Mi a Logosz? A teremt\u0151 ige, ami \u00e9sz, \u00e9rtelem \u00e9s er\u0151 form\u00e1j\u00e1ban jelenik meg a vil\u00e1gban. A Logosz az az er\u0151, ami a term\u00e9szetben \u00e9s az ember szellemi magj\u00e1ban egyar\u00e1nt megnyilv\u00e1nul. A Logosz az \u00d6r\u00f6kk\u00e9val\u00f3 l\u00e9t\u00e9re h\u00edvja fel a figyelmet, ami minden dolog kiindul\u00f3pontja. Az Egy a sugallat legmagass\u00e1gosabb forr\u00e1sa; megtapasztal\u00e1sa \u2013 ak\u00e1r csak egy pillanatra is \u2013 az \u00f6nval\u00f3 legm\u00e9lyebb \u00e9s legmagasabb n\u00e9zeteit lobbantja f\u00f6l az emberben.<\/p>\n
Minden az Egyb\u0151l sz\u00e1rmazik, \u00e9s mindent mag\u00e1ba foglal. A LOGON magazin sz\u00e1m\u00e1ra teljesen egy\u00e9rtelm\u0171, hogy a kett\u0151 az Egyben, a disszonancia az egys\u00e9gben, az egys\u00e9g pedig az \u00d6r\u00f6kk\u00e9val\u00f3ban marad. Az \u00d6r\u00f6kk\u00e9val\u00f3 Egy teljes szabads\u00e1ggal rendelkezik \u00e9s ebb\u0151l annyit ad \u00e1t a teremt\u00e9snek, amennyit az el tud viselni. Senki sem k\u00e9pes megragadni az Egyetlent. Az Egy term\u00e9szetfeletti, megnevezhetetlen, kimondhatatlan \u00e9s kif\u00fcrk\u00e9szhetetlen. S m\u00e9gis besz\u00e9ln\u00fcnk kell r\u00f3la, mivel minden bel\u0151le sz\u00e1rmazik \u00e9s minden arra t\u00f6rekszik, hogy visszat\u00e9rjen hozz\u00e1. Az eggy\u00e9 v\u00e1l\u00e1s az a c\u00e9l, amelyben az \u00e9let \u00f6sszes c\u00e9lja egyes\u00fcl.<\/p>\n
A Logosz k\u00e9pess\u00e9 tesz minket erre. \u0150 adta nek\u00fcnk a gondolkod\u00e1si k\u00e9pess\u00e9get. S a gondolkod\u00e1sunk megny\u00edlhat a sz\u00e1rmaz\u00e1sunk fel\u00e9 \u00e9s ihletet nyerhet bel\u0151le.<\/p>\n
A m\u00edtoszok elmondj\u00e1k nek\u00fcnk, hogyan mutatkozik meg az \u00d6r\u00f6k h\u00edmnem\u0171 \u00e9s n\u0151nem\u0171 n\u00e9zete. A r\u00e9gi korok egyik filoz\u00f3fusa (az Alexandriai Philo) azt mondta: a Logosz isteni, tiszta sz\u00fcl\u0151knek lett \u00e1tadva: \u201eIsten maga az atya, aki egyben a Mindens\u00e9g atyja is, Sz\u00f3fia pedig az anya, aki \u00e1ltal a Mindens\u00e9g megnyilv\u00e1nult\u201d.<\/em> [1] <\/p>\n Az els\u0151, szent polarit\u00e1s k\u00f6zepette \u00e9bredt fel az els\u0151 tudat: a Logosz. Arra haszn\u00e1lja a k\u00e9t eredeti p\u00f3lus teremt\u0151 mozg\u00e1s\u00e1t, hogy a nev\u00fckben olyan impulzusokat keltsen, ami az egyetlen \u00e9letet egyre magasztosabb form\u00e1kba \u00f6lt\u00f6zteti.<\/p>\n A Logosz a val\u00f3s\u00e1g sokszoros k\u00f6r\u00e9t hozza l\u00e9tre eg\u00e9szen az emberig. Az ember megzavarhatja a p\u00f3lusok eredeti harm\u00f3ni\u00e1j\u00e1t, ellent\u00e9tekk\u00e9nt gy\u00fajtva meg azokat.