A tudom\u00e1ny \u00e9s a vall\u00e1s t\u00f6bb\u00e9 m\u00e1r nincsenek bar\u00e1ti viszonyban. A k\u00f6z\u00e9pkorban a vall\u00e1s hatalmat gyakorolt a tudom\u00e1ny felett, ami maradis\u00e1ghoz \u00e9s visszafejl\u0151d\u00e9shez vezetett. A tudom\u00e1nyos fejl\u0151d\u00e9s azonban megrengette a vall\u00e1s alapjait \u00e9s megd\u00f6nt\u00f6tte a hiedelmeket \u00e9s a dogm\u00e1kat.<\/p>\n
A tudom\u00e1ny lassank\u00e9nt megsemmis\u00edtette a mitol\u00f3giai alakokat \u00e9s isteneket, akiket gyakran az\u00e9rt teremtettek, hogy bet\u00f6lts\u00e9k azt az \u0171rt, ami az ember term\u00e9szeti jelens\u00e9gekkel szembeni tudatlans\u00e1ga k\u00f6vetkezt\u00e9ben keletkezett.<\/p>\n
\u00c9szbeli k\u00e9pess\u00e9geink jelent\u0151sen fejl\u0151dtek egyszer\u0171en gondolkod\u00f3 el\u0151deink\u00e9hez k\u00e9pest. M\u00edg a m\u00faltban a m\u00edtoszok \u00e9sszer\u0171 magyar\u00e1zatk\u00e9nt szolg\u00e1ltak a kl\u00edmav\u00e1ltoz\u00e1sokra, addig ma az olyan fogalmak, mint atom \u00e9s vibr\u00e1ci\u00f3s mez\u0151 k\u00f6zismertek. Az ember fejlett \u00e9rtelme t\u00f6bb\u00e9 nem hajolhat meg dogm\u00e1k vagy vall\u00e1si el\u0151\u00edr\u00e1sok el\u0151tt, gyakran mindenf\u00e9le vall\u00e1sos ismeretet m\u00e1r eleve megtagad, ez\u00e1ltal hajlamoss\u00e1 v\u00e1lva a k\u00e9telked\u00e9sre.<\/p>\n
Noha l\u00e1tjuk, hogy a tudom\u00e1nyos \u00e9s a vall\u00e1si gondolkod\u00e1s nem f\u00e9r \u00f6ssze egym\u00e1ssal, m\u00e9gis meg kell \u00e1llap\u00edtanunk, hogy mindkett\u0151 hasonl\u00f3 ind\u00edt\u00e9kokkal rendelkezik. A tudom\u00e1ny arra t\u00f6rekszik, hogy felfedje az ember szerep\u00e9t a vil\u00e1gegyetemben, a vall\u00e1s pedig arra keres v\u00e1laszt, hogy mi az emberi l\u00e9t \u00e9rtelme. Egyfel\u0151l a vall\u00e1s \u00e1tt\u00f6r\u00e9sre v\u00e1gyik, de leragad a dogm\u00e1kban, ami korl\u00e1tozza az embert abban, hogy meg\u00e9rtse a vil\u00e1got. M\u00e1sfel\u0151l a tudom\u00e1ny j\u00f3zanul gondolkodik ugyan, dogm\u00e1k n\u00e9lk\u00fcl, de hajlamos a k\u00e9telked\u00e9sre \u00e9s manaps\u00e1g oly m\u00e9rt\u00e9k\u0171 uralkod\u00f3 szerepet t\u00f6lt be, ami elnyomja az alternat\u00edv megk\u00f6zel\u00edt\u00e9seket.<\/p>\n
<\/p>\n
N\u00e9zz\u00fck a vall\u00e1st<\/strong><\/p>\n Ha a vall\u00e1sr\u00f3l besz\u00e9l\u00fcnk, kezdj\u00fck a sz\u00f3 etimol\u00f3giai vizsg\u00e1lat\u00e1val. A religion sz\u00f3 egyik jelent\u00e9se a latin religio<\/em>, ami valami magasabb dologban val\u00f3 hitet, illetve a szents\u00e9g im\u00e1dat\u00e1t, avagy tisztelet\u00e9t jelenti. Ez k\u00e9ts\u00e9gtelen\u00fcl dogmatikus szeml\u00e9letet hordoz mag\u00e1ban.