{"id":127194,"date":"2026-05-15T06:12:22","date_gmt":"2026-05-15T06:12:22","guid":{"rendered":"https:\/\/logon.media\/?post_type=logon_article&p=127194"},"modified":"2026-05-15T06:12:22","modified_gmt":"2026-05-15T06:12:22","slug":"a-hordozhato-barlang","status":"publish","type":"logon_article","link":"https:\/\/logon.media\/hu\/logon_article\/a-hordozhato-barlang\/","title":{"rendered":"A hordozhat\u00f3 barlang"},"content":{"rendered":"

Lehet, hogy a vil\u00e1gunk egy szimul\u00e1ci\u00f3, ahogy n\u00e9h\u00e1ny tud\u00f3s \u00e1ll\u00edtja? Az az elk\u00e9pzel\u00e9s, hogy a vil\u00e1g nem az, aminek l\u00e1tszik, nagyon r\u00e9gi.<\/em><\/p>\n

<\/p>\n

Megtal\u00e1ljuk a hinduizmusban, a buddhizmusban \u00e9s \u2013 korunk kezdete t\u00e1j\u00e1n \u2013 a gnosztikusokn\u00e1l is. Plat\u00f3n \u00e9leth\u0171en \u00e1br\u00e1zolja ezt \u2019Barlanghasonlat\u00e1ban\u2019. Manaps\u00e1g l\u00e9trehoztunk egy olyan barlangot, amit a mobiltelefonunkban hordozunk magunkkal.\u00a0<\/em><\/p>\n

 <\/p>\n

Az ut\u00f3bbi id\u0151ben, ha nem is \u00e1ltal\u00e1nosan elfogadott\u00e1, de legal\u00e1bbis jelent\u0151s vita t\u00e1rgy\u00e1v\u00e1 v\u00e1lt, hogy a vil\u00e1g, amelyben \u00e9l\u00fcnk, otthonunk k\u00e9nyelmes meghitts\u00e9g\u00e9t\u0151l kezdve a legt\u00e1volabbi, elk\u00e9pzelhetetlen f\u00e9ny\u00e9vekre l\u00e9v\u0151 galaxisig, egyfajta hamis\u00edtv\u00e1ny, vagy legal\u00e1bbis m\u00e1solat, egy szimul\u00e1ci\u00f3<\/em>. Ami egykor tudom\u00e1nyos-fantasztikus t\u00e9m\u00e1nak t\u0171nhetett \u2013 gondoljunk csak a M\u00e1trix<\/em> c\u00edm\u0171 filmre \u2013, az egyes tud\u00f3sok sz\u00e1m\u00e1ra ma m\u00e1r, ha nem is t\u00e9nynek sz\u00e1m\u00edt, de 99%-os val\u00f3sz\u00edn\u0171s\u00e9ggel biztos \u00faton halad afel\u00e9, hogy azz\u00e1 v\u00e1ljon. Az olyan nagy figyelmet kelt\u0151 technol\u00f3giai \u00f3ri\u00e1sok, mint Elon Musk \u00e9s Peter Thiel, l\u00e1tsz\u00f3lag elfogadj\u00e1k ezt, \u00e9s furcsa m\u00f3don az a t\u00e9ny, hogy a szimul\u00e1ci\u00f3s elm\u00e9letet m\u00e9g nem bizony\u00edtott\u00e1k, illetve m\u00e9g csak el sem fogadt\u00e1k bizony\u00edthat\u00f3k\u00e9nt, az \u0151 eset\u00fckben j\u00f3 okot szolg\u00e1ltat arra, hogy hitb\u0151l fakad\u00f3 cselekedetk\u00e9nt, (bizalmi l\u00e9p\u00e9sk\u00e9nt) fogadj\u00e1k el; mindketten kereszt\u00e9nynek vallott\u00e1k magukat, b\u00e1r nem ortodox \u00e9rtelemben. Bizonyos szempontb\u00f3l ez a hit sz\u00e1momra a jelenlegi tudom\u00e1ny \u201ek\u00f6telezv\u00e9ny jelleg\u0171\u201d p\u00e9ld\u00e1j\u00e1nak tekinthet\u0151, olyan \u00e1ll\u00edt\u00e1snak, hogy most m\u00e9g ugyan nem tudjuk bebizony\u00edtani X-et \u2013 b\u00e1rmi is legyen ez az X \u2013, de val\u00f3sz\u00edn\u0171leg hamarosan be fogjuk tudni bizony\u00edtani. Teh\u00e1t, ha m\u00e9g nem tudjuk bizony\u00edtani, hogy egy szimul\u00e1ci\u00f3ban \u00e9l\u00fcnk, ne is agg\u00f3djunk. N\u00e9h\u00e1ny \u00e9v \u00e9s tov\u00e1bbi technol\u00f3giai fejl\u0151d\u00e9s ut\u00e1n el fogunk jutni oda, megl\u00e1tj\u00e1k.<\/p>\n

