Az ifj\u00fa Panikkar \u00e9lete tanul\u00e1ssal telt, diplom\u00e1kat szerzett a filoz\u00f3fia, tudom\u00e1ny \u00e9s teol\u00f3gia ter\u00e9n, ami lehet\u0151v\u00e9 tette sz\u00e1m\u00e1ra, hogy szabad\u00fasz\u00f3 tan\u00e1rk\u00e9nt \u00e9s el\u0151ad\u00f3k\u00e9nt dolgozzon Eur\u00f3pa \u00e9s az Egyes\u00fclt \u00c1llamok sz\u00e1mos egyetem\u00e9n. M\u00e1r katolikus pap volt, amikor 36 \u00e9ves kor\u00e1ban Indi\u00e1ba, Varanasiba k\u00f6lt\u00f6z\u00f6tt, hogy elm\u00e9ly\u00edtse India filoz\u00f3fiai hagyom\u00e1ny\u00e1r\u00f3l val\u00f3 ismeret\u00e9t. Tov\u00e1bbi \u00e9let\u00e9nek legnagyobb r\u00e9sz\u00e9t India, Kalifornia \u00e9s Tavertet k\u00f6z\u00f6tt t\u00f6lt\u00f6tte, ez ut\u00f3bbi egy hegyi falu a spanyol Pireneusok l\u00e1b\u00e1n\u00e1l \u00e9s egyben az \u00e1lland\u00f3 tanul\u00e1ssal \u00e9s medit\u00e1l\u00e1ssal t\u00f6lt\u00f6tt zar\u00e1ndoklat\u00e1nak utols\u00f3 \u00e1llom\u00e1sa.<\/p>\n
<\/p>\n
A dialogikus p\u00e1rbesz\u00e9d<\/strong><\/p>\n \u201eAz \u00e9let p\u00e1rbesz\u00e9d. Ha a p\u00e1rbesz\u00e9d megsz\u0171nik, akkor minden megsz\u0171nik<\/em>.\u201d (R. Panikkar B\u00e9ke \u00e9s kultur\u00e1lis leszerel\u00e9s<\/em> c. m\u0171v\u00e9b\u0151l)<\/p>\n Emberek \u00e9s \u00e1ruk, mindenf\u00e9le, anyagi \u00e9s nem anyagi (pl. inform\u00e1ci\u00f3) kereskedelem, valamint a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 \u00e9letst\u00edlusok sokr\u00e9t\u0171 mozg\u00e1sa k\u00e9nyszer\u00fcl egy\u00fctt \u00e9lni a globaliz\u00e1ci\u00f3 folyamat\u00e1ban; mindez nincs \u00f6sszehangban azzal a harmonikus sokf\u00e9les\u00e9ggel, ami az emberi kapcsolatok szintj\u00e9n, egy p\u00e1rbesz\u00e9d sor\u00e1n kibontakozhat. T\u00fals\u00e1gosan gyakran csak \u201emonol\u00f3gok hi\u00e1baval\u00f3 \u00f6sszegabalyod\u00e1s\u00e1t\u201d l\u00e1tjuk\u2026 (La Mistica en el Siglo XXI, \u2013 Misztikusok a XXI. sz\u00e1zadban<\/em> \u2013 Madrid, 2002)<\/p>\n Panikkar szerint, az emberek k\u00f6z\u00f6tti kapcsolatok \u00e9letben tart\u00e1s\u00e1nak kulcsa a \u201edia-logikus\u201d p\u00e1rbesz\u00e9d. Mi is ez? Naponta az \u00fagynevezett p\u00e1rbesz\u00e9dekben csak versenyk\u00e9pes vitatkoz\u00e1st, v\u00e9lem\u00e9nyv\u00e1lt\u00e1sokat l\u00e1tunk, \u2013 olyasmit, ami valamif\u00e9le t\u00f6bbs\u00e9g hi\u00fa elk\u00e9pzel\u00e9s\u00e9t kelti. Ez a t\u00e9vk\u00e9pzet kitart\u00f3 \u00e9s gyakran nagyon csal\u00f3ka.<\/p>\n A p\u00e1rbesz\u00e9d \u0151szinte, el\u0151\u00edt\u00e9letek n\u00e9lk\u00fcli kapcsolatt\u00e1 alak\u00edt\u00e1sa azt jelenti, hogy fel\u00fcl kell kerekedni a vitatkoz\u00e1son \u00e9s meg kell csillantani az alkot\u00f3 k\u00e9pess\u00e9get \u2013 egy lelkileg akt\u00edv teret, ahol a p\u00e1rbesz\u00e9dek kibontakoznak. Mi t\u00f6rt\u00e9nik ezen a t\u00e9ren? Egy \u201eharmadik \u00fat\u201d keletkezik, egyes\u00edtve a kett\u0151t an\u00e9lk\u00fcl, hogy brut\u00e1lis m\u00f3don megsemmis\u00edten\u00e9nk b\u00e1rmelyiket. A forma m\u00f6g\u00f6tt felfedezz\u00fck a logoszt, a m\u00edtoszt, a t\u00f6rt\u00e9netet, ami