{"id":88497,"date":"2017-10-09T12:58:00","date_gmt":"2017-10-09T12:58:00","guid":{"rendered":"https:\/\/logon.media\/logon_article\/a-vizonto-kora-egy-ajto-kinyilik\/"},"modified":"2017-10-09T12:58:00","modified_gmt":"2017-10-09T12:58:00","slug":"a-vizonto-kora-egy-ajto-kinyilik","status":"publish","type":"logon_article","link":"https:\/\/logon.media\/hu\/logon_article\/a-vizonto-kora-egy-ajto-kinyilik\/","title":{"rendered":"A V\u00edz\u00f6nt\u0151 kora \u2013 Egy ajt\u00f3 kiny\u00edlik"},"content":{"rendered":"

 <\/p>\n

Egyre t\u00f6bb \u00e9s t\u00f6bb \u00fajs\u00e1gcikk jelenik meg a tudom\u00e1nyr\u00f3l \u00e9s a spiritualit\u00e1sr\u00f3l. Olyan ez, mintha kiny\u00edlt volna egy ajt\u00f3 lehet\u0151v\u00e9 t\u00e9ve, hogy k\u00e9t l\u00e1tsz\u00f3lag k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 vil\u00e1g tal\u00e1lkozzon egym\u00e1ssal. Vagy ink\u00e1bb \u00fajra tal\u00e1lkozzon.<\/p>\n

Ahhoz, hogy meg\u00e9rts\u00fck mit jelenthet az, hogy \u201ekiny\u00edlt egy ajt\u00f3\u201d, el kell k\u00e9pzeln\u00fcnk azt, hogy azok a korszakok, amelyek sor\u00e1n az emberis\u00e9g t\u00f6rt\u00e9nelme kialakult, k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 kozmikus sug\u00e1rz\u00e1sok befoly\u00e1s\u00e1nak voltak kit\u00e9ve.<\/p>\n

Ezek a f\u00f6ldet \u00e9s az embert \u00e9rint\u0151 kozmikus sug\u00e1rz\u00e1sok azokon a csillagk\u00e9peken kereszt\u00fcl jutottak el hozz\u00e1nk, amelyek az \u00e1llat\u00f6v\u00fcnkh\u00f6z tartoznak.<\/p>\n

Lehet, hogy dogm\u00e1nak t\u0171nik, de val\u00f3j\u00e1ban ez egyszer\u0171en a vil\u00e1g szellemi felfog\u00e1s\u00e1nak felel meg.<\/p>\n

Ez a n\u00e9z\u0151pont ellentmond annak az \u00e9letr\u0151l alkotott anyagi szeml\u00e9letnek, amely szerint a vil\u00e1g t\u00f6rt\u00e9nelme olyan esem\u00e9nysorozatk\u00e9nt fejl\u0151dik, ami csak az embert\u0151l f\u00fcgg.<\/p>\n

Val\u00f3j\u00e1ban minden \u00e9let egyfajta ritmust k\u00f6vet. A test napi ritmusa, az \u00e9vszakok ritmusa, a nappalok \u00e9s \u00e9jszak\u00e1k ritmusa, stb.<\/p>\n

Az a ritmus, amely napjainkban zajlik, a nap-\u00e9j egyenl\u0151s\u00e9gi pontok precesszi\u00f3s mozg\u00e1s\u00e1nak a ritmusa. Ez a ritmus az, amelyik a csillagk\u00e9pekb\u0151l \u00e9rkez\u0151 befoly\u00e1sokat ir\u00e1ny\u00edtja.<\/p>\n

S noha most m\u00e9g ez nem l\u00e1tszik, n\u00e9zz\u00fck, hogyan kapcsol\u00f3dik ez a ritmus az ajt\u00f3 kiny\u00edl\u00e1s\u00e1hoz, amit kor\u00e1bban eml\u00edtett\u00fcnk.<\/p>\n

Miel\u0151tt azonban ennek a mozg\u00e1snak a k\u00f6vetkezm\u00e9nyeir\u0151l besz\u00e9l\u00fcnk, hadd magyar\u00e1zzuk meg egyszer\u0171 m\u00f3don mag\u00e1t a mozg\u00e1st.<\/p>\n

A nap\u00e9jegyenl\u0151s\u00e9gi pontok precesszi\u00f3s mozg\u00e1sa<\/strong><\/p>\n