<\/p>\n Mindazon\u00e1ltal a religion sz\u00f3nak van egy m\u00e9lyebb jelent\u00e9se is, ami szint\u00e9n a latinb\u00f3l ered, religare, <\/em>melynek legmegfelel\u0151bb ford\u00edt\u00e1sa \u00fajra \u00f6sszekapcsol\u00e1st jelent, olyan szil\u00e1rd kapcsolatot, ami az embert a m\u00e9lyebb, isteni l\u00e9nyeg\u00e9vel egyes\u00edti.<\/p>\n Ebben az \u00e9rtelemben az \u00fajb\u00f3li \u00f6sszekapcsol\u00f3d\u00e1s elk\u00e9pzel\u00e9se azt felt\u00e9telezi, hogy az ember elszakadt valamit\u0151l \u00e9s lehet\u0151s\u00e9ge van az \u00fajraegyes\u00edt\u00e9sre. Azt mondhatjuk, hogy a vall\u00e1sok \u00e9s sz\u00e1mos filoz\u00f3fiai mozgalom arra \u00f6szt\u00f6nzi az embert, hogy felismerje ezt az istenivel val\u00f3 \u00fajb\u00f3li kapcsolatot. Az istenis\u00e9g keres\u00e9se olyan egyetemes b\u00f6lcsess\u00e9get teremtett, ami a legalapvet\u0151bb k\u00e9rd\u00e9sekre keresi a v\u00e1laszt az ember eredet\u00e9t illet\u0151en \u00e9s elgondolkod\u00e1sra k\u00e9sztet a l\u00e9t\u00fcnk konfliktusair\u00f3l, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen az \u00e9let c\u00e9lj\u00e1t illet\u0151en.<\/p>\n Ennek a l\u00e9nyeges, isteni, f\u00f6ld\u00f6nt\u00fali dolognak a keres\u00e9se sor\u00e1n azt \u00e1llap\u00edthatjuk meg, hogy sok vall\u00e1s alapj\u00e1ban v\u00e9ve ugyanazt az \u00fczenetet k\u00f6zvet\u00edtette az emberis\u00e9gnek. Minden vall\u00e1s egy bizonyos m\u00f3don olyan, mint egy krist\u00e1ly, ami \u2013 az adott kor nyelv\u00e9t\u0151l, az emberi tudat fejletts\u00e9gi fok\u00e1t\u00f3l \u00e9s a t\u00f6rt\u00e9nelmi, illetve f\u00f6ldrajzi elhelyezked\u00e9st\u0151l f\u00fcgg\u0151en \u2013 az egyetlen l\u00e9nyeget k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 oldalakr\u00f3l vil\u00e1g\u00edtja meg.<\/p>\n Azt\u00e1n el\u00e9rkezik az az id\u0151, amikor a cs\u00facsra \u00e9r\u00e9s ut\u00e1n ezek a vall\u00e1si mozgalmak elvesz\u00edtik kezdeti szerep\u00fcket, n\u00e9ha hatalmi k\u00fczdelmek miatt, n\u00e9ha pedig az\u00e9rt mert a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 magyar\u00e1zatok k\u00f6vetkezt\u00e9ben elt\u00e9rnek eredeti, hiteles c\u00e9ljukt\u00f3l. A visszamaradt kultur\u00e1lis \u00e9s intellektu\u00e1lis, \u00edr\u00e1sban r\u00f6gz\u00edtett anyag t\u00f6bb\u00e9 m\u00e1r nem hordozza mondanival\u00f3j\u00e1nak az erej\u00e9t. \u00dcres, tartalom n\u00e9lk\u00fcli burkokk\u00e1 v\u00e1lnak, dogm\u00e1kk\u00e1 \u00e9s elvakult hitt\u00e9.