<\/p>\n L\u00e9t \u00e9s neml\u00e9t, \u00e9p\u00edt\u00e9s \u00e9s rombol\u00e1s, \u00e9let \u00e9s hal\u00e1l, f\u00e9rfi \u00e9s n\u0151, nyugalom \u00e9s mozg\u00e1s. Ezek t\u00f6bb\u00e9 nem a teremt\u0151 Logosz egys\u00e9g\u00e9nek harmonikus p\u00f3lusai: az ember kib\u00e9k\u00edthetetlen ellent\u00e9tekk\u00e9 v\u00e1ltoztatja \u0151ket. Az ember \u00fatja hossz\u00fa, zavaros \u00e9s s\u00f6t\u00e9t, noha mindig az \u00d6r\u00f6kk\u00e9val\u00f3n bel\u00fcl marad.<\/p>\n Goethe azt mondja (a Metamorphose der Tiere \/Az \u00e1llatok \u00e1talakul\u00e1sa\/<\/em> c. m\u0171v\u00e9ben), hogy az \u00e1llatok \u201eaz \u00e9l\u0151 alakul\u00e1s szent k\u00f6r\u00e9ben\u201d \u00e9ltek. \u0150k nem \u00e9rintik az egys\u00e9get. Ami az embert illeti, m\u00e1s a helyzet. Az ember l\u00e9te az elszakad\u00e1s jegy\u00e9ben \u00e1ll. Az ember felosztja a dolgokat, ez\u00e9rt \u0151 maga is feloszlik. Lukrez, az id\u0151sz\u00e1m\u00edt\u00e1sunk el\u0151tti els\u0151 sz\u00e1zadban \u00e9lt r\u00f3mai k\u00f6lt\u0151, dics\u0151\u00edt\u0151 \u00e9nek\u00e9ben azt mondja \u201eaz els\u0151 g\u00f6r\u00f6g el\u00e9g b\u00e1tor volt ahhoz, hogy haland\u00f3 szemeit az istenekkel teli \u00e9gre emelje, \u00e9s \u0151 volt az els\u0151, aki egy hatalmas vihar \u00e1ltal fel merte t\u00f6rni az Anyaterm\u00e9szet z\u00e1rt kapuj\u00e1t\u2026 \u00e9s megt\u00f6rt\u00e9nt. Mer\u00e9sz szelleme gy\u0151z\u00f6tt \u00e9s l\u00e1b\u00e1t messze a vil\u00e1gegyetem l\u00e1ngol\u00f3 falain t\u00falra helyezte\u201d.[2]<\/p>\n <\/p>\n Mit tettek a g\u00f6r\u00f6g\u00f6k?<\/strong><\/p>\n <\/p>\n Megragadt\u00e1k az elm\u00e9t. A gondolatok az ember teremt\u0151 tudat\u00e1nak a r\u00e9szei. Az ember elkezdte a gondolatait a r\u00e9szletekre \u00f6sszpontos\u00edtani. Megpr\u00f3b\u00e1lta meg\u00e9rteni a term\u00e9szeti jelens\u00e9geket, hogy befoly\u00e1solhassa azokat. Ez\u00e9rt elv\u00e1lasztotta azokat egym\u00e1st\u00f3l, megk\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztette \u0151ket \u00e9s ez\u00e1ltal felbontotta az egys\u00e9get. Az Anyaterm\u00e9szet t\u00f6bb\u00e9 nem eg\u00e9szk\u00e9nt jelent meg a sz\u00e1m\u00e1ra.