                                           <\/p>\n

\"\"<\/p>\n

A F\u00f6ld h\u00e1romf\u00e9le mozg\u00e1st v\u00e9gez: kering a Nap k\u00f6r\u00fcl 365 nap alatt, saj\u00e1t tengelye k\u00f6r\u00fcli forg\u00e1st v\u00e9gez 24 \u00f3ra alatt, \u00e9s van egy harmadik nagyon fontos mozg\u00e1sa. L\u00e9nyeg\u00e9ben a F\u00f6ld tengelye az, ami olyasf\u00e9le kering\u0151 mozg\u00e1st v\u00e9gez, mint egy b\u00fag\u00f3csiga, k\u00f6r\u00fclbel\u00fcl 25.800 \u00e9v (ez egy megk\u00f6zel\u00edt\u0151 sz\u00e1m) alatt, melynek eredm\u00e9nyek\u00e9ppen l\u00e9trej\u00f6n a nap-\u00e9j egyenl\u0151s\u00e9gi pontok precesszi\u00f3s mozg\u00e1sa.<\/p>\n

A nap\u00e9jegyenl\u0151s\u00e9g azt jelenti, hogy a nappalok \u00e9s az \u00e9jszak\u00e1k hossz\u00fas\u00e1ga egyforma.<\/p>\n

A tavaszin nap-\u00e9j egyenl\u0151s\u00e9g m\u00e1rcius 21-\u00e9n van, azaz a tavasz els\u0151 napj\u00e1n, amikor a Nap egy csillagk\u00e9p tengely\u00e9n kel f\u00f6l, \u00e9s a 2150 \u00e9ves peri\u00f3dus v\u00e9g\u00e9n a Nap a k\u00f6vetkez\u0151 csillagk\u00e9pben fog f\u00f6lkelni.<\/p>\n

\"\"<\/p>\n

Ez a mozg\u00e1s lass\u00fanak t\u0171nik, mivel a Nap 75,1 \u00e9venk\u00e9nt 1 fokot halad. Ezen a m\u00f3don az ember az \u00e1llat\u00f6v k\u00f6r\u00e9t a nap mozg\u00e1sa ment\u00e9n l\u00e1tja. Ez az ekliptika s\u00edkja. Ott van azonban az \u00e9gi egyenl\u00edt\u0151 k\u00f6re is. Ennek a k\u00e9t k\u00f6rnek a tal\u00e1lkoz\u00e1si pontja a tavaszpont. Ez az a pont, ahol a Nap a tavasz els\u0151 napj\u00e1n kel f\u00f6l. S amint mondtuk, a Nap most a Halak jegy\u00e9b\u0151l \u00e1tl\u00e9p a V\u00edz\u00f6nt\u0151 jegy\u00e9be. Ennek az egyik jegyb\u0151l a m\u00e1sikba t\u00f6rt\u00e9n\u0151 mozg\u00e1snak az a k\u00f6vetkezm\u00e9nye, hogy egy m\u00e1sfajta term\u00e9szet\u0171 kozmikus \u00e9s inter-kozmikus sug\u00e1rz\u00e1s hat\u00e1sa al\u00e1 ker\u00fcl\u00fcnk. S ezek a sug\u00e1rz\u00e1sok az \u00e9let minden megnyilv\u00e1nul\u00e1si ter\u00fclet\u00e9n k\u00f6zvetlen\u00fcl hatnak. A fizikai s\u00edkon, a lelki s\u00edkon \u00e9s a szellemi s\u00edkon egyar\u00e1nt.<\/p>\n

Az \u00e1llat\u00f6v minden egyes jegy\u00e9nek megvan a maga karaktere, egy olyan b\u00e9lyeg, ami megk\u00fcl\u00f6nb\u00f6zteti a t\u00f6bbit\u0151l.<\/p>\n

A V\u00edz\u00f6nt\u0151 jegy\u00e9nek jelk\u00e9pe egy emberalak kors\u00f3val. V\u00edzhord\u00f3nak is nevezik. Val\u00f3j\u00e1ban ki\u00f6nti a vizet a kors\u00f3b\u00f3l. Ez\u00e9rt mondja a Zohar szent k\u00f6nyve:<\/p>\n

\n

Mindazok a mennyei kincsek \u00e9s rejtett miszt\u00e9riumok, amelyek gener\u00e1ci\u00f3kon kereszt\u00fcl rejtve maradtak, a V\u00edz\u00f6nt\u0151 kor sor\u00e1n ismertt\u00e9 v\u00e1lnak.<\/em><\/p>\n<\/blockquote>\n