<\/p>\n <\/p>\n Vizsg\u00e1ljuk meg a tudom\u00e1nyt<\/strong><\/p>\n A tudom\u00e1ny azonban felt\u00f6ri ezeket a dogm\u00e1kat az\u00e1ltal, hogy az embert azok el\u00e9 a puszta t\u00e9nyek el\u00e9 \u00e1ll\u00edtja, amit az emberi \u00e9rtelem felfogni \u00e9s elemezni k\u00e9pes. A tudom\u00e1ny \u00edgy szabads\u00e1got ad az embernek, akinek ily m\u00f3don nem kell hinnie abban, ami nincs bebizony\u00edtva, nem kell al\u00e1vetnie mag\u00e1t egy k\u00fcls\u0151 hatalomnak, legyen az egy mester, egy pap vagy egy int\u00e9zm\u00e9ny.<\/p>\n Fejl\u0151d\u00e9se folyt\u00e1n a tudom\u00e1ny azonban szint\u00e9n dogmatikus jellegeket \u00f6lt\u00f6tt. A tudom\u00e1nyos k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g egy olyan er\u0151szervezetet alkotott, ami hajlamos arra, hogy fenntartsa az elm\u00e9leteit, s\u0151t kifejezetten kiz\u00e1r\u00f3lagos jogot form\u00e1l a val\u00f3s\u00e1g term\u00e9szet\u00e9nek magyar\u00e1zat\u00e1ra. Elhitetik vel\u00fcnk, hogy csak azok a dolgok l\u00e9teznek, amit az \u00f6t (a technol\u00f3gia \u00e1ltal kib\u0151v\u00edtett) \u00e9rz\u00e9k\u00fcnkkel fel tudunk fogni. Ez a szkepticizmus szemet huny a felett a t\u00e9ny felett, hogy a m\u00faltban \u00e9s a jelenben is sz\u00e1mos megb\u00edzhat\u00f3 bizony\u00edt\u00e9k van arra, hogy a val\u00f3s\u00e1gnak finomabb szintjei is l\u00e9teznek.<\/p>\n Napjainkban az emberek hajlamosak arra, hogy elhiggy\u00e9k azt, amit a tud\u00f3sok mondanak, mivel szinte senkinek sincs lehet\u0151s\u00e9ge arra, hogy ut\u00e1naj\u00e1rjon az eredm\u00e9nyeiknek. Ugyanakkor azonban megfigyelhetj\u00fck, hogy a tudom\u00e1nyos feltev\u00e9sek \u00e9s elm\u00e9letek milyen gyorsan v\u00e1ltj\u00e1k egym\u00e1st. A filoz\u00f3fus Karl Popper r\u00e1mutat arra, hogy a tudom\u00e1nyos feltev\u00e9sek sohasem bizony\u00edtottak, hanem \u00fajabb k\u00eds\u00e9rletek sor\u00e1n megd\u00f6nthet\u0151k.<\/p>\n A tudom\u00e1ny nem foglalkozik az ember val\u00f3di \u00e9s bels\u0151 \u00e9let\u00e9nek megismer\u00e9s\u00e9vel, ami mindig a filoz\u00f3fia \u00e9s a vall\u00e1s t\u00e1rgyk\u00f6r\u00e9be tartozott. Ez\u00e9rt a tudom\u00e1nyos gondolkod\u00e1s egymag\u00e1ban nem teljes, mivel nem alkalmas arra, hogy v\u00e1laszt adjon az ember l\u00e9tez\u00e9s\u00e9vel kapcsolatos k\u00e9rd\u00e9sekre.<\/p>\n <\/p>\n Mindk\u00e9t vizsg\u00e1l\u00f3d\u00e1si form\u00e1ra sz\u00fcks\u00e9g van<\/strong><\/p>\n Ez\u00e9rt annak, aki meg akarja \u00e9rteni az ilyesfajta k\u00e9rd\u00e9seket, \u00f6sszhangot kell teremtenie a tudom\u00e1ny \u00e9s a vall\u00e1s k\u00f6z\u00f6tt, semmif\u00e9le dogm\u00e1hoz sem szabad ragaszkodnia, hanem bels\u0151 \u00f6n\u00e1ll\u00f3s\u00e1ggal kell rendelkeznie \u00e9s a j\u00f3zan meg\u00e9rt\u00e9shez kell fordulnia, ha valamif\u00e9le felismer\u00e9shez szeretne jutni a vall\u00e1s ter\u00e9n.