{"id":124707,"date":"2026-01-20T07:14:04","date_gmt":"2026-01-20T07:14:04","guid":{"rendered":"https:\/\/logon.media\/?post_type=logon_article&p=124707"},"modified":"2026-01-20T09:30:31","modified_gmt":"2026-01-20T09:30:31","slug":"ami-a-vilagot-legbelul-osszetartja","status":"publish","type":"logon_article","link":"https:\/\/logon.media\/hu\/logon_article\/ami-a-vilagot-legbelul-osszetartja\/","title":{"rendered":"Ami a vil\u00e1got legbel\u00fcl \u00f6sszetartja"},"content":{"rendered":"

\u201eTudni akarom mi tartja \u00f6ssze a vil\u00e1got a legbels\u0151bb magj\u00e1ban.\u201d Ezzel a v\u00e1ggyal, amit a fizikus Werner Heisenberg fogalmazott meg fiatalkor\u00e1ban Goethe Faustj\u00e1nak trag\u00e9di\u00e1j\u00e1ra utalva, vette kezdet\u00e9t egy utaz\u00e1s a r\u00e9szecskefizika szubatomi vil\u00e1g\u00e1ba.<\/em><\/p>\n

<\/p>\n

Kezdetben volt a r\u00e9szecske<\/h3>\n

\u0150 \u00e9s a fizikusok egy kis csoportja absztrakt gondolatokkal \u00e9s a matematika nyelvezet\u00e9vel forradalmas\u00edtani kezdte az anyagi vil\u00e1gr\u00f3l alkotott teljes k\u00e9pet a m\u00falt sz\u00e1zad elej\u00e9n. A nyugati vil\u00e1g mindaddig egyre ink\u00e1bb egy materialista hozz\u00e1\u00e1ll\u00e1st alak\u00edtott ki a val\u00f3s\u00e1ggal szemben. Most a fizikai kutat\u00e1s egy \u00faj k\u00e9pet kezdett festeni az anyagi val\u00f3s\u00e1gr\u00f3l. Maga Heisenberg egy el\u0151ad\u00e1s\u00e1ban \u00edgy fogalmazta meg az \u00faj kutat\u00e1s sor\u00e1n kialakul\u00f3 kett\u0151ss\u00e9get:<\/p>\n

\u201eMindeddig egyfolyt\u00e1ban Demokritosz r\u00e9gi elk\u00e9pzel\u00e9s\u00e9ben hitt\u00fcnk, ami \u00edgy \u00edrhat\u00f3 k\u00f6r\u00fcl: Kezdetben volt a r\u00e9szecske (\u2026), de tal\u00e1n enn\u00e9l kisebb, tov\u00e1bb oszthat\u00f3 r\u00e9szecsk\u00e9k nem is l\u00e9teztek (\u2026). De akkor mi volt kezdetben? Egy term\u00e9szett\u00f6rv\u00e9ny, egy matematikai t\u00f6rv\u00e9ny vagy szimmetria? Kezdetben szimmetria volt. Ez \u00fagy hangzott, mint Plat\u00f3n Timaeus-beli filoz\u00f3fi\u00e1ja.\u201d [1]<\/span><\/em><\/p><\/blockquote>\n