Egy j\u00f6v\u0151beli civiliz\u00e1ci\u00f3 szimul\u00e1l minket?<\/h3>\n

Az elk\u00e9pzel\u00e9s m\u00f6g\u00f6tt \u00e1ll\u00f3 alapgondolat Nick Bostrom oxfordi filoz\u00f3fust\u00f3l sz\u00e1rmazik. L\u00e9nyeg\u00e9ben azt \u00e1ll\u00edtja, hogy ahhoz hasonl\u00f3an, ahogy mi most sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9pes szimul\u00e1ci\u00f3kat futtatunk sz\u00e1mtalan dologr\u00f3l, az id\u0151j\u00e1r\u00e1st\u00f3l kezdve a forgalmon \u00e1t a katonai harctev\u00e9kenys\u00e9gekig \u2013 nem is besz\u00e9lve a videoj\u00e1t\u00e9kokr\u00f3l \u00e9s a virtu\u00e1lis val\u00f3s\u00e1gr\u00f3l \u2013, \u00fagy a fejlett civiliz\u00e1ci\u00f3k is \u2013 ak\u00e1r a f\u00f6ld\u00f6nk\u00edv\u00fcliek\u00e9, ak\u00e1r j\u00f6v\u0151beli ut\u00f3daink\u00e9 \u2013 futtatni fognak ilyeneket, de sokkal nagyobb m\u00e9rt\u00e9kben \u00e9s \u00f6sszetettebb form\u00e1ban. Ezek a fejlett civiliz\u00e1ci\u00f3k sz\u00e1mos ilyen szimul\u00e1ci\u00f3t m\u0171k\u00f6dtetn\u00e9nek, \u00e9s ezek egyike lenne az \u00e9let itt a F\u00f6ld bolyg\u00f3n. A kvantumfizika ezt lehet\u0151v\u00e9 teszi, a \u201eval\u00f3s\u00e1g\u201d kvantumait ugyan\u00fagy manipul\u00e1lva, mint a sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9p k\u00e9perny\u0151j\u00e9n l\u00e9v\u0151 pixeleket. A sz\u00e1mos \u201ev\u00e9letlen egybees\u00e9s\u201d, ami \u00fagy t\u0171nik, az \u00e9let megjelen\u00e9s\u00e9ben szerepet j\u00e1tszott, \u00e9s ami a tud\u00f3sok t\u00f6bbs\u00e9ge sz\u00e1m\u00e1ra az \u00fagynevezett \u201eantropikus kozmol\u00f3gia elv\u00e9re\u201d utal \u2013 amelyik azt \u00e1ll\u00edtja, hogy ahelyett, hogy (az \u00e9let megjelen\u00e9se) egy zord \u00e9s \u00e9rtelmetlen univerzumban v\u00e9letlen jelens\u00e9g lenne, a mi univerzumunkban az intelligens \u00e9letnek meg kell<\/em> jelennie \u2013 a szimul\u00e1ci\u00f3-h\u00edv\u0151k sz\u00e1m\u00e1ra, nos, \u00e9ppen a szimul\u00e1ci\u00f3ra utal\u00f3 bizony\u00edt\u00e9k. Valaki<\/em>, mondj\u00e1k, ir\u00e1ny\u00edtja a show-t.<\/p>\n

