ea mi vil\u00e1gunk relat\u00edv igazs\u00e1g\u00e1nak\u201d seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel. A k\u00e9tf\u00e9le igazs\u00e1g tana, ami a Pali Canon-ban szerepel, az Arany R\u00f3zsakereszt tan\u00edt\u00e1saiban is megtal\u00e1lhat\u00f3. K\u00fcl\u00f6nbs\u00e9get kell tenni az elme igazs\u00e1ga \u00e9s a k\u00f6z\u00f6tt az igazs\u00e1g k\u00f6z\u00f6tt, ami \u201ea sz\u00edvben sz\u00fcletik\u201d, ami \u201eaz elj\u00f6vend\u0151 \u00faj ember\u201d tud\u00e1s\u00e1b\u00f3l fakad. [5]<\/p>\n Csak a tiszta intu\u00edci\u00f3 k\u00e9pes felismerni az igazs\u00e1got, ahogy a zen buddhizmus \u00e1ll\u00edtja: \u201eAz ujj, ami a holdra mutat, m\u00e9g nem a hold.\u201d<\/p>\n A Mahayana buddhizmus sz\u00edv-sz\u00fatr\u00e1j\u00e1ban van egy mantra, ami a legm\u00e9lyebb bel\u00e1t\u00e1st \u00e9rz\u00e9kelteti:<\/p>\n tadyath\u0101 gate gate p\u0101ragate p\u0101rasamgate bodhi sv\u0101h\u0101! (mentem, mentem, \u00e1tmentem a foly\u00f3 m\u00e1sik partj\u00e1ra, el\u00e9rtem a m\u00e1sik oldalt \u2013 FEL\u00c9BREDTEM \u2013 \u00f3\u00f3\u00f3\u00f3!) [6] <\/p>\n Amikor a buddhista szerzetes, illetve n\u0151v\u00e9r tart\u00f3san \u201eszeml\u00e9l\u0151 \u00e1llapotba\u201d ker\u00fcl a medit\u00e1ci\u00f3 sor\u00e1n, akkor f\u00fcggetlened\u00e9s t\u00f6rt\u00e9nik, ez a \u201eteljes\u00fcl\u00e9s pillanata\u201d (Maggaphala). Ez a \u201evil\u00e1gt\u00f3l val\u00f3 elszakad\u00e1st\u201d eredm\u00e9nyezi. Pontosan ugyanez t\u00f6rt\u00e9nik a gnosztikus kereszt\u00e9ny beavat\u00e1si \u00fat sor\u00e1n is. A gnosztikus tanul\u00f3 a vil\u00e1gban marad, de m\u00e1r nem ebb\u0151l a vil\u00e1gb\u00f3l val\u00f3. A tudat fejl\u0151d\u00e9s\u00e9nek k\u00f6vetkezt\u00e9ben a vil\u00e1ggal \u00e9s az embert\u00e1rsaival val\u00f3 kapcsolata megv\u00e1ltozik.<\/p>\n <\/p>\n <\/p>\n (folytatjuk)<\/p>\n <\/p>\n <\/p>\n [1] Korintusiakhoz \u00edrt 1. lev\u00e9l, 13: 4, 7<\/p>\n [2] Jan von Rijckenborgh: A modern R\u00f3zsakereszt elemi filoz\u00f3fi\u00e1ja, 18. fejezet,<\/p>\n Haarlem (NL) 1984<\/p>\n [3] Helmuth von Glasenapp: Bevezet\u00e9s: Buddha besz\u00e9dei, a Palikanon-b\u00f3l ford\u00edtotta Ilse-Lore Gunsser, Stuttgart 1976, S. 4<\/p>\n