Az \u201e\u00e9n\u201d k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le kifejez\u00e9sei gyakran el\u0151fordulnak szok\u00e1sos nyelvhaszn\u00e1latunkban. P\u00e9ld\u00e1ul \u00f6ntudatr\u00f3l, \u00f6n\u00e9rzetr\u0151l \u00e9s \u00f6nbizalomr\u00f3l szoktunk besz\u00e9lni. M\u00e9gsem teljesen vil\u00e1gos, hogy mit \u00e9rts\u00fcnk pl. \u00f6nval\u00f3 alatt \u00e9s miben k\u00fcl\u00f6nb\u00f6zik az \u00f6nval\u00f3 az \u00e9nt\u0151l.<\/p>\n
Az \u00f6nval\u00f3t gyakran az \u00e9n szinonim\u00e1j\u00e1nak tekintik, \u00edgy az \u00f6ntudatot az \u00e9ntudattal azonos\u00edtj\u00e1k. Az az elk\u00e9pzel\u00e9s is felmer\u00fclt m\u00e1r, hogy az \u00f6nval\u00f3 nagyobb kiterjed\u00e9s\u0171, mint az \u00e9n, ami azt jelenten\u00e9, hogy az \u00e9n az \u00f6nval\u00f3 r\u00e9sze.<\/p>\n
<\/p>\n
Az \u00f6szt\u00f6n\u00f6s \u00e9n (id), az \u00e9n (eg\u00f3) \u00e9s a felettes \u00e9n (szuper eg\u00f3)<\/strong><\/p>\n <\/p>\n Heinz Kohut pszichol\u00f3gus \u00e9s Donald Winnicott pszichoanalitikus val\u00f3ban \u00fagy gondolja, hogy az \u00f6nval\u00f3 az \u00e9n hat\u00e1sk\u00f6r\u00e9n t\u00fal terjed. A csecsem\u0151nek illetve a kisgyermeknek a k\u00f6zvetlen gondvisel\u0151j\u00e9vel \u00e9s k\u00e9s\u0151bb a t\u00e1rsadalmi k\u00f6rnyezet\u00e9vel val\u00f3 kapcsolata \u00e9s az ez\u00e1ltal szerzett tapasztalatok vezetnek az \u00f6nmag\u00e1r\u00f3l kialak\u00edtott k\u00e9p\u00e9hez, illetve az \u00f6nmag\u00e1r\u00f3l alkotott elk\u00e9pzel\u00e9s\u00e9hez, a k\u00e9t tud\u00f3s \u00e1ll\u00edt\u00e1sa szerint. A gyermek sz\u00fcleivel val\u00f3 szeret\u0151 \u00e9s egy\u00fctt\u00e9rz\u0151 kapcsolata Kohut szerint egy eg\u00e9szs\u00e9ges n\u00e1rcizmus kifejl\u0151d\u00e9s\u00e9hez vezet a gyerekben, ami \u00f6nmaga eg\u00e9szs\u00e9ges szeretet\u00e9vel \u00e9s \u00f6nbecs\u00fcl\u00e9s\u00e9vel egyenl\u0151, m\u00edg Winnicott azt \u00e1ll\u00edtja, hogy ez\u00e1ltal egy \u201eval\u00f3di \u00f6nval\u00f3\u201d fejl\u0151dik ki valamif\u00e9le \u201ehamis \u00f6nval\u00f3\u201d helyett.<\/p>\n Az \u00f6nval\u00f3 mindkett\u0151j\u00fck sz\u00e1m\u00e1ra, Freud struktur\u00e1lis modellje szerint, az \u00f6szt\u00f6n\u00f6s \u00e9nt, azaz id-et, az \u00e9nt, azaz eg\u00f3t \u00e9s a felettes \u00e9nt, s ez\u00e1ltal az ember teljes tudatalattij\u00e1t foglalja mag\u00e1ba. Ezzel szemben az eg\u00f3, az \u00e9n az, amelyik tudatosan \u00e9rz\u00e9keli az \u00e9rzelmeket, v\u00e1gyakat, gondolatokat \u00e9s k\u00edv\u00e1ns\u00e1gokat \u00e9pp\u00fagy, ahogy a k\u00fcls\u0151 val\u00f3s\u00e1got. Kohut el\u00e9g hom\u00e1lyosan besz\u00e9l az \u00f6nval\u00f3r\u00f3l, amikor azt mondja \u201eaz \u00f6nval\u00f3t\u2026 ahogy az eg\u00e9sz val\u00f3s\u00e1got\u2026 l\u00e9nyeg\u00e9ben nem lehet meghat\u00e1rozni.