Demokritosz sz\u00e1m\u00e1ra az anyag \u00e9p\u00edt\u0151elemei apr\u00f3 r\u00e9szecsk\u00e9k voltak, a l\u00e1thatatlan anyag kis oszthatatlan darabk\u00e1i, melyek a l\u00e1that\u00f3 vil\u00e1got alkotj\u00e1k. Ez az elk\u00e9pzel\u00e9s volt a nyugati vil\u00e1g materialista vil\u00e1gn\u00e9zet\u00e9nek alapja. A szubatomi vil\u00e1g felfedez\u00e9s\u00e9vel ez a n\u00e9zet lass\u00fa \u00e1talakul\u00e1son ment kereszt\u00fcl. Az \u00faj kutat\u00e1si eredm\u00e9nyek azt mutatt\u00e1k, hogy az atom val\u00f3j\u00e1ban nem egys\u00e9ges [t\u00f6m\u00f6r \u2013 ford. mgj.] anyagb\u00f3l \u00e1ll, hanem t\u00falnyom\u00f3r\u00e9szt \u00fcres t\u00e9r. Kialakult az az elk\u00e9pzel\u00e9s, hogy az atom egy bolyg\u00f3rendszer, ami egy atommagb\u00f3l \u00e9s a k\u00f6r\u00fcl\u00f6tte kering\u0151 elektronokb\u00f3l \u00e1ll. Nyilv\u00e1nval\u00f3v\u00e1 kellett azonban v\u00e1lnia, hogy ennek a \u201ekis vil\u00e1gnak\u201d a val\u00f3s\u00e1ga sokkal zavarba ejt\u0151bb \u00e9s ellentmond\u00e1sosabb, mint ahogy az ennek az elk\u00e9pzel\u00e9snek az alapj\u00e1n l\u00e1tszik.<\/p>\n

Az atomok kis bolyg\u00f3rendszerek<\/h3>\n

A fizikus \u00e9s matematikus Arnold Sommerfeld az atomokat par\u00e1nyi bolyg\u00f3rendszereknek tekintette. Az atommag van k\u00f6z\u00e9pen \u00e9s az elektronok k\u00f6r\u00fcl\u00f6tte r\u00f6gz\u00edtett p\u00e1ly\u00e1n keringenek. Fiatal fizikustanul\u00f3k\u00e9nt Heisenberg egyik els\u0151 feladata az volt, hogy matematikai k\u00e9pletet tal\u00e1ljon az elektronok p\u00e1ly\u00e1j\u00e1nak kifejez\u00e9s\u00e9re. Heisenberg matematikai k\u00e9pletei azonban sehogy sem illeszkedtek Sommerfeld elk\u00e9pzel\u00e9seihez. A sz\u00e1m\u00edt\u00e1sok \u00e9s k\u00e9s\u0151bb a k\u00eds\u00e9rleti fizika sor\u00e1n kider\u00fclt, hogy az anyagnak valamilyen m\u00f3don k\u00e9tf\u00e9le term\u00e9szete van. Heisenberg sz\u00e1m\u00edt\u00e1sai ahhoz az ellentmond\u00e1sos felismer\u00e9shez vezettek, hogy az atomban az elektronokoknak nem p\u00e1ly\u00e1juk, hanem val\u00f3sz\u00edn\u0171 tartozkod\u00e1si helyeik vannak. Maguk az elektronok csak a megfigyel\u00e9s pillanat\u00e1ban jelennek meg. Albert Einstein ellen\u0151rizte Heisenberg sz\u00e1m\u00edt\u00e1sait, \u00e9s meggy\u0151z\u0151d\u00f6tt r\u00f3la, hogy azok hib\u00e1tlanok. Mindazon\u00e1ltal nem tudta elfogadni a fiatal Heisenberg \u00e9rtelmez\u00e9s\u00e9t. Ezek a r\u00e9szecsk\u00e9k, ezek az atomi \u00f6sszetev\u0151k azonban m\u00e9g apr\u00f3bb r\u00e9szecsk\u00e9kb\u0151l \u00e1llnak \u00e9s tov\u00e1bb bonthat\u00f3k. \u00c9s m\u00e9g ez sem volt a teljes val\u00f3s\u00e1g.<\/p>\n