N\u00e9melyek sz\u00e1m\u00e1ra ez lehet Isten. M\u00e1sok sz\u00e1m\u00e1ra egy nagy sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9p-programoz\u00f3 az \u00e9gben. A szimul\u00e1ci\u00f3-elm\u00e9let h\u00edvei k\u00f6z\u00fcl n\u00e9h\u00e1nyan \u00fagy v\u00e9lik, hogy ezek mi magunk vagyunk a j\u00f6v\u0151ben. Mi teh\u00e1t olyan szimul\u00e1ci\u00f3k vagyunk, amelyeket a j\u00f6v\u0151beli \u00e9njeink hoztak l\u00e9tre. Ha azonban mi adunk \u00e9letet annak a j\u00f6v\u0151beli gener\u00e1ci\u00f3nak, amelyik a szimul\u00e1ci\u00f3-elm\u00e9let h\u00edvei szerint szimul\u00e1l minket, neh\u00e9z elker\u00fclni annak a logikai probl\u00e9m\u00e1nak a felmer\u00fcl\u00e9s\u00e9t, hogy hogyan teremthet egy \u201ehamis\u201d val\u00f3s\u00e1g \u201eigazi\u201d val\u00f3s\u00e1got, ami azt\u00e1n l\u00e9trehozza \u0151t.<\/p>\n

Az egyik szimul\u00e1ci\u00f3s elm\u00e9letet t\u00e1mogat\u00f3 tud\u00f3s megjegyz\u00e9se meglepett, amikor olvastam. Rich Terrile, a NASA Jet Propulsion Laboratory (NASA Sug\u00e1rhajt\u00e1si Laborat\u00f3riuma) tud\u00f3sa \u00fagy v\u00e9li, hogy a szimul\u00e1ci\u00f3s elm\u00e9let annyira val\u00f3sz\u00edn\u0171, hogy \u201eha nem egy szimul\u00e1ci\u00f3ban \u00e9l\u00fcnk, akkor ez rendk\u00edv\u00fcl val\u00f3sz\u00edn\u0171tlen k\u00f6r\u00fclm\u00e9ny.\u201d Hogy \u0151 hogyan tudn\u00e1 eld\u00f6nteni, hogy ez val\u00f3sz\u00edn\u0171 vagy val\u00f3sz\u00edn\u0171tlen, sz\u00e1momra \u00e9rthetetlen, tekintettel arra, hogy ha szimul\u00e1ci\u00f3ban \u00e9l\u00fcnk, b\u00e1rmilyen \u201eval\u00f3sz\u00edn\u0171s\u00e9gre\u201d vonatkoz\u00f3 fogalom sz\u00fcks\u00e9gszer\u0171en a szimul\u00e1ci\u00f3 r\u00e9sz\u00e9t k\u00e9pezn\u00e9, \u00e9s \u00edgy nem tudna \u00edt\u00e9letet alkotni annak eg\u00e9sz\u00e9r\u0151l. \u00c9s egy\u00e9bk\u00e9nt is, mennyire volt \u201eval\u00f3sz\u00edn\u0171\u201d a Nagy Bumm [az \u0151srobban\u00e1s] \u2013 ha val\u00f3ban megt\u00f6rt\u00e9nt \u2013 vagy m\u00e9g ink\u00e1bb, mennyire val\u00f3sz\u00edn\u0171 maga a l\u00e9tez\u00e9s? Hogyan v\u00e1laszolhatn\u00e1nk erre a k\u00e9rd\u00e9sre, ha a val\u00f3sz\u00edn\u0171s\u00e9gr\u0151l alkotott elk\u00e9pzel\u00e9seink annak a r\u00e9sz\u00e9t k\u00e9pezik, amir\u0151l k\u00e9rdez\u00fcnk?<\/p>\n