<\/p>\n Mondhatn\u00e1nk azt is, hogy a tudom\u00e1ny a vall\u00e1s sz\u00f6vets\u00e9gese, mivel felt\u00e9telezi egy magasabb intelligencia jelenl\u00e9t\u00e9t, egy nagy er\u0151\u00e9t, ami a mindens\u00e9get megtervezte, megmutatva a kozmosz \u00e9s a term\u00e9szet nagyszer\u0171s\u00e9g\u00e9t, t\u00f6k\u00e9letess\u00e9g\u00e9t \u00e9s szervezetts\u00e9g\u00e9t. Einstein azt mondta, hogy \u201eIsten n\u00e9lk\u00fcl a vil\u00e1gegyetem nem magyar\u00e1zhat\u00f3 meg kiel\u00e9g\u00edt\u0151 m\u00f3don\u201d valamint, hogy \u201ea j\u00f6v\u0151 vall\u00e1sa kozmikus lesz \u00e9s t\u00fall\u00e9p egy szem\u00e9lyes Isten elk\u00e9pzel\u00e9s\u00e9n, mell\u0151zve a dogm\u00e1kat \u00e9s a hittudom\u00e1nyt\u201d.<\/p>\n L\u00e1thatjuk teh\u00e1t, hogy az igazs\u00e1g keres\u00e9se \u00e9rdek\u00e9ben a vall\u00e1sos \u00e9s tudom\u00e1nyos gondolkod\u00e1s \u00f6sszehangol\u00e1sa lehets\u00e9ges. Van egy ismert mond\u00e1s, amit Helena Blavatskynak tulajdon\u00edtanak \u00e9s k\u00e9s\u0151bb a teoz\u00f3fia mott\u00f3j\u00e1v\u00e1 v\u00e1lt, ami azt \u00e1ll\u00edtja: \u201eNincs nagyobb vall\u00e1s, mint az igazs\u00e1g.\u201d Az orosz filoz\u00f3fus, Nyikol\u00e1j Bergyajev hasonl\u00f3 kijelent\u00e9st tett, mondv\u00e1n: \u201eSemmi sincs, ami fontosabb lenne, mint az igazs\u00e1g keres\u00e9se \u00e9s szeretete. Az egyetlen \u00e9s mindent \u00e1tfog\u00f3 igazs\u00e1g Isten, \u00e9s az igazs\u00e1g ismerete az isteni \u00e9lethez vezet\u0151 \u00fat.\u201d<\/p>\n Az igazs\u00e1g keres\u00e9se \u00fagy t\u0171nik, az emberben gy\u00f6kerezik. Val\u00f3sz\u00edn\u0171leg minden kult\u00fara felt\u00e9telezte, hogy \u201eaz igazs\u00e1g egy darabja\u201d el van rejtve m\u00e9lyen az emberben. Az \u0151si kereszt\u00e9nyek \u201emust\u00e1rmagnak\u201d nevezt\u00e9k, a buddhist\u00e1k \u201el\u00f3tuszvir\u00e1gnak\u201d, a taoist\u00e1k Ta\u00f3nak, a hinduk Atmannak. Korunk realista gondolkod\u00e1s\u00fa, tudatos embere sz\u00e1m\u00e1ra a R\u00f3zsakereszt Szellemi Iskol\u00e1ja \u201eszellemszikra atomr\u00f3l\u201d besz\u00e9l.<\/p>\n Isteni eredet\u00e9n\u00e9l fogva ez az atom maga az igazs\u00e1g. Ez az abszol\u00fat, megm\u00e1s\u00edthatatlan \u00e9s igaz val\u00f3s\u00e1g. \u00dajra \u00f6sszekapcsol\u00f3dva ezzel a sz\u00edv\u00fcnkben l\u00e9v\u0151 isteni elvvel megtal\u00e1lhatjuk az abszol\u00fat \u00e9s el nem m\u00fal\u00f3 igazs\u00e1got \u00f6nmagunkban \u00e9l\u0151 birtokk\u00e9nt, nem pedig intellektu\u00e1lis k\u00e9pess\u00e9gk\u00e9nt. S ha az ember ebb\u0151l a b\u00f6lcsess\u00e9gb\u0151l