a besz\u00e9lget\u00e9s m\u00f6g\u00f6tt van, azt a t\u00f6rt\u00e9netet, amelyben az, aki besz\u00e9l, val\u00f3j\u00e1ban hisz. S \u00edgy jelennek meg a hit f\u00e1tylai, a jelk\u00e9pek\u00e9, ami a hitvall\u00e1st t\u00e1pl\u00e1lja \u2013 \u00e9s az el\u0151\u00edt\u00e9leteket is. Ezen a ponton a visz\u00e1ly fegyverei eltompulnak, \u00e9s ami marad, az az \u00f6nismeret, ahogy azt a m\u00e1sik ember szem\u00e9n kereszt\u00fcl \u00e9rz\u00e9kelj\u00fck.<\/p>\n Ez a folyamat bizalmat ig\u00e9nyel: nem a form\u00e1lis, illetve politikailag korrekt fajt\u00e1t, hanem az eredeti, hiteles bizalmass\u00e1got. Filoz\u00f3fiai szinten, mind az abszol\u00fat mind a dualisztikus l\u00e1t\u00e1sm\u00f3d legy\u0151z\u00e9sre ker\u00fcl egy olyan teljess\u00e9get \u00e9rve el, amelyben maga az \u00e9let teremti meg a folyamatokat, kapcsolatokat \u00e9s form\u00e1kat; hogy ez az eg\u00e9sz ne csup\u00e1n a r\u00e9szek \u00f6sszege legyen.<\/p>\n A t\u00e1rsadalmi \u00f6sszej\u00f6vetelek szintj\u00e9n, az iskolai tan\u00edt\u00e1st\u00f3l kezdve a megfelel\u0151 hallgat\u00f3i oktat\u00e1s ter\u00fclet\u00e9ig, k\u00f6nny\u0171 meg\u00e9rteni, hogy mennyire alapvet\u0151 ennek a p\u00e1rbesz\u00e9dnek a folyamata.<\/p>\n <\/p>\n A kozmotheandrikus l\u00e1tom\u00e1s<\/strong><\/p>\n \u201eAz isteni, az emberi \u00e9s a f\u00f6ldi \u2013 nevezz\u00fck b\u00e1rhogy \u2013 az a h\u00e1rom megv\u00e1ltoztathatatlan dimenzi\u00f3, ami a val\u00f3s\u00e1got alkotja<\/em>.\u201d (R. Panikkar: A kozmotheandrikus val\u00f3s\u00e1g<\/em>). Panikkar g\u00f6r\u00f6g nyelvet haszn\u00e1l, amikor a vil\u00e1gr\u00f3l, a teremt\u0151r\u0151l \u00e9s a teremtm\u00e9nyekr\u0151l, a h\u00e1rom l\u00e9t\u00e1llapotr\u00f3l besz\u00e9l, ami az id\u0151k sor\u00e1n v\u00e9gtelen\u00fcl sok terminol\u00f3giai v\u00e1ltoz\u00e1son ment \u00e1t. C\u00e9lunk itt most mind\u00f6ssze az, hogy tan\u00fai lehess\u00fcnk e h\u00e1romr\u00f3l alkotott l\u00e1tom\u00e1s\u00e1nak, azok kimer\u00edthetetlen, dinamikus kapcsolat\u00e1t illet\u0151en: soha nem k\u00fcl\u00f6n\u00edtve el azokat, \u00e9s soha nem semmis\u00edtve meg egyiket a m\u00e1sik \u00e1ltal. Ezt \u0151 \u201eszent vil\u00e1giass\u00e1gnak\u201d h\u00edvja. Ez egy kicsit k\u00e9nyelmetlen k\u00e9p b\u00e1rmilyen t\u00edpus\u00fa, mind a logika uralkod\u00e1s\u00e1ra, mind a tudat elszeg\u00e9ny\u00edt\u00e9s\u00e9re val\u00f3 t\u00f6rekv\u00e9s sz\u00e1m\u00e1ra. Panikkar ezeket a kozmotheandrikus gondolatvillan\u00e1sokat a v\u00e9dikus sz\u00f6vegek tanulm\u00e1nyoz\u00e1s\u00e1nak k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en fedezte fel \u00fajra. \u00c1m egy hasonl\u00f3 hagyom\u00e1ny nyugaton is l\u00e9tezik; gondoljunk csak a hermetikus gondolkod\u00e1s t\u00f6bb \u00e9vezredes elk\u00e9pzel\u00e9s\u00e9re, vagy ez ut\u00f3bbi visszacseng\u00e9s\u00e9re a renesz\u00e1nsz korban, Pico della Mirandola munk\u00e1iban, ahol az ember, kozmosz \u00e9s szellem k\u00f6z\u00f6tti lehets\u00e9ges k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6s kapcsolatok k\u00f6re felmer\u00fcl.