A k\u00e9rd\u00e9s, hogy \u201eMi\u00e9rt van valami a semmi helyett?\u201d a m\u00faltban n\u00e9h\u00e1ny olyan komoly elm\u00e9t is elgondolkod\u00e1sra k\u00e9sztetett, mint Leibniz, William James, Heidegger, Wittgenstein, nem is besz\u00e9lve a sz\u00e1mtalan gyermekr\u0151l, miel\u0151tt ki\u0171zt\u00e9k volna bel\u0151l\u00fck a csodav\u00e1r\u00e1st. Az, hogy amit l\u00e1tok, amikor kinyitom a szemem, szimul\u00e1ci\u00f3, nem val\u00f3sz\u00edn\u0171bb ann\u00e1l, mint az, hogy egy\u00e1ltal\u00e1n l\u00e1tok valamit. Az, hogy az univerzum \u201ecsak \u00fagy l\u00e9trej\u00f6tt\u201d, hihetetlen\u00fcl val\u00f3sz\u00edn\u0171tlennek t\u0171nik, de az olyan elm\u00e9k, mint Stephen Hawking, aki hitt abban, hogy \u00e9rtheti Isten elm\u00e9j\u00e9t, t\u00f6bb\u00e9-kev\u00e9sb\u00e9 olyasmit mondtak, hogy \u00edgy volt, b\u00e1r Hawking elk\u00e9pzel\u00e9se, hogy \u201eegy m\u00e1r megl\u00e9v\u0151 v\u00e1kuumbeli kvantumfluktu\u00e1ci\u00f3\u201d \u00e1ll a dolgok m\u00f6g\u00f6tt, sokkal tudom\u00e1nyosabbnak hangzik.<\/p>\n

Amellett, hogy \u201enem c\u00e1folhat\u00f3\u201d \u2013 Karl Popper filoz\u00f3fus \u201etudom\u00e1nyos\u201d st\u00e1tusz n\u00e9lk\u00fcli elm\u00e9letr\u0151l alkotott defin\u00edci\u00f3ja szerint \u2013, a szimul\u00e1ci\u00f3s elm\u00e9letnek n\u00e9h\u00e1ny m\u00e1s dolog is ellentmond. Egyr\u00e9szt felt\u00e9telezi, hogy a \u201efejlett civiliz\u00e1ci\u00f3k\u201d ugyanazokat a dolgokat tenn\u00e9k, mint mi, p\u00e9ld\u00e1ul szimul\u00e1ci\u00f3kat m\u0171k\u00f6dtetn\u00e9nek, de nagyobb l\u00e9pt\u00e9kben. Ez azt a felt\u00e9telez\u00e9st veti fel bennem, hogy buszokkal is rendelkezn\u00e9nek, ak\u00e1rcsak mi, de ezek m\u00e9rf\u00f6ldnyi hossz\u00faak lenn\u00e9nek, \u00e9s 1000 m\u00e9rf\u00f6ld\/\u00f3ra sebess\u00e9ggel k\u00f6zlekedn\u00e9nek. Ha ezek a civiliz\u00e1ci\u00f3k ennyire fejlettek, mi\u00e9rt f\u00e1radozn\u00e1nak ugyanolyan dolgokkal, mint amilyenekkel a tud\u00f3sok itt \u00e9s most foglalkoznak? Tal\u00e1n a \u201efejletts\u00e9g\u00fcket\u201d jobban bizony\u00edtan\u00e1 a mindent meghalad\u00f3 technol\u00f3gi\u00e1juk?<\/p>\n

Az a felt\u00e9telez\u00e9s, hogy a \u201efejletts\u00e9g\u201d b\u00e1rmif\u00e9le meghat\u00e1roz\u00e1s\u00e1t technol\u00f3giai szempontok alapj\u00e1n kell megadni, \u00f6nmag\u00e1ban v\u00e9ve egy m\u00e1sik probl\u00e9ma a t\u00e9m\u00e1val kapcsolatban: egy metafor\u00e1t t\u00e9nyk\u00e9nt \u00e1ll\u00edt be. Amikor Newton elvetette az \u00f3kori ptolemaioszi univerzummodell haszn\u00e1lat\u00e1t, \u00e9s egy g\u00e9pi modellre cser\u00e9lte azt, a val\u00f3s\u00e1gra vet\u00edtett egy metafor\u00e1t. Az einsteini forradalom ugyanezt tette, amikor felv\u00e1ltotta Newtont; most, a relativit\u00e1selm\u00e9let r\u00e9v\u00e9n, az univerzum olyan volt, mint egy t\u00e1gul\u00f3 lufi. Ma m\u00e1r nem meglep\u0151, hogy a sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9pek \u00e9s a bel\u0151l\u00fck sz\u00e1rmaz\u00f3 \u201evirtu\u00e1lis val\u00f3s\u00e1gok\u201d szolg\u00e1ltatj\u00e1k a metafor\u00e1t az univerzum leg\u00fajabb modellj\u00e9hez, a szimul\u00e1ci\u00f3hoz.<\/p>\n