A f\u00e9ny term\u00e9szet\u00e9nek tanulm\u00e1nyoz\u00e1sa sor\u00e1n tett \u00faj felfedez\u00e9sek \u00e9s m\u00e1s matematikai megk\u00f6zel\u00edt\u00e9sek t\u00e1mogatt\u00e1k Heisenberg felt\u00e9telez\u00e9seit. Az atomnak, mint az anyag legkisebb l\u00e1thatatlan r\u00e9sz\u00e9nek elm\u00e9lete, megd\u0151lt. Einstein relativit\u00e1selm\u00e9lete \u00e1ltal a t\u00e9r \u00e9s az id\u0151 \u00fajfajta megvil\u00e1g\u00edt\u00e1sba ker\u00fclt. A klasszikus g\u00f6r\u00f6g term\u00e9szetfiloz\u00f3fia szerint egyfajta \u201eszubsztancia\u201d volt a t\u00e9rben, amit a v\u00edzhez hasonl\u00edtottak, amelyben id\u0151vel folyamatos v\u00e1ltoz\u00e1sok t\u00f6rt\u00e9nnek. Ez (a t\u00e9r) most egy kvantummez\u0151v\u00e9 v\u00e1lt, ami teljesen m\u00e1sfajta hat\u00e1sokat mutat, mint ami a klasszikus fizika alapj\u00e1n v\u00e1rhat\u00f3 lenne.<\/p>\n

A vil\u00e1g megfigyel\u00e9s \u00e1ltal jelenik meg<\/h3>\n

Az erre alapul\u00f3 elm\u00e9leti k\u00eds\u00e9rletek, amelyek \u201eSchr\u00f6dinger macsk\u00e1ja\u201d n\u00e9ven v\u00e1ltak h\u00edress\u00e9, megk\u00e9rd\u0151jelezt\u00e9k az anyagi val\u00f3s\u00e1gunk \u00e1lland\u00f3s\u00e1g\u00e1t. Ezek azonban csak elm\u00e9leti elk\u00e9pzel\u00e9sek voltak, melyek nincsenek hat\u00e1ssal az \u00e1ltalunk tapasztalt mindennapi val\u00f3s\u00e1gra. A kvantummez\u0151elm\u00e9let kidolgoz\u00e1sa sor\u00e1n a fizikusok arra a meg\u00e1llap\u00edt\u00e1sra jutottak, hogy ezek olyan mez\u0151k, melyek meghat\u00e1rozhatatlan, tiszta potenci\u00e1l \u00e1llapotb\u00f3l \u00e1llnak. A kvantummez\u0151k nem nevezhet\u0151k anyagnak hagyom\u00e1nyos \u00e9rtelemben, hanem a mez\u0151k bonyolult k\u00f6lcs\u00f6nhat\u00e1saib\u00f3l \u00e1llnak, ahogy Heisenberg tan\u00edtv\u00e1nya, Hans Peter D\u00fcrr fogalmazta meg. \u00cdgy a r\u00e9szecskefizika a k\u00f6lcs\u00f6nhat\u00e1sok fizik\u00e1j\u00e1v\u00e1 v\u00e1lt.<\/p>\n

Heisenberg szerint az anyag megjelen\u00e9se az ember elv\u00e1r\u00e1saihoz \u00e9s megfigyel\u00e9seihez kapcsol\u00f3dik. A potenci\u00e1lis szubsztancia mezeje a megfigyel\u0151 elv\u00e1r\u00e1sai szerinti v\u00e1lik val\u00f3di szubsztanci\u00e1v\u00e1. \u00cdgy v\u00e1lik l\u00e1that\u00f3v\u00e1 a k\u00eds\u00e9rlet sor\u00e1n, legal\u00e1bbis a kvantummez\u0151k szintj\u00e9n. Ez a felismer\u00e9s \u00faj f\u00e9nyt vet az indiai filoz\u00f3fusok elk\u00e9pzel\u00e9s\u00e9re, akik vil\u00e1gunkat egy illuz\u00f3rikus vil\u00e1gk\u00e9nt, Mayak\u00e9nt \u00edrj\u00e1k le.<\/p>\n