\u201d[1]<\/p>\n <\/p>\n Az ember behatol az id\u0151tlens\u00e9gbe<\/strong><\/p>\n A pszichoanalitikus C.G. Jung hasonl\u00f3k\u00e9ppen az \u00f6nval\u00f3t az ember lelk\u00e9nek nevezi, noha szellemi n\u00e9zetekkel \u00e9s szem\u00e9lyen k\u00edv\u00fcli tapasztalatokkal kapcsolja \u00f6ssze. Sz\u00e1m\u00e1ra az \u00f6nval\u00f3 nemcsak az \u00e9ntudattal \u00e9s tudatalattival rendelkez\u0151 szem\u00e9lyes pszich\u00e9t \u00f6leli f\u00f6l, hanem a kollekt\u00edv tudatalattit \u00e9s a magasabb tudatot is.<\/p>\n \u201eAz \u00f6nval\u00f3nak, mint kiterjedtebb emberform\u00e1nak az id\u0151tlens\u00e9gbe val\u00f3 behatol\u00e1sa megfelel az eredeti emberr\u0151l val\u00f3 elk\u00e9pzel\u00e9snek, aki t\u00f6k\u00e9letes g\u00f6mb alak\u00fa \u00e9s biszexu\u00e1lis, annak a t\u00e9nynek az alapj\u00e1n, hogy a tudat \u00e9s a tudatalatti k\u00f6z\u00f6tt k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6s integr\u00e1ci\u00f3t alkot.[2] \u00dagy is lehetne nevezni, hogy \u201ea benn\u00fcnk l\u00e9v\u0151 Isten\u201d. \u2026 Az ember eg\u00e9sz lelki \u00e9let\u00e9nek a kezdete, \u00fagy t\u0171nik, kiismerhetetlen m\u00f3don ezen a ponton jelenik meg \u00e9s minden magasabb \u00e9s v\u00e9gs\u0151 c\u00e9l, \u00fagy t\u0171nik, ide vezet.\u201d [3]<\/p>\n Jung szerint az \u00e9let c\u00e9lja az egy\u00e9niesed\u00e9si folyamat, ami azt jelenti, hogy az ember tudatot fejleszt a saj\u00e1t \u00f6nval\u00f3ja sz\u00e1m\u00e1ra, illetve az\u00e1ltal v\u00e1lik a saj\u00e1t \u00f6nval\u00f3j\u00e1v\u00e1, hogy az \u00e9nj\u00e9t felveszi az \u00f6nval\u00f3ba.[4]<\/p>\n <\/p>\n Az isteni n\u00e9zet<\/strong><\/p>\n <\/p>\n A szellemi irodalom is megeml\u00edti az \u00f6nval\u00f3t \u00e9s egy magasabb, illetve val\u00f3di \u00f6nval\u00f3r\u00f3l besz\u00e9l, ez az \u00f6nval\u00f3 azonban nem annyira \u00e1ll kapcsolatban az ember pszichikai l\u00e9ny\u00e9vel, mint ahogy azt a legt\u00f6bb pszichoanalitikus gondolja. Junghoz hasonl\u00f3an ezt az \u00f6nval\u00f3t \u00fagy kell tekinten\u00fcnk, mint az eredeti, isteni ember megnyilv\u00e1nul\u00e1s\u00e1t, akik valaha voltunk, \u00e9s akiv\u00e9 ism\u00e9t v\u00e1lnunk kell.<\/p>\n Jan van Rijckenborgh az eredeti, isteni embert mikrokozmosznak nevezi, aki h\u00e9tszeres szem\u00e9lyis\u00e9ggel rendelkezik, ami az anyagi testb\u0151l, az \u00e9lettestb\u0151l, a v\u00e1gytestb\u0151l \u00e9s a ment\u00e1lis testb\u0151l, valamint a gondolkod\u00e1s, \u00e9rz\u00e9s \u00e9s tudat magasabb form\u00e1ib\u00f3l \u00e1ll. Az els\u0151 n\u00e9gy test k\u00e9pezi a mi haland\u00f3 szem\u00e9lyis\u00e9g\u00fcnket. A tov\u00e1bbi h\u00e1rom forma csak k\u00e9pess\u00e9gk\u00e9nt l\u00e9tezik, a szem\u00e9lyis\u00e9g azonban m\u00e9g nem k\u00e9pes