Tapasztalataink illuz\u00f3rikus term\u00e9szete<\/h3>\n

S\u0151t, mi t\u00f6bb, mik\u00f6zben a tudom\u00e1nyos elm\u00e9let \u00e9lvonal\u00e1nak leg\u00e9lesebb pontjak\u00e9nt mutatj\u00e1k be, az a gondolat, hogy a vil\u00e1g, amelyben \u00e9l\u00fcnk, valahogy hamis \u2013 vagy legal\u00e1bbis nem minden az, aminek l\u00e1tszik \u2013 olyan r\u00e9gi, mint a hegyek, ak\u00e1r szimul\u00e1ci\u00f3, ak\u00e1r nem. A hinduizmus Maya-r\u00f3l besz\u00e9l, a vil\u00e1gt\u00f3l elk\u00fcl\u00f6n\u00fclt l\u00e9tez\u00e9s\u00fcnk illuz\u00f3rikus jelleg\u00e9r\u0151l. A buddhizmus is ezt mondja, \u00e9s Nescience-r\u0151l, tudatlans\u00e1gr\u00f3l besz\u00e9l, vagyis a val\u00f3s\u00e1gr\u00f3l val\u00f3 t\u00e1j\u00e9kozatlans\u00e1gunkr\u00f3l. De nem kell szokatlan olt\u00e1rokhoz fordulnunk ahhoz, hogy olyan gondolatokra bukkanjunk, amelyek megel\u0151zik a szimul\u00e1ci\u00f3k ir\u00e1nti jelenlegi elragadtat\u00e1sunkat. A Nyugat is hozott l\u00e9tre ilyeneket.<\/p>\n

A korai szimul\u00e1ci\u00f3s elm\u00e9let egyik \u0151shonos forr\u00e1sak\u00e9nt eml\u00edthetn\u00e9nk a gnosztikusokat. A gnosztikusok a korabeli vall\u00e1si mozgalmak soksz\u00edn\u0171 csoportj\u00e1t alkott\u00e1k, n\u00e9melyik\u00fck kereszt\u00e9ny volt, \u00e9s f\u0151k\u00e9nt a Kr. u. II. \u00e9s III. sz\u00e1zadban vir\u00e1goztak. Sok gnosztikus k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9get tett a transzcendens, legfels\u0151bb Isten \u00e9s az \u00d3sz\u00f6vets\u00e9g teremt\u0151 Istene k\u00f6z\u00f6tt, akit alacsonyabb rend\u0171 isteni l\u00e9nyk\u00e9nt (Demiurgoszk\u00e9nt) azonos\u00edtottak. Krisztus \u00e9let\u00e9t, hal\u00e1l\u00e1t \u00e9s felt\u00e1mad\u00e1s\u00e1t szimbolikus \u00e9s spiritu\u00e1lis m\u00f3don \u00e9rtelmezt\u00e9k, a bels\u0151 tud\u00e1st (gn\u00f3zis) hangs\u00falyozva a sz\u00f3 szerinti vagy t\u00f6rt\u00e9nelmi olvasat helyett. Gnosztikusoknak az\u00e9rt nevezik \u0151ket, mert ahelyett, hogy Krisztus tan\u00edt\u00e1sait hit \u00e9s dogma \u00fatj\u00e1n fogadt\u00e1k volna el, ahogyan a sz\u00f3 szerinti kereszt\u00e9nyek tett\u00e9k, a gn\u00f3zis<\/em>-t kerest\u00e9k, ami egy g\u00f6r\u00f6g sz\u00f3 \u00e9s \u201etud\u00e1st\u201d jelent. Ez nem az a fajta tud\u00e1s volt, amit az ember tanul\u00e1s vagy tanulm\u00e1nyoz\u00e1s \u00fatj\u00e1n szerez \u2013 amit a g\u00f6r\u00f6g\u00f6k episzt\u00e9me<\/em>-nek neveztek \u2013, hanem egyfajta k\u00f6zvetlen, tapasztalati<\/em> tud\u00e1s, olyan tud\u00e1s, ami \u201etapasztalat\u201d eredm\u00e9nye. Ez a tud\u00e1s a vil\u00e1g val\u00f3di jelleg\u00e9r\u0151l sz\u00f3lt, amelyr\u0151l \u00fagy hitt\u00e9k, hogy egy hamis isten \u2013 \u201ed\u00e9miurgosz\u201d \u2013 teremtette, aki elhitette, hogy \u0151 az igazi Isten. A hamis isten vil\u00e1g\u00e1ban ragadtunk, de lelk\u00fcnkben \u0151rizz\u00fck a teremt\u00e9sen t\u00fali igaz Istent\u0151l sz\u00e1rmaz\u00f3 f\u00e9ny \u201eszikr\u00e1it\u201d. A gnosztikusok Krisztust felszabad\u00edt\u00f3nak tekintett\u00e9k, aki nem az\u00e9rt j\u00f6tt a F\u00f6ldre, hogy meghaljon a b\u0171neink\u00e9rt, hanem hogy igazs\u00e1gra tan\u00edtson minket, \u00e9s megmutassa a szikr\u00e1k felszabad\u00edt\u00e1s\u00e1hoz \u00e9s az igazi forr\u00e1sunkhoz val\u00f3 visszat\u00e9r\u00e9shez vezet\u0151 utat.<\/p>\n