 <\/p>\n

A val\u00f3s\u00e1gnak k\u00e9t n\u00e9zete van<\/strong><\/p>\n

 <\/p>\n

A l\u00e1that\u00f3 jelens\u00e9gek n\u00e9zete, valamint egy noumen\u00e1lis (\u00e9rz\u00e9kek feletti, \u00f6nmag\u00e1ban l\u00e9tez\u0151) n\u00e9zet. Az \u00e9rz\u00e9k feletti n\u00e9zet egy olyan esem\u00e9ny, ami az \u00e9rz\u00e9kek felfog\u00e1s\u00e1t\u00f3l f\u00fcggetlen\u00fcl jelenik meg. Ez a k\u00e9t n\u00e9zet l\u00e1thatatlan \u00e9s minden megnyilv\u00e1nult dolog l\u00e9nyeg\u00e9t ezek \u00e9p\u00edtik f\u00f6l. Ezeket a n\u00e9zeteket a ker\u00e9k tengely\u00e9hez \u00e9s perem\u00e9hez hasonl\u00edthatn\u00e1nk. A perif\u00e9ri\u00e1t\u00f3l nem indul ki semmif\u00e9le zavar a k\u00f6z\u00e9ppont fel\u00e9. Ez egyszer\u0171en csak frekvencia k\u00e9rd\u00e9se. Min\u00e9l k\u00f6zelebb ker\u00fcl\u00fcnk a k\u00f6z\u00e9pponthoz, ann\u00e1l nagyobb a frekvencia. A k\u00f6z\u00e9ppont k\u00f6zel\u00e9ben pedig egy hat\u00e1rhoz \u00e9r\u00fcnk.<\/p>\n

Ezt a hat\u00e1rt a fizikus Max Planck fedezte f\u00f6l. Ez azt jelenti, hogy egy bizonyos pillanatban semmit sem lehet m\u00e9rni. Ahhoz a ponthoz \u00e9r\u00fcnk, amit a fizikusok kvantum t\u00e9rnek neveznek. Azt is tudj\u00e1k, hogy e m\u00f6g\u00f6tt az \u00fcress\u00e9g m\u00f6g\u00f6tt ijeszt\u0151 energia van \u2013 egy ismeretlen vil\u00e1g.<\/p>\n

S ez az a hely, ahol a vil\u00e1g szellemi \u00e9rz\u00e9kel\u00e9se ker\u00fcl felsz\u00ednre, egy olyan felismer\u00e9s, amit minden b\u00f6lcsess\u00e9gben megtal\u00e1lunk, ami azt \u00e1ll\u00edtja, hogy a val\u00f3s\u00e1g Egy, hogy nincs megosztotts\u00e1g anyag \u00e9s szellem k\u00f6z\u00f6tt, l\u00e9tez\u00e9s \u00e9s l\u00e9nyeg k\u00f6z\u00f6tt, perif\u00e9ria \u00e9s tengely k\u00f6z\u00f6tt. Egyfajta tudatv\u00e1ltoz\u00e1s sz\u00fcks\u00e9ges ahhoz, hogy \u00e1tl\u00e9phess\u00fck ezt a hat\u00e1rt, ami megakad\u00e1lyoz minket abban, hogy megismerj\u00fck \u00e9s megtapasztaljuk azt, ami a misztikus kvantum t\u00e9r m\u00f6g\u00f6tt van.<\/p>\n

T\u00e9rj\u00fcnk vissza most a t\u00e1rgyunkhoz, vagyis ahhoz, hogy az a sug\u00e1rhat\u00e1s, aminek az emberis\u00e9g ki van t\u00e9ve, a V\u00edz\u00f6nt\u0151 befoly\u00e1sa, fokozatosan a tudat felemelked\u00e9s\u00e9hez vezet, ami lehet\u0151v\u00e9 teszi, hogy magasabb frekvenci\u00e1khoz kapcsol\u00f3djon. Teh\u00e1t minden sug\u00e1rz\u00e1snak van egy elektrom\u00e1gneses n\u00e9zete, ami elterjed a l\u00e9gk\u00f6rben \u00e9s \u00f6sszekapcsol\u00f3dik minden egyes ember szerveivel.<\/p>\n