tudatosan \u00e9rz\u00e9kelni azokat vagy kifejezni mag\u00e1t \u00e1ltaluk. Ezek k\u00e9pezik az ember val\u00f3di \u00f6nval\u00f3j\u00e1t, azaz a szellemi lelk\u00e9t, amelynek le kell ereszkednie az els\u0151 n\u00e9gy testbe \u00e9s egyes\u00fclnie kell vel\u00fck. Ezt a h\u00e1rom magasabb rend\u0171 testet H.P. Blavatsky fels\u0151 h\u00e1rmasnak nevezi: Manas \u2013 Buddhi \u2013 Atma. Blavatsky szerint ez a h\u00e1rom fels\u0151test k\u00e9pezi a magasabb \u00f6nval\u00f3t, azaz az ember lelk\u00e9t. A Csend hangj\u00e1ban<\/em> azt \u00edrja: \u201eMiel\u0151tt \u00e1tmehetn\u00e9l az els\u0151 kapun, egyes\u00edtened kell a kett\u0151t az Egyben, fel kell \u00e1ldoznod a szem\u00e9lyis\u00e9get a szem\u00e9lytelen \u00d6NVAL\u00d3NAK.\u201d[5]<\/p>\n <\/p>\n A val\u00f3di \u00f6nval\u00f3 megval\u00f3s\u00edt\u00e1sa<\/strong><\/p>\n <\/p>\n A meg\u00fajul\u00e1s pecs\u00e9tje <\/em>c\u00edm\u0171 k\u00f6nyv\u00e9ben Catharose de Petri is azt \u00edrja, hogy a n\u00e9gy alacsonyabb test fel\u00e1ldozza mag\u00e1t a h\u00e1rom magasabb test sz\u00e1m\u00e1ra az \u00f6n\u00e1tad\u00e1s \u00e1ltal. Tov\u00e1bb\u00e1 azt \u00edrja: \u201eA h\u00e1rom magasabb test f\u00f6l\u00e9bred majd, a n\u00e9gy alacsonyabb pedig egy \u00e1tv\u00e1ltoz\u00e1si \u00e9s \u00e1talakul\u00e1si folyamaton megy kereszt\u00fcl, aminek nyom\u00e1n belemer\u00fcl a val\u00f3di emberbe \u00e9s a h\u00e1rom magasabb testtel egy\u00fctt az eredeti, isteni embert eleven\u00edti meg.\u201d[6]<\/p>\n A szem\u00e9lyes \u00e9s a szem\u00e9lytelen \u00f6nval\u00f3 egyes\u00fcl\u00e9se lehets\u00e9ges a h\u00e1rom fels\u0151bb tudati test, valamint az ember feje \u00e9s sz\u00edve k\u00f6z\u00f6tt fenn\u00e1ll\u00f3 kapcsolat k\u00f6vetkezt\u00e9ben. Ezen a k\u00e9t ponton kereszt\u00fcl a szellem-l\u00e9lek k\u00e9pes ki\u00e1rasztani magasabb rezg\u00e9s\u0171 \u00e9teri erej\u00e9t a szem\u00e9lyis\u00e9g-ember alacsonyabb testeibe. Az ember min\u00e9l ink\u00e1bb visszavonul a vil\u00e1g \u00e9rzelmi k\u00f6rhint\u00e1j\u00e1b\u00f3l, ann\u00e1l jobban \u00e9rz\u00e9kelni tudja majd ezt az er\u0151t a sz\u00edv\u00e9ben \u00e9s k\u00e9pes lesz reag\u00e1lni r\u00e1.<\/p>\n Ez a lelki er\u0151 el\u0151sz\u00f6r arra ind\u00edtja az embert, hogy megtiszt\u00edtsa az asztr\u00e1lis \u00e9s a ment\u00e1lis test\u00e9t, am\u00edg azt\u00e1n a lelki er\u0151 a l\u00e9leksz\u00fclet\u00e9s \u00e1ltal otthonra nem tal\u00e1l a sz\u00edv\u00e9ben. A fejbe leereszked\u0151 szellemi er\u0151 seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel az ember k\u00e9pes lesz dolgozni a szellem-l\u00e9lek tudatos megval\u00f3s\u00edt\u00e1s\u00e1n \u00e9s egyre ink\u00e1bb neki adja \u00e1t az ir\u00e1ny\u00edt\u00e1st.