A Csendes \u00f3ce\u00e1n \u00e9s az Atlanti \u00f3ce\u00e1n k\u00f6z\u00f6tt van egy hatalmas f\u00f6ldter\u00fclet, amelynek sok lakosa van. Az emberek, akik ma ezen a kontinensen j\u00e1rnak, el sem tudj\u00e1k k\u00e9pzelni mekkora f\u00f6ld ter\u00fcl el a l\u00e1buk alatt. Ha az ember el akar jutni a kontinens egy t\u00e1voli pontj\u00e1ra, aut\u00f3kat \u00e9s utakat haszn\u00e1l, melyeket erre a c\u00e9lra terveztek. Ha \u00e1t akar jutni egy m\u00e1sik kontinensre, akkor ezt haj\u00f3val vagy rep\u00fcl\u0151g\u00e9ppel teheti meg. Mindez eg\u00e9szen term\u00e9szetes. K\u00fcl\u00f6n\u00f6s lenne az \u00f3ce\u00e1nt v\u00e9gs\u0151 c\u00e9lnak tekinteni \u00e9s nem egy egyszer\u0171 \u00fatnak ahhoz, hogy eljussunk egy m\u00e1sik kontinensre. Az ember azonban nem hal: nem tudna meg\u00e9lni az \u00f3ce\u00e1n m\u00e9ly\u00e9n. Nek\u00fcnk embereknek olyan helyre van sz\u00fcks\u00e9g\u00fcnk, ahol megvethetj\u00fck a l\u00e1bunkat. Val\u00f3sz\u00edn\u0171leg ez\u00e9rt tekintj\u00fck az \u00f3ce\u00e1nt olyasminek, ami elv\u00e1lasztja a kontinenseket, ritk\u00e1n v\u00e9ve \u00e9szre azt a nyilv\u00e1nval\u00f3 t\u00e9nyt, hogy a kontinensek szint\u00e9n elv\u00e1lasztj\u00e1k az \u00f3ce\u00e1nt.<\/p>\n
<\/p>\n
Az amerikai kontinens \u0151slak\u00f3it is \u00e9rdekelte a ter\u00fclet felfedez\u00e9se, de mivel \u0151k nem rendelkeztek automobillal, amelynek ny\u00edlt utakra van sz\u00fcks\u00e9ge, ez\u00e9rt \u0151k erd\u0151k\u00f6n \u00e1tvezet\u0151 kitaposott utakat haszn\u00e1ltak. N\u00e9melyiket \u0151k maguk tapost\u00e1k ki, de voltak ismeretlen eredet\u0171ek is. Ezek k\u00f6z\u00f6tt az ismeretlen eredet\u0171 utak k\u00f6z\u00f6tt van egy, ami a hossz\u00fas\u00e1ga \u00e9s a szellemi jelent\u0151s\u00e9ge k\u00f6vetkezt\u00e9ben sz\u00e1mottev\u0151: ez a Peabiru, ami D\u00e9l-Amerika nagy r\u00e9sz\u00e9t szeli \u00e1t. A Peabiru elnevez\u00e9snek nem tiszt\u00e1zott a ford\u00edt\u00e1sa, de legt\u00f6bbsz\u00f6r egy \u201ekitaposott \u00f6sv\u00e9nyt\u201d vagy \u201ea Nap Hegyeinek \u00datj\u00e1t\u201d \u00e9rtik alatta. A manaps\u00e1g fellelhet\u0151 nyomokat sz\u00e1mba v\u00e9ve, arra a k\u00f6vetkeztet\u00e9sre juthatunk, hogy a Peabiru Braz\u00edlia d\u00e9li partj\u00e1n, a mai Santa Catarina \u00e1llam ter\u00fclet\u00e9n kezd\u0151dik, \u00e1thalad S\u00e3o Paulo \u00e9s Paran\u00e1 \u00e1llamokon, ezut\u00e1n Paraguayon, Bol\u00edvi\u00e1n \u00e9s Perun, majd Chile partjain\u00e1l \u00e9r v\u00e9get. Becsl\u00e9sek szerint kelet-nyugat ir\u00e1nyban halad \u00e9s az \u0151slakosok, bele\u00e9rtve a guaranikat is (Braz\u00edlia jelenleg legnagyobb l\u00e9tsz\u00e1m\u00fa bennsz\u00fcl\u00f6tt lakoss\u00e1g\u00e1t), ezt az utat szentnek tartj\u00e1k.<\/p>\n
<\/p>\n