A gnosztikusokr\u00f3l val\u00f3 tud\u00e1sunk nagy r\u00e9sz\u00e9t a viszonylagos k\u00f6zelm\u00faltig a korai egyh\u00e1zaty\u00e1k ellens\u00e9ges besz\u00e1mol\u00f3ib\u00f3l szerezt\u00fck. Ez 1945-ben megv\u00e1ltozott, amikor egy gnosztikus \u00edr\u00e1sokb\u00f3l \u00e1ll\u00f3 gy\u0171jtem\u00e9nyt fedeztek fel az egyiptomi Nag Hammadiban. Az Elaine Pagels Gnosztikus evang\u00e9liumai<\/em>-hoz hasonl\u00f3 m\u0171vek \u00e1ltal, kialakult egy pozit\u00edvabb meg\u00e9rt\u00e9s arr\u00f3l, hogy mi volt a gnosztikusok elk\u00e9pzel\u00e9se. M\u00e1ra a \u201egnosztikus\u201d kifejez\u00e9s be\u00e9p\u00fclt a k\u00f6znyelv\u00fcnkbe, \u00e9s sz\u00e1mos olyan n\u00e9pszer\u0171 kultur\u00e1lis m\u0171 jellemz\u00e9s\u00e9re haszn\u00e1lj\u00e1k, amelyek mindegyike valamilyen m\u00f3don osztozik a \u201ehamis vil\u00e1g\u201d fogalm\u00e1ban. Eml\u00edtettem m\u00e1r a M\u00e1trixot<\/em>. M\u00e1s filmek, mint p\u00e9ld\u00e1ul a Truman Show<\/em>, a S\u00f6t\u00e9t v\u00e1ros<\/em> \u00e9s a Kocka<\/em>, hasonl\u00f3 forgat\u00f3k\u00f6nyveket mutatnak be arr\u00f3l, hogyan \u00e9lnek az emberek egy olyan vil\u00e1gban, amelyr\u0151l nem is tudj\u00e1k, hogy \u201eval\u00f3tlan\u201d. Philip K. Dick sci-fi \u00edr\u00f3 reg\u00e9nyei, melyek k\u00f6z\u00fcl sokb\u00f3l film is k\u00e9sz\u00fclt, gyakran ugyanezen az elk\u00e9pzel\u00e9sen alapulnak. A Netflix-sorozatok, mint a Dark [S\u00f6t\u00e9ts\u00e9g]<\/em> \u00e9s m\u00e1sok, ugyanezt a t\u00e9m\u00e1t vetik fel, miszerint a mindennapi val\u00f3s\u00e1g egy\u00e1ltal\u00e1n nem hasonl\u00edt ahhoz, mint aminek hissz\u00fck. Azt is mondhatn\u00e1m, hogy egyfajta \u201egyan\u00fa hermeneutik\u00e1ja\u201d \u2013 melyet Paul Ricouer filoz\u00f3fus dolgozott ki a sz\u00f6vegekkel \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9sben, felsz\u00edn alatti \u201erejtett\u201d jelent\u00e9s\u00fcket keresve \u2013 \u00fcltet\u0151d\u00f6tt \u00e1t a jelenlegi ismeretelm\u00e9leti bizonytalans\u00e1gunkba, amire j\u00f3 p\u00e9lda annak a l\u00e9trej\u00f6tte, amit ma egyfajta \u201eposzt-igazs\u00e1g\u201d vil\u00e1gak\u00e9nt tekint\u00fcnk, amely \u201ealternat\u00edv t\u00e9nyekb\u0151l\u201d \u00e1ll egy k\u00e9pl\u00e9keny val\u00f3s\u00e1gon bel\u00fcl. \u00dagy t\u0171nik, egy olyan korban \u00e9l\u00fcnk, amikor minden hihet\u0151, m\u00e9gsem biztos semmi, \u00e9s a mindent \u00e1that\u00f3 \u00f6sszeesk\u00fcv\u00e9s-elm\u00e9letek \u00f6z\u00f6ne elmossa a hamis \u00e9s a \u201eval\u00f3di\u201d k\u00f6z\u00f6tti k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9get.<\/p>\n