<\/p>\n A folyamat sor\u00e1n Jan van Rijckenborgh k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9get tesz a magasabb \u00f6nval\u00f3 \u00e9s a mon\u00e1d k\u00f6z\u00f6tt is. A magasabb \u00f6nval\u00f3t \u00fagy hat\u00e1rozza meg, mint a mikrokozmosz k\u00fcls\u0151 burk\u00e1t, ami az ember \u00f6sszes f\u00f6ldi inkarn\u00e1ci\u00f3j\u00e1nak a tapasztalat\u00e1t mag\u00e1ba foglalja. Ez az a karma, ami tudatoss\u00e1 v\u00e1lt \u00e9s fenntartotta mag\u00e1t az inkarn\u00e1ci\u00f3k sor\u00e1n, s ily m\u00f3don egy \u201emagasabb\u201d \u00f6nval\u00f3v\u00e1 v\u00e1lt. Az \u00f6sszes elm\u00falt \u00e9let tapasztalat\u00e1t egy hatalmas tapasztalati kincsnek lehet tekinteni, de ezen is, csak\u00fagy mint az \u201ealacsonyabb\u201d szem\u00e9lyis\u00e9gen fel\u00fcl kell emelkedni a szellem-l\u00e9lek seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel. \u201eAkkor a r\u00e9gi magasabb \u00f6nval\u00f3 elt\u0171nik, \u00e9s az eredeti ember r\u00e9gen kioltott f\u00e9nyei fognak felragyogni egy \u00faj nap hajnalak\u00e9nt.\u201d[7] \u00cdgy az ember, mint mikrokozmosz, a szellem-lelket val\u00f3di \u00f6nval\u00f3jak\u00e9nt \u00fcdv\u00f6z\u00f6lheti.<\/p>\n <\/p>\n <\/p>\n [1] Heinz Kohut: Narcizmus<\/em>, Frankfurt a. M., 1976, 299. oldal<\/p>\n [2] Carl Gustav Jung: C.G. Jung Munk\u00e1ss\u00e1ga<\/em>, 3. k\u00f6tet, Olten, 1984, 250. oldal<\/p>\n [3] ugyanott, 121. oldal<\/p>\n [4] ugyanott, 123. oldal<\/p>\n [5] Helena Petrovna Blavatsky: A csend hangja<\/em> (a n\u00e9met kiad\u00e1s 75. oldala)<\/p>\n [6] Catharose de Petri: A meg\u00fajul\u00e1s pecs\u00e9tje<\/em>, 26. oldal *<\/p>\n [7] Jan van Rijckenborgh: Az elj\u00f6vend\u0151 \u00faj ember<\/em>, 151. oldal *<\/p>\n <\/p>\n","protected":false},"author":922,"featured_media":2447,"template":"","meta":{"_acf_changed":false},"tags":[],"category_":[110091],"tags_english_":[],"class_list":["post-88692","logon_article","type-logon_article","status-publish","has-post-thumbnail","hentry","category_-science-hu"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/logon_article\/88692","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/logon_article"}],"about":[{"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/logon_article"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/922"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/2447"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=88692"}],"wp:term":[{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=88692"},{"taxonomy":"category_","embeddable":true,"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/category_?post=88692"},{"taxonomy":"tags_english_","embeddable":true,"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags_english_?post=88692"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}