Ez az ut\u00f3bbi inform\u00e1ci\u00f3 azt mutatja, hogy a Peabiru nem csup\u00e1n egy kereskedelmi \u00fatvonal \u00e9s nem is az \u0151slakosok egym\u00e1s k\u00f6z\u00f6tti kommunik\u00e1ci\u00f3j\u00e1nak a c\u00e9lj\u00e1t szolg\u00e1lja. Rosana Bond, a \u201eHist\u00f3ria do Caminho de Peabiru\u201d (Peabiru \u00fatj\u00e1nak t\u00f6rt\u00e9nete) c\u00edm\u0171 k\u00f6nyv \u00edr\u00f3ja val\u00f3j\u00e1ban \u00fagy gondolja, hogy a Peabiru a Nap \u00e9gi \u00fatj\u00e1nak a jelk\u00e9pe. D\u00e9l-Amerika k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 n\u00e9pei azt rem\u00e9lhett\u00e9k, hogy el\u00e9rhetik azt a helyet, ahol a Nap lenyugszik, ez\u00e9rt kitapostak egy utat, ami elvezeti \u0151ket oda. A sz\u00e1zadok nyom\u00e1n a kontinens k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 helyeir\u0151l indul\u00f3 kisebb utak l\u00e9trehozt\u00e1k a h\u00edres Peabirut: egy olyan \u00fatvonalat, ami \u00e1tvezet a kontinensen \u00e9s \u00f6sszek\u00f6ti a k\u00e9t hatalmas \u00f3ce\u00e1nt. Az \u00fat bizonyos szakaszair\u00f3l fennmaradt n\u00e9h\u00e1ny \u00edr\u00e1s, ami seg\u00edt jobban meg\u00e9rteni ennek az \u00fatnak a szellemi jelent\u0151s\u00e9g\u00e9t. Ezek az \u00edr\u00e1sok az Iwi Mara\u00ea fel\u00e9 vezet\u0151 utat mutatj\u00e1k meg a v\u00e1ndoroknak, vagyis azt az utat, amely egy olyan f\u00f6ldre vezet, ahol a gonosz nem l\u00e9tezik.<\/p>\n
Mindazoknak, akik v\u00e9gigj\u00e1rt\u00e1k a Peabiru-t, hogy misztikus \u00e9rz\u00e9ssel elt\u00f6ltve Iwi Mara\u00ea-t, vagyis a Nap rejtekhely\u00e9t keress\u00e9k, szellemileg megr\u00e1z\u00f3 felfedez\u00e9sben volt r\u00e9sz\u00fck: az utaz\u00e1s v\u00e9ge nem a sz\u00e1razf\u00f6ld\u00f6n van. Az \u00f3ce\u00e1nt\u00f3l indulva az \u00f3ce\u00e1nhoz \u00e9rkeztek. A v\u00edz m\u00e9g mindig elv\u00e1lasztotta \u0151ket az \u00e9gi csillagt\u00f3l \u00e9s \u201ea gonoszs\u00e1g n\u00e9lk\u00fcli f\u00f6ld\u201d sehol sem volt tal\u00e1lhat\u00f3. Tal\u00e1n ez az oka annak, hogy a Peabiru-t valami m\u00e1snak a metafor\u00e1jak\u00e9nt, a bels\u0151 \u00fat jelk\u00e9pek\u00e9nt kell tekinten\u00fcnk. A guarani n\u00e9p tan\u00edt\u00e1sai is ezt sugallj\u00e1k, akik, ahogy kor\u00e1bban eml\u00edtett\u00fck, a Peabiru-t szent \u00fatnak tekintett\u00e9k, mivel a Nap mozg\u00e1s\u00e1t k\u00f6veti.<\/p>\n
<\/p>\n
Az \u00fatvonal k\u00e9t \u00f3ce\u00e1nt k\u00f6t \u00f6ssze, ami val\u00f3j\u00e1ban egy. Az \u00fat, amely a gonoszs\u00e1g n\u00e9lk\u00fcli f\u00f6ldre vezet, semmif\u00e9le t\u00e9rk\u00e9pen sem tal\u00e1lhat\u00f3. Az emberis\u00e9g szellemi hagyom\u00e1nyain alapul\u00f3 \u201eEcos da Alma Brasileira\u201d (A brazil l\u00e9lek visszhangjai) c\u00edm\u0171 magazin, melynek kiad\u00f3ja a Civitas Solis Institute, a k\u00f6vetkez\u0151 meg\u00e1llap\u00edt\u00e1st teszi err\u0151l a rejt\u00e9lyes f\u00f6ldr\u0151l:<\/p>\n
<\/p>\n
\u201c[…] a gonoszs\u00e1g n\u00e9lk\u00fcli f\u00f6ld nem egy t\u00e9rbeli fogalom sem pedig egy mennyei hely, hanem ink\u00e1bb egy \u00e9let\u00e1llapot. Ez\u00e9rt azt is mondj\u00e1k, hogy \u00fagy lehet el\u00e9rni, ha a testet vil\u00e1gosabb\u00e1 vagy finomabb\u00e1 tessz\u00fck. [\u2026] b\u00e1rmelyik \u0151slakosnak lehet\u0151s\u00e9ge volt r\u00e1, hogy olyann\u00e1 v\u00e1ljon, mint az istenek, egy isteni l\u00e9nny\u00e9, hogy fel\u00fclemelkedjen a kultur\u00e1lis korl\u00e1tokon \u00e9s el\u00e9rjen egy f\u00f6ld\u00f6nt\u00fali \u00e1llapotot.\u201d<\/p>\n
<\/p>\n