<\/p>\n <\/p>\n Krisztof\u00e1nia<\/strong><\/p>\n \u201eKrisztus nem azonos azzal az elk\u00e9pzel\u00e9ssel, amit mi alkotunk r\u00f3la\u201d,<\/em> Panikkar eme szavai \u2013 aki teol\u00f3gi\u00e1b\u00f3l egy olyan \u00e9rtekez\u00e9ssel diplom\u00e1zott, amelyben Krisztusnak a hinduk \u00e1ltal val\u00f3 t\u00e9ves olvasat\u00e1t taglalja \u2013 a saj\u00e1t \u00e9let\u00e9b\u0151l sz\u00e1rmaznak \u00e9s egy olyan l\u00e1t\u00f3hat\u00e1rt nyitnak meg, ami korunk els\u0151 sz\u00e1zadainak kereszt\u00e9ny sz\u00f6vegeihez hasonl\u00edthat\u00f3, melyeket szerencs\u00e9re \u00fajra f\u00f6lfedeztek az egyiptomi sivatagban 1945-ben, \u00e9s amelyek a Nag Hamadi K\u00f6nyvt\u00e1rk\u00e9nt v\u00e1ltak ismertt\u00e9.<\/p>\n \u201eSz\u00f3 nem k\u00e9pes kifejezni, szem nem k\u00e9pes megl\u00e1tni, k\u00e9z nem k\u00e9pes meg\u00e9rinteni, el\u00e9rhetetlen nagys\u00e1ga, v\u00e9gtelen m\u00e9lys\u00e9ge, minden m\u00e9retet meghalad\u00f3 magass\u00e1ga \u00e9s felfoghatatlan sz\u00e9less\u00e9ge miatt.\u201d<\/em> (H\u00e1romr\u00e9szes \u00e9rtekez\u00e9s<\/em>, 54. vers, 13). Itt Panikkar a legbens\u0151bb Forr\u00e1sr\u00f3l, az Alf\u00e1r\u00f3l \u00e9s Omeg\u00e1r\u00f3l besz\u00e9l, vagy ink\u00e1bb pr\u00f3b\u00e1l nem besz\u00e9lni.<\/p>\n Panikkar Krisztusr\u00f3l val\u00f3 besz\u00e9d\u00e9ben szok\u00e1sos m\u00f3don alapos \u00e9leselm\u00e9j\u0171s\u00e9g\u00e9vel a t\u00f6rt\u00e9nelmi n\u00e9zetet \u00e9pp\u00fagy \u00e9rinti, mint a kozmikus n\u00e9zetet: \u201e\u2026Az emberis\u00e9g teljess\u00e9ge, az istenis\u00e9g teljess\u00e9ge, a testis\u00e9g teljess\u00e9ge \u00e9s az anyag. Krisztus annak a jelk\u00e9pe, amit mi egy bizonyos nyelven abszol\u00fatnak nevez\u00fcnk: a val\u00f3s\u00e1g jelk\u00e9pe\u201d<\/em> (R. Panikkar: \u00d6koz\u00f3fia: Az \u00faj b\u00f6lcsess\u00e9g<\/em>).* Ezeknek az \u00e9szrev\u00e9teleknek a megval\u00f3s\u00edt\u00e1sa, melyeket Panikkar kimondottan a harmadik \u00e9vezred kereszt\u00e9nyeinek javasol, a \u201eKrisztof\u00e1nia\u201d (megint csak g\u00f6r\u00f6g\u00fcl): az inkarn\u00e1ci\u00f3 miszt\u00e9riuma, \u00e9s az emberben az istenis\u00e9gnek \u00fajra fel\u00e9bredt jelenl\u00e9te.<\/p>\n <\/p>\n Hagyjuk a M\u00e1sikat l\u00e9tezni<\/strong><\/p>\n A \u201ep\u00e1rbesz\u00e9des\u201d tal\u00e1lkoz\u00e1s egy olyan m\u00e9ly szinten fejl\u0151dik ki, ami sz\u00e1munkra ismeretlen: a \u201enem tud\u00e1s\u201d szintj\u00e9n, de ami \u00e1tmegy mindazon a \u201etud\u00e1son\u201d, amit k\u00e9pesek vagyunk m\u0171k\u00f6d\u00e9sbe hozni. Ez a kultur\u00e1lis leszerel\u00e9s strat\u00e9gi\u00e1ja, ahogy Panikkar nevezi, egy olyan \u00fat, ami mag\u00e1val hozza a b\u00e9ke val\u00f3di l\u00e9nyeg\u00e9t. A m\u00f3dszer h\u00e1romszoros. Egy bizonyos vil\u00e1gn\u00e9zet (p\u00e9ld\u00e1ul a kereszt\u00e9ny) form\u00e1it egy\u00e9rtelm\u0171v\u00e9 kell tenni, semmit sem szabad term\u00e9szetesnek venni; azut\u00e1n ezek legyenek t\u00e9rbe \u00e9s id\u0151be helyezve, nem az\u00e9rt, hogy a m\u00falt hib\u00e1it \u00e9s sz\u00f6rny\u0171s\u00e9geit igazoljuk \u2013 hogy ne legyenek elfeledve \u2013 hanem hogy felfedezz\u00fck, mi \u00e1ll a p\u00e1rbesz\u00e9d\u00fcnk, az elfogad\u00e1sra \u00e9s a megoszt\u00e1sra val\u00f3 k\u00e9szs\u00e9g\u00fcnk \u00fatj\u00e1ban. A f\u00e9lelem tulajdonk\u00e9ppeni form\u00e1ja az, ami a nyugati t\u00e1rsadalmat megragadja, megfojtva azt az \u0151szinte v\u00e1gyat, hogy a M\u00e1sikat \u00e9s a Term\u00e9szetet meg\u00e9rts\u00fck, \u00e9s hogy megnyissuk magunkat az \u00f6nismeretnek.<\/p>\n \u201eAz az \u00e1talakul\u00e1s, amir\u0151l besz\u00e9l\u00fcnk, nem egy egy\u00e9ni folyamat: k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9get kell tenn\u00fcnk elszigetelts\u00e9g \u00e9s egyed\u00fcll\u00e9t k\u00f6z\u00f6tt. Az elszigetelts\u00e9g fojtogat\u00f3, hal\u00e1los, \u00f6nz\u0151; az egyed\u00fcll\u00e9t ezzel szemben teret k\u00edn\u00e1l a szabads\u00e1gra \u00fagy, hogy \u00f6nmagam legyek mik\u00f6zben k\u00f6z\u00f6lhetem a t\u00f6bbiekkel, mely r\u00e9sz nincs meg benn\u00fck, \u00e9s melyik vagyok val\u00f3ban \u00e9n\u2013 \u00e9s ford\u00edtva\u2026 Keresnem kell t\u00e1rsakat, csoportokat, mozgalmakat, t\u00e1rsadalmat, \u00abpoliszt\u00bb, egyh\u00e1zat, gerill\u00e1kat \u2013 b\u00e1rmilyen kis vagy nagy csoportot\u2026 Ez a tiszt\u00edt\u00f3 elem. Amint valaki elz\u00e1rja mag\u00e1t egy csoporton bel\u00fcl, a nyelv visszafejl\u0151dik. Ha valaki k\u00edv\u00fclr\u0151l hallgatja, hirtelen hallani fogja a ki\u00e1lt\u00e1st: h\u0171tlen! Ennek az oka egyszer\u0171: mi mindig egym\u00e1s k\u00f6z\u00f6tt besz\u00e9lt\u00fcnk\u2026 \u00cdgy alakultak ki a kult\u00far\u00e1k, amelyek azt\u00e1n h\u00e1bor\u00fas kult\u00far\u00e1v\u00e1 alakultak, amint az j\u00f3l tudjuk.\u201d<\/em> (R. Panikkar: \u00d6koz\u00f3fia: Az \u00faj b\u00f6lcsess\u00e9g<\/em>)<\/p>\n * [ecosophy=ecological philosophy= k\u00f6rnyezetfiloz\u00f3fia \u2013 forr\u00e1s: Wikip\u00e9dia, a ford\u00edt\u00f3 megj.]<\/em><\/p>\n","protected":false},"author":919,"featured_media":2494,"template":"","meta":{"_acf_changed":false},"tags":[],"category_":[110104],"tags_english_":[],"class_list":["post-88728","logon_article","type-logon_article","status-publish","has-post-thumbnail","hentry","category_-spiritsoul-hu"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/logon_article\/88728","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/logon_article"}],"about":[{"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/logon_article"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/919"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/2494"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=88728"}],"wp:term":[{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=88728"},{"taxonomy":"category_","embeddable":true,"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/category_?post=88728"},{"taxonomy":"tags_english_","embeddable":true,"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags_english_?post=88728"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}