A sz\u00e1munkra l\u00e1that\u00f3 vil\u00e1gban, \u00fagy t\u0171nik, szint\u00e9n az elv\u00e1r\u00e1s alak\u00edtja a val\u00f3s\u00e1got, de itt nagyobb tehetetlens\u00e9ggel. Az olyan \u00e9p\u00edtm\u00e9nyek, mint p\u00e9ld\u00e1ul a g\u00edzai piramis, ami mind a mai napig zar\u00e1ndokhely \u00e9s az emberi tev\u00e9kenys\u00e9g titka, m\u00e1r az \u00f3korban is messze a hat\u00e1rokon t\u00fal is ismertek voltak. Az emberis\u00e9g sz\u00e1m\u00e1ra valamif\u00e9le, szinte id\u0151tlen val\u00f3s\u00e1ga van. Azt mutatja, hogy az ember \u00e9s az \u00e1ltala form\u00e1lt anyag m\u00e1r hossz\u00fa ideje szorosan \u00f6sszefon\u00f3dik \u00e9s r\u00e9g\u00f3ta soksz\u00edn\u0171 t\u00f6rt\u00e9neten osztozik, nem csak a l\u00e1that\u00f3 vil\u00e1gban, hanem filoz\u00f3fiai \u00e9rtelemben is. Az emberi tev\u00e9kenys\u00e9g kultur\u00e1lis szimb\u00f3lumai gyakran \u00e9vezredeken kereszt\u00fcl fejthetik ki hat\u00e1sukat az emberben \u00e9s vil\u00e1g\u00e1ban.<\/p>\n

Kezdetben volt a szimmetria<\/h3>\n

A Szokrat\u00e9sz el\u0151tti filoz\u00f3fusok az \u00e9rz\u00e9kszervi \u00e9szlel\u00e9s alapj\u00e1n alak\u00edtott\u00e1k ki filoz\u00f3fi\u00e1jukat. Az \u0151 elk\u00e9pzel\u00e9seik a vil\u00e1g szerkezet\u00e9r\u0151l nagyr\u00e9szt k\u00f6zvetlen\u00fcl term\u00e9szeti megfigyel\u00e9seken, k\u00fcls\u0151 \u00e9s bels\u0151 \u00e9rz\u00e9kel\u00e9seken alapultak. Az ebb\u0151l fakad\u00f3 val\u00f3s\u00e1gismeret mindenki sz\u00e1m\u00e1ra \u00e9rthet\u0151 maradt, aki tudta, hogyan haszn\u00e1lja megfelel\u0151 m\u00f3don az \u00e9rz\u00e9kszerveit. Plat\u00f3nnal \u00e9s eszmevil\u00e1g\u00e1val a gondolkod\u00e1s v\u00e1lt domin\u00e1nss\u00e1 \u00e9s elfoglalta hely\u00e9t a term\u00e9szeti megfigyel\u00e9sen alapul\u00f3 filoz\u00f3fia mellett. Plat\u00f3n sz\u00e1m\u00e1ra az anyag alapjai nem apr\u00f3 g\u00f6mb\u00f6k, hanem er\u0151k voltak. Az anyag az \u00fagynevezett plat\u00f3ni testekb\u0151l \u00e1llt. N\u00e9gy alapvet\u0151 er\u0151t rendelt a f\u00f6ld, v\u00edz, leveg\u0151 \u00e9s t\u0171z elemeihez, \u00e9s mindegyikhez egy plat\u00f3ni alaptestet, egy szimmetri\u00e1t. A t\u0171z p\u00e9ld\u00e1ul a piramisnak, a f\u00f6ld pedig a kock\u00e1nak felel meg.<\/p>\n