Figyelemre m\u00e9lt\u00f3, hogy a kontinenseket k\u00f6r\u00fclvev\u0151 \u00f3ce\u00e1n, ami a Peabiru \u00fatj\u00e1nak kezd\u0151pontja \u00e9s v\u00e9gc\u00e9lja, hogyan szintetiz\u00e1lja az ember szellemi utaz\u00e1s\u00e1t: amelynek c\u00e9lja az eredethez val\u00f3 visszat\u00e9r\u00e9s kell, hogy legyen. Az \u00f3ce\u00e1nt gyakran haszn\u00e1lj\u00e1k a teljess\u00e9g jelk\u00e9pek\u00e9nt (az \u00e9let \u00f3ce\u00e1nja, a kegyelem \u00f3ce\u00e1nja), mivel a foly\u00f3k is oda igyekeznek, \u00e9s olyan mint egy oszthatatlan eg\u00e9sz, ami sz\u00e1mtalan v\u00edzcseppb\u0151l \u00e1ll, azt is mondj\u00e1k, hogy v\u00e9gtelen teremtm\u00e9nyeit tekintve Istenhez hasonlatos.<\/p>\n
<\/p>\n
A nagy dolgok szeml\u00e9l\u00e9se az egyik nyitja annak, hogy a finom dolgok ir\u00e1nti \u00e9rz\u00e9kel\u00e9s fel\u00e9bredjen az emberben. Az \u00f3ce\u00e1n v\u00e9gtelenje, a m\u00e9rhetetlen erd\u0151s\u00e9gek, az \u00e9g, a Nap \u00e9s a Hold a d\u00e9l-amerikai \u0151slakosok sz\u00e1m\u00e1ra az emelkedetts\u00e9g el\u00e9rhet\u0151 forr\u00e1sa volt. Noha a Peabiru jelenleg konkr\u00e9tan nem l\u00e9tezik, mivel az \u00fatvonalnak csak bizonyos szakaszai maradtak fenn, a r\u00f3la alkotott k\u00e9p el\u00e9g nagy jelent\u0151s\u00e9g\u0171 ahhoz, hogy fel\u00e9bressze a fens\u0151bbs\u00e9g ir\u00e1nti \u00e9rz\u00e9st benn\u00fcnk, lehet\u0151v\u00e9 t\u00e9ve, hogy az \u00fat k\u00e9pe \u00e9s az, amit k\u00e9pvisel megjelenjen a tudatunkban.<\/p>\n
<\/p>\n
De vajon miben osztozik a kontinens jelenlegi lakosa annak \u0151slak\u00f3ival? Egy bizonyos fokig a f\u00f6ld\u00f6n \u00e9s annak t\u00f6rt\u00e9nelm\u00e9n osztoznak, de oly kicsiny m\u00e9rt\u00e9kben, hogy az ember nem besz\u00e9lhet k\u00f6z\u00f6s identit\u00e1sr\u00f3l k\u00f6z\u00f6tt\u00fck csup\u00e1n ezen az alapon. Mindazon\u00e1ltal egy k\u00f6z\u00f6s identit\u00e1s elk\u00e9pzel\u00e9se oly ellen\u00e1llhatatlan, hogy k\u00e9nytelenek vagyunk egy l\u00e9p\u00e9st tenni el\u0151re \u00e9s megkock\u00e1ztatni: egy olyan v\u00e1gy\u00f3d\u00e1sban osztoznak, ami a l\u00e9lek m\u00e9ly\u00e9r\u0151l fakad \u00e9s minden \u00e9let forr\u00e1sa fel\u00e9 ir\u00e1nyul. Egy olyan sorsban osztoznak, amit az \u00f3ce\u00e1n felett lebeg\u0151 Nap k\u00e9p\u00e9vel lehet kifejezni. Egy olyan \u00faton osztoznak, ami mag\u00e1ban az anyagban h\u00faz\u00f3dik, de ugyanakkor a sz\u00edv\u00fckbe is bele van v\u00e9sve.<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":2838,"template":"","meta":{"_acf_changed":false},"tags":[],"category_":[110078],"tags_english_":[],"class_list":["post-89125","logon_article","type-logon_article","status-publish","has-post-thumbnail","hentry","category_-livingpast-hu"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/logon_article\/89125","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/logon_article"}],"about":[{"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/logon_article"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/2838"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=89125"}],"wp:term":[{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=89125"},{"taxonomy":"category_","embeddable":true,"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/category_?post=89125"},{"taxonomy":"tags_english_","embeddable":true,"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags_english_?post=89125"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}