 <\/p>\n

K\u00e9tf\u00e9le hat\u00e1s<\/strong><\/p>\n

Az ember az \u00e9rz\u00e9kenys\u00e9ge, a tudat\u00e1llapota szerint fog reag\u00e1lni ezekre a befoly\u00e1sokra, amelyeknek k\u00e9t n\u00e9zet\u00fck van. El\u0151sz\u00f6r is k\u00f6zvetlen hat\u00e1ssal vannak az anyagra, m\u00e1sodszor bizonyos inform\u00e1ci\u00f3t tartalmaznak. Az els\u0151 hat\u00e1s az elanyagtalanod\u00e1s, ami azt jelenti, hogy az anyag felfedi finomabb szerkezet\u00e9t, kezdetben \u00e9rz\u00e9kenny\u00e9 t\u00e9ve az embert a l\u00e1thatatlan dolgokra. M\u00e1sodszor bizonyos embereket olyan k\u00e9pess\u00e9ggel l\u00e1t el, aminek seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel azokhoz a frekvenci\u00e1khoz kapcsol\u00f3dhatnak, amelyek a kvantum t\u00e9rben nyilv\u00e1nulnak meg.<\/p>\n

A m\u00e1sodik hat\u00e1s azon az inform\u00e1ci\u00f3n kereszt\u00fcl fejez\u0151dik ki, amit ez a sug\u00e1rz\u00e1s tartalmaz. Magasabb frekvenci\u00e1n minden megnyilv\u00e1nult dolog egy olyan h\u00e1l\u00f3zatt\u00e1 egyes\u00fcl, amelynek minden pontja kapcsolatban \u00e1ll egym\u00e1ssal. A tud\u00f3sok ezt a h\u00e1l\u00f3zatot \u201ea Mez\u0151\u201d-nek h\u00edvj\u00e1k. Ezt az Egyes\u00fclt \u00c1llamok fegyveres ereje bebizony\u00edtotta 1986-ban (megjelent a Nature foly\u00f3irat 320. \u00e9vfolyam\u00e1ban, 1986-ban). A hinduk ezt Akash\u00e1nak h\u00edvj\u00e1k. A v\u00edz\u00f6nt\u0151 sug\u00e1rz\u00e1s e k\u00e9t hat\u00e1sa lehet\u0151v\u00e9 teszi sz\u00e1munkra, hogy meg\u00e9rts\u00fck hogyan ny\u00edlt ki az ajt\u00f3 a tudom\u00e1ny \u00e9s a spiritualit\u00e1s k\u00f6z\u00f6tt.<\/p>\n

Jelenleg az emberi elme \u00e9s az emberi sz\u00edv sz\u00e1m\u00e1ra nem sz\u00fcks\u00e9ges k\u00fcl\u00f6nleges tapasztalat ahhoz, hogy k\u00f6zvetlen\u00fcl \u00e9rz\u00e9kelje azt a kapcsolatot, ami a val\u00f3s\u00e1g l\u00e1that\u00f3 \u00e9s l\u00e9nyegi n\u00e9zete k\u00f6z\u00f6tt van.<\/p>\n

Manaps\u00e1g egyre t\u00f6bb tud\u00f3s van meggy\u0151z\u0151dve arr\u00f3l, hogy a megnyilv\u00e1nult dolgok m\u00f6g\u00f6tt m\u00e9ly \u00e9rtelem, ir\u00e1ny\u00edt\u00e1s \u00e9s intelligencia l\u00e9tezik.<\/p>\n

Ahogy Albert Einstein mondta:<\/p>\n

\n

\u2026 az \u00e9letnek l\u00e1tsz\u00f3lag semmi \u00e9rtelme sincs, \u00e9s m\u00e9gis lehetetlen, hogy ne legyen.<\/em><\/p>\n<\/blockquote>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":2156,"template":"","meta":{"_acf_changed":false},"tags":[],"category_":[110432,110091],"tags_english_":[],"class_list":["post-88497","logon_article","type-logon_article","status-publish","has-post-thumbnail","hentry","category_-zeitgeist-hu","category_-science-hu"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/logon_article\/88497","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/logon_article"}],"about":[{"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/logon_article"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/2156"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=88497"}],"wp:term":[{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=88497"},{"taxonomy":"category_","embeddable":true,"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/category_?post=88497"},{"taxonomy":"tags_english_","embeddable":true,"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags_english_?post=88497"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}