<\/p>\n Hossz\u00fa id\u0151n kereszt\u00fcl a m\u00edtoszok jelentett\u00e9k az ember l\u00e9tez\u00e9s\u00e9nek alapj\u00e1t. Felismerte benn\u00fck a sz\u00e1rmaz\u00e1s\u00e1t \u00e9s rendeltet\u00e9s\u00e9t \u00e9s megtal\u00e1lta a hely\u00e9t a vil\u00e1gban \u00e1ltaluk. Azonban elj\u00f6tt az az id\u0151, amikor a m\u00edtoszok elvesztett\u00e9k a hat\u00f3erej\u00fcket. A vil\u00e1g sokf\u00e9les\u00e9ge egyre hat\u00e1rtalanabb lett, az er\u0151k j\u00e1t\u00e9ka pedig, amit az ember isteneknek hitt, egyre zavarosabb\u00e1 v\u00e1lt. Lelk\u00e9ben olyan k\u00e1osz keletkezett, amit a m\u00edtoszok seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel t\u00f6bb\u00e9 m\u00e1r nem tudott lecsendes\u00edteni.[3]<\/p>\n Ez\u00e9rt az ember megragadta az elme kardj\u00e1t. Ezzel a karddal elkezdte vagdalni a sz\u00e1m\u00e1ra ijeszt\u0151 term\u00e9szeti er\u0151ket az\u00e1ltal, hogy nevet adott nekik. Ez egyfajta felszabadul\u00e1st jelentett a sz\u00e1m\u00e1ra.<\/p>\n Az els\u0151 ember elm\u00e9je \u201ef\u00fcgg\u0151legesen\u201d a dolgok eredet\u00e9re \u00f6sszpontosult. Az els\u0151 g\u00f6r\u00f6g filoz\u00f3fusok a jelens\u00e9geket abb\u00f3l magyar\u00e1zt\u00e1k, ami az eredeti jelens\u00e9gek f\u00f6l\u00f6tt van. Behatoltak a l\u00e9lekbe \u00e9s azon kereszt\u00fcl a Logoszba. Mai szemmel n\u00e9zve az elm\u00e9j\u00fck misztikus \u00e9s hom\u00e1lyos volt. A g\u00f6r\u00f6g filoz\u00f3fus, H\u00e9rakleitosz szavai tele vannak rejt\u00e9lyekkel. Szavai a l\u00e9lek vil\u00e1gaib\u00f3l sz\u00e1rmaz\u00f3 benyom\u00e1sokon alapulnak, ahol a teremt\u0151 szellem megtapasztalhat\u00f3<\/p>\n Azut\u00e1n j\u00f6tt egy olyan id\u0151szak, amikor az elme a v\u00edzszintes s\u00edkra \u00f6sszpontosult. Ez szint\u00e9n egyfajta megszabadul\u00e1sra t\u00f6rekv\u0151 k\u00fczdelem volt. Ez akkor t\u00f6rt\u00e9nt, amikor az \u00d6r\u00f6kk\u00e9val\u00f3 m\u00e9g ink\u00e1bb visszavonult az emberek tudat\u00e1b\u00f3l. A vall\u00e1si hatalmak megpr\u00f3b\u00e1ltak k\u00fczdeni ez ellen, \u00e9s az emberek tud\u00e1sv\u00e1gy\u00e1t a vall\u00e1si el\u0151\u00edr\u00e1soknak pr\u00f3b\u00e1lt\u00e1k al\u00e1rendelni. \u00cdgy sz\u00fclettek meg a dogm\u00e1k. Mindazon\u00e1ltal, az id\u0151k folyam\u00e1n az emberek egyre kev\u00e9sb\u00e9 \u00e9rtett\u00e9k meg ezeket. Enn\u00e9l fogva a dogm\u00e1k olyan k\u00e9nyszerzubbonyokk\u00e1 v\u00e1ltak, amelyekb\u0151l az emberek ism\u00e9t kiszabad\u00edtott\u00e1k magukat.<\/p>\n A k\u00edv\u00e1ncsi \u00e9s tudom\u00e1nyosan gondolkod\u00f3 emberek m\u00e9g m\u00e9lyebbre hatoltak a term\u00e9szet jelens\u00e9geibe \u00e9s l\u00e9trehozt\u00e1k a v\u00edzszintesen m\u0171k\u00f6d\u0151 elm\u00e9t. Kialakult az \u00fagynevezett \u201eGalilei-f\u00e9le tagad\u00e1s\u201d. Ennek r\u00e9v\u00e9n menek\u00fclt meg az olasz csillag\u00e1sz, Galileo Galilei az inkviz\u00edci\u00f3 el\u0151l a 17. sz\u00e1zad elej\u00e9n. \u0150 volt, Johannes