mer\u00edt, akkor egy bels\u0151 \u00e1talakul\u00e1st tapasztal \u00e9s megismeri az igazi, bels\u0151 vall\u00e1st. Ez az \u00fajb\u00f3li \u00f6sszekapcsol\u00f3d\u00e1s lehet\u0151v\u00e9 teszi az ember sz\u00e1m\u00e1ra, hogy \u00f6n\u00e1ll\u00f3an \u00e9s minden k\u00fcls\u0151 befoly\u00e1st\u00f3l mentesen az isteni tudattal val\u00f3 k\u00f6zvetlen \u00e9s els\u0151 k\u00e9zb\u0151l val\u00f3 kapcsolatr\u00f3l tan\u00faskodjon.<\/p>\n Az ember, ahhoz hogy teljesen ebben az \u00faj val\u00f3s\u00e1gban \u00e9lhessen, az igazs\u00e1g keres\u0151j\u00e9v\u00e9 v\u00e1lik \u00e9s azt a nagy feladatot v\u00e1llalja mag\u00e1ra, hogy az \u00e9nk\u00f6zpont\u00fa, biol\u00f3giai tudat\u00e1t egy \u00faj tudatra cser\u00e9li, ami az isteni b\u00f6lcsess\u00e9gb\u0151l sz\u00e1rmazik. Ehhez el kell hagynia a t\u00f6k\u00e9letlens\u00e9g\u00e9t \u00e9s az elv\u00e1lasztotts\u00e1g\u00e1t az\u00e1ltal, hogy \u00e1tadja mag\u00e1t mag\u00e1nak az igazs\u00e1gnak. Ez a folyamat nagy f\u00e1jdalommal j\u00e1rhat, mivel a k\u00f6t\u0151d\u00e9s \u00e9s az \u00f6nfenntart\u00e1s a term\u00e9szetember velesz\u00fcletett tulajdons\u00e1ga.<\/p>\n Az igazs\u00e1g keres\u0151j\u00e9nek a tudom\u00e1nyos gondolkod\u00e1st a bels\u0151 intu\u00edci\u00f3j\u00e1nak kell al\u00e1vetnie, ami az \u00faj tudatb\u00f3l sz\u00e1rmazik, \u00e9s egyben minden vall\u00e1sos gondolkod\u00e1st meg kell vizsg\u00e1lnia, hogy bizonyos legyen afel\u0151l, hogy az isteni igazs\u00e1gb\u00f3l ered-e \u00e9s meggy\u0151z\u0151dj\u00f6n arr\u00f3l, hogy \u00f6sszhangban \u00e1ll-e minden dolgok isteni tudom\u00e1ny\u00e1val.<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":3153,"template":"","meta":{"_acf_changed":false},"tags":[],"category_":[110091],"tags_english_":[],"class_list":["post-89072","logon_article","type-logon_article","status-publish","has-post-thumbnail","hentry","category_-science-hu"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/logon_article\/89072","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/logon_article"}],"about":[{"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/logon_article"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/3153"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=89072"}],"wp:term":[{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=89072"},{"taxonomy":"category_","embeddable":true,"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/category_?post=89072"},{"taxonomy":"tags_english_","embeddable":true,"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags_english_?post=89072"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}