Plat\u00f3n, a nyugati filoz\u00f3fia atyja, azonban m\u00e1r a gnosztikusok el\u0151tt is r\u00e1mutatott arra, ami m\u00e9g ma is a val\u00f3s\u00e1g megismer\u00e9se \u00e9s az ill\u00fazi\u00f3 csapd\u00e1j\u00e1ba es\u00e9s k\u00f6z\u00f6tti k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g szimb\u00f3luma. Az \u00e1llamban<\/em> Plat\u00f3n bemutatja azt, amit Barlanghasonlatk\u00e9nt ismer\u00fcnk. Arra k\u00e9r minket, hogy k\u00e9pzelj\u00fcnk el embereket, akik egy barlangban l\u00e1ncra verve helyezkednek el, \u00e9s k\u00e9nytelenek egyenesen el\u0151re n\u00e9zni egy falra, amelyen \u00e1rny\u00e9kok mozognak ide-oda. M\u00f6g\u00f6tt\u00fck t\u0171z van, amit nem l\u00e1tnak, a t\u0171z el\u0151tt pedig emberek, akiket szint\u00e9n nem l\u00e1tnak, t\u00e1rgyakat mozgatnak, amelyek az \u00e1ltaluk l\u00e1tott \u00e1rny\u00e9kokat vetik. Ahogy a l\u00e1ncra vertek az \u00e1rny\u00e9kokra n\u00e9znek, hangok magyar\u00e1zz\u00e1k el, hogy mit l\u00e1tnak. Mivel helyhez k\u00f6t\u00f6ttek, nem tudnak megmozdulni, a val\u00f3s\u00e1g sz\u00e1mukra csup\u00e1n az, amit a barlang fal\u00e1n l\u00e1tnak.<\/p>\n

A filoz\u00f3fus azonban valahogy k\u00e9pes meglaz\u00edtani l\u00e1ncait \u00e9s megfordulni \u2013 \u00fagy is mondhatjuk, hogy befel\u00e9<\/em> tekint, elt\u00e1volodva a \u201ek\u00fcls\u0151\u201d val\u00f3tlan k\u00e9pekt\u0151l? L\u00e1tja, hogy amit val\u00f3s\u00e1gnak hitt, az csup\u00e1n \u00e1rny\u00e9k. \u200b\u200bS\u0151t mi t\u00f6bb, kijut a barlangb\u00f3l. El\u0151sz\u00f6r elvak\u00edtja a napf\u00e9ny \u2013 az Igazs\u00e1g sokkol\u00f3 \u2013, de amikor a l\u00e1t\u00e1sa hozz\u00e1szokik, visszat\u00e9r a barlangba, hogy elmes\u00e9lje t\u00e1rsainak, mit fedezett fel. Sajnos, akik nem l\u00e1tj\u00e1k az Igazs\u00e1got, nem fogj\u00e1k elhinni, \u00e9s ahogy maga Sz\u00f3krat\u00e9sz is megtapasztalta, gy\u0171l\u00f6lni fogj\u00e1k azokat, akik megpr\u00f3b\u00e1lj\u00e1k l\u00e1that\u00f3v\u00e1 tenni azt sz\u00e1mukra.<\/p>\n