Kepler, Francis Bacon \u00e9s Ren\u00e9 Descartes mellett, a modern tudom\u00e1ny egyik megalap\u00edt\u00f3ja. Galilei katolikusnak vallotta mag\u00e1t az egyh\u00e1z b\u00edr\u00e1i el\u0151tt \u00e9s azt magyar\u00e1zta, hogy kutat\u00e1sait a \u201ehogyanra\u201d korl\u00e1tozza \u00e9s a \u201emi\u00e9rt\u201d k\u00e9rd\u00e9s\u00e9t a vall\u00e1si hat\u00f3s\u00e1gokra b\u00edzza. A v\u00edzszintes gondolkod\u00e1si m\u00f3d az elme ter\u00fclete lett, a f\u00fcgg\u0151leges gondolkod\u00e1si m\u00f3d pedig a hit birodalma.<\/p>\n <\/p>\n Elkezd\u0151d\u00f6tt a tudom\u00e1ny diadala<\/strong><\/p>\n <\/p>\n A kutat\u00f3k k\u00e9szen \u00e1lltak a term\u00e9szet leig\u00e1z\u00e1s\u00e1ra. Ami azel\u0151tt szeretett \u00e9s f\u00e9lve tisztelt \u201eanyaterm\u00e9szet\u201d volt, most valami olyasmiv\u00e9 v\u00e1lt, amit sz\u00e9t kell szedni \u00e9s ki kell haszn\u00e1lni. \u201eA dolgok term\u00e9szete megnyilv\u00e1nul, ha az ember tudom\u00e1nyos szemmel n\u00e9z r\u00e1juk\u201d, \u00edrta Francis Bacon 1620-ban.[4]<\/p>\n Az er\u0151s tud\u00e1sv\u00e1gy, ami csak a k\u00fcls\u0151 dolgokra ir\u00e1nyul, vezetett az emberben l\u00e9v\u0151 \u00e9n oly m\u00e9rt\u00e9k\u0171 fejl\u0151d\u00e9s\u00e9hez, ahogy azt ma ismerj\u00fck. Descartes a l\u00e9t\u00e9nek bizony\u00edt\u00e9k\u00e1t az elm\u00e9j\u00e9ben l\u00e1tta. Az ily m\u00f3don kifejl\u0151d\u00f6tt ego vajon nem az Egynek k\u00e1pr\u00e1zatos t\u00fckr\u00f6z\u0151d\u00e9se? S az ember folytonos keres\u00e9se, aki val\u00f3j\u00e1ban mindig kiel\u00e9g\u00fcletlen volt \u00e9s most is az, vajon nem az Egyetlen ut\u00e1ni kutat\u00e1st t\u00fckr\u00f6zi?<\/p>\n Az ember kutat\u00e1s\u00e1nak k\u00f6vetkezm\u00e9nyei messzire hatnak. A tud\u00f3sok a vil\u00e1gegyetem v\u00e9gtelens\u00e9g\u00e9re \u00f6sszpontos\u00edtanak \u2013 \u00e9s ez\u00e1ltal t\u00f6rp\u00e9v\u00e9 alacsony\u00edtanak le minket. Er\u0151fesz\u00edt\u00e9seiket a term\u00e9szeti jelens\u00e9gekre korl\u00e1tozz\u00e1k \u2013 \u00e9s mag\u00e1t az embert is term\u00e9szeti jelens\u00e9gk\u00e9nt kezelik. A tudom\u00e1nyos elme id\u0151h\u00f6z k\u00f6t\u00f6tt \u2013 s ez\u00e9rt \u00fagy l\u00e1tjuk magunkat, mint tiszavir\u00e1got abban a folyamatban, aminek sor\u00e1n a vil\u00e1g egy nagy robban\u00e1ssal elkezd\u0151d\u00f6tt \u00e9s az ember a v\u00e9letlen mut\u00e1ci\u00f3k k\u00f6vetkezm\u00e9nyek\u00e9nt l\u00e9trej\u00f6tt.<\/p>\n A v\u00edzszintes gondolkod\u00e1s\u00fa elme felemelkedhet \u00e9s ugyanakkor fel is magasztalhatja \u00f6nmag\u00e1t. Ez vezet az elvont tudom\u00e1nyokhoz \u00e9s a matematik\u00e1hoz. Az \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9seket k\u00e9pletekben \u00e9s szakkifejez\u00e9sekben l\u00e1tjuk. Az \u00d6r\u00f6kk\u00e9val\u00f3 is \u00e1tsejlik rajtuk, noha ezzel a megk\u00f6zel\u00edt\u00e9ssel a lelk\u00fcnk nem ker\u00fcl k\u00f6zelebb hozz\u00e1. Csak kev\u00e9s ember k\u00e9pes megtapasztalni a l\u00e9lek \u00e9s a teremt\u0151 szellem dimenzi\u00f3it a matematikai k\u00e9pletek harm\u00f3ni\u00e1j\u00e1ban.<\/p>\n A tud\u00f3sok egyeduralmat k\u00f6vetelnek az ember l\u00e9t\u00e9nek magyar\u00e1zat\u00e1ban. Ez\u00e1ltal a tudom\u00e1nyukat v\u00e1ls\u00e1gba juttatj\u00e1k, ami tal\u00e1n az elm\u00falt id\u0151k m\u00edtoszainak \u00e9s dogm\u00e1inak a v\u00e1ls\u00e1g\u00e1hoz hasonl\u00edthat\u00f3, mivel az ember tov\u00e1bb akar l\u00e9pni. Egy puszt\u00e1n tudom\u00e1nyos elme nem k\u00e9pes magyar\u00e1zatot adni az \u00e9letre. Ez\u00e9rt az ember ism\u00e9t azon a ponton van, hogy egy k\u00f6rb\u0151l kit\u00f6rj\u00f6n.<\/p>\n <\/p>\n <\/p>\n <\/p>\n [1]. Wilhelm Kelber, A Logosz tanulm\u00e1nya<\/em>, Frankfurt am Mail 1986, p. 90.<\/p>\n [2]. Jean Gebser, \u0150skor \u00e9s jelenkor<\/em>, 1-s\u0151 r\u00e9sz, 2. k\u00f6tet, 350. oldal, Schaffhausen 1986,<\/p>\n [3]. l\u00e1sd Gebser, 373. oldal<\/p>\n [4]. Roland van Vliet: Ember \u00e9s vil\u00e1g, Utak egy bels\u0151 kl\u00edmav\u00e1ltoz\u00e1shoz<\/em>, 2. k\u00f6tet, 51. oldal, Stiftung Rosenkreuz 2010,<\/p>\n <\/p>\n <\/p>\n (folytat\u00e1sa k\u00f6vetkezik)<\/p>\n","protected":false},"author":922,"featured_media":2408,"template":"","meta":{"_acf_changed":false},"tags":[],"category_":[110432],"tags_english_":[],"class_list":["post-88662","logon_article","type-logon_article","status-publish","has-post-thumbnail","hentry","category_-zeitgeist-hu"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/logon_article\/88662","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/logon_article"}],"about":[{"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/logon_article"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/922"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/2408"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=88662"}],"wp:term":[{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=88662"},{"taxonomy":"category_","embeddable":true,"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/category_?post=88662"},{"taxonomy":"tags_english_","embeddable":true,"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags_english_?post=88662"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}