Plat\u00f3n barlangja sz\u00e1momra sok szempontb\u00f3l tal\u00e1l\u00f3bb metafora napjainkra, mint a szimul\u00e1ci\u00f3s elm\u00e9let. Vagyis a szem\u00e9lyes technol\u00f3gi\u00e1nk \u00e9s az azon kereszt\u00fcl hat\u00f3 digit\u00e1lis, elektronikus vil\u00e1g ir\u00e1nti jelenlegi megsz\u00e1llotts\u00e1gunkat Plat\u00f3n barlanghasonlata \u00e9s a szimul\u00e1ci\u00f3s elm\u00e9let kever\u00e9kek\u00e9nt l\u00e1tom. De ebben az esetben a szimul\u00e1ci\u00f3 nem a \u201ekinti\u201d vil\u00e1g, a csillagok, felh\u0151k, napf\u00e9ny, hegyek, \u00e1llatok, f\u00e1k \u00e9s m\u00e1s emberek vil\u00e1ga, hanem az a vil\u00e1g, amelybe akkor l\u00e9p\u00fcnk be, amikor a tudatunkat lesz\u0171k\u00edtj\u00fck arra, amit egy iPhone-on vagy m\u00e1s eszk\u00f6z\u00f6n l\u00e1tunk. Mindink\u00e1bb \u00fagy t\u0171nik sz\u00e1momra, hogy elvesz\u00edtj\u00fck az \u00e9rdekl\u0151d\u00e9s\u00fcnket a k\u00fclvil\u00e1g ir\u00e1nt \u2013 amir\u0151l a szimul\u00e1ci\u00f3s szakemberek azt mondj\u00e1k, hogy egy szimul\u00e1ci\u00f3 \u2013 \u00e9s egyre jobban a telefonjainkon tal\u00e1lhat\u00f3 szimul\u00e1lt vil\u00e1gt\u00f3l<\/em> v\u00e1lunk f\u00fcgg\u0151v\u00e9. \u00dagy t\u0171nik, mintha visszat\u00e9rn\u00e9nk saj\u00e1t szem\u00e9lyes, hordozhat\u00f3 barlangjainkba, melyeket magunkkal cipel\u00fcnk, \u00e9s amelyeken a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi m\u00e9dia \u00e1ltal ny\u00fajtott val\u00f3s\u00e1g \u00e1rnyait figyelj\u00fck. A szimul\u00e1ci\u00f3 teh\u00e1t nem az a vil\u00e1g, amit magunk k\u00f6r\u00fcl l\u00e1tunk, hanem az, amelyben az id\u0151nket t\u00f6ltj\u00fck, amikor kiz\u00e1rjuk a vil\u00e1got, \u00e9s bel\u00e9p\u00fcnk az elektronikus \u00e1l-val\u00f3s\u00e1g \u00e1ramlat\u00e1ba, amelyet a zseb\u00fcnkben hordunk. Azoknak, akik \u00fagy d\u00f6ntenek, hogy nem l\u00e9pnek be a barlangba, el kell fogadniuk egy \u201erendk\u00edv\u00fcl val\u00f3sz\u00edn\u0171tlen k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyt\u201d, egy olyan nem szimul\u00e1lt vil\u00e1got, ami tov\u00e1bbra is a l\u00e9tez\u00e9s\u00e9nek rejt\u00e9ly\u00e9vel szembes\u00edt minket.<\/p>\n

 <\/p>\n","protected":false},"author":977,"featured_media":124611,"template":"","meta":{"_acf_changed":false},"tags":[],"category_":[110432],"tags_english_":[],"class_list":["post-127194","logon_article","type-logon_article","status-publish","has-post-thumbnail","hentry","category_-zeitgeist-hu"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/logon_article\/127194","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/logon_article"}],"about":[{"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/logon_article"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/977"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/124611"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=127194"}],"wp:term":[{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=127194"},{"taxonomy":"category_","embeddable":true,"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/category_?post=127194"},{"taxonomy":"tags_english_","embeddable":true,"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags_english_?post=127194"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}