A modern fizika egy bizonyos m\u00e9rt\u00e9kig ehhez az elk\u00e9pzel\u00e9shez illeszkedik. Ez a k\u00f6lcs\u00f6nhat\u00e1sok fizik\u00e1ja. Amikor megfigyel\u00fcnk egy embercsoportot, a figyelm\u00fcnk k\u00f6zpontja mindeddig az egy\u00e9nre ir\u00e1nyult, megjelen\u00e9s\u00e9nek, fel\u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9nek \u00e9s alakj\u00e1nak elemz\u00e9s\u00e9re. A tudom\u00e1ny a tervrajz \u00e9s a testek \u201eanyaga\u201d ut\u00e1n tudakoz\u00f3dott. A \u201emodern fizika\u201d szerint most ink\u00e1bb az emberek k\u00f6z\u00f6tti k\u00f6lcs\u00f6nhat\u00e1s az, ami \u00e9rdekes. Mi v\u00e1lik l\u00e1that\u00f3v\u00e1 az egym\u00e1ssal val\u00f3 kapcsolatukon kereszt\u00fcl \u00e9s hogy van-e valamif\u00e9le \u201eterv\u201d, vagy t\u00f6rv\u00e9ny, ami le\u00edrhatja ennek a k\u00f6lcs\u00f6nhat\u00e1snak a fejl\u0151d\u00e9s\u00e9t. Ez a terv akkor tal\u00e1n bizonyos szimmetri\u00e1kon alapul, melyek a term\u00e9szet t\u00f6rv\u00e9nyeihez hasonl\u00f3an m\u0171k\u00f6dnek. Ezeknek a k\u00f6lcs\u00f6nhat\u00e1soknak a k\u00f6zelebbi tanulm\u00e1nyoz\u00e1s\u00e1hoz az absztrakt matematika vette \u00e1t a term\u00e9szetfiloz\u00f3fiai megfigyel\u00e9s hely\u00e9t.<\/p>\n

Az absztrakci\u00f3, vagyis elvonatkoztat\u00e1s<\/h3>\n

Gondolkod\u00e1s\u00e1val Plat\u00f3n ajt\u00f3t nyitott az absztrakci\u00f3, az elvonatkoztat\u00e1s fel\u00e9, azokra a ter\u00fcletekre, melyek el vannak z\u00e1rva az \u00e9rz\u00e9kszervi \u00e9szlel\u00e9s sz\u00e1m\u00e1ra. A matematika egy olyan eszk\u00f6z, ami arra t\u00f6rekszik, hogy l\u00e1that\u00f3v\u00e1 tegye ennek a vil\u00e1gnak a t\u00f6rv\u00e9nyeit. Megmutatja az embernek, aki \u00e9rti ezt a nyelvet, hogy mi zajlik azokon a ter\u00fcleteken, melyek \u00e9rz\u00e9kszervi \u00e9szlel\u00e9ssel nem k\u00f6zel\u00edthet\u0151k meg. Vannak matematikusok, akiknek szil\u00e1rd meggy\u0151z\u0151d\u00e9s\u00fck, hogy maga Isten is egy \u201ematematikus\u201d.<\/p>\n

De nem mindegyik\u00fck van meggy\u0151z\u0151dve arr\u00f3l, hogy ez az \u00fat vesz\u00e9lyek n\u00e9lk\u00fcl k\u00f6vethet\u0151. Johann Wolfgang von Goethe ellenezte a matematikai absztrakci\u00f3 \u00e1ltali kutat\u00e1st, ahogy p\u00e9ld\u00e1ul Isaac Newton ezt az \u00e9rz\u00e9kszervi \u00e9szlel\u00e9s seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel v\u00e9gzett kutat\u00e1ssal tette. Az absztrakt utat t\u00fal vesz\u00e9lyesnek tartotta. Werner Heisenberg szint\u00e9n kritikus volt az absztrakci\u00f3val szemben, mivel intenz\u00edven kutatta Goethe m\u0171veit. Azonban r\u00e1 kellett j\u00f6nnie, hogy a tudom\u00e1ny t\u00f6rt\u00e9nelmi fejl\u0151d\u00e9se miatt, ezen a ponton nem lehetett visszat\u00e9rni t\u00f6bb\u00e9 Goethe emberis\u00e9ggel szemben t\u00e1masztott k\u00f6vetelm\u00e9nyeihez. A maghasad\u00e1s felfedez\u00e9se nagyon r\u00f6vid id\u0151n bel\u00fcl az els\u0151 k\u00e9t atombomba ledob\u00e1s\u00e1hoz vezetett. Itt nyilv\u00e1nval\u00f3v\u00e1 v\u00e1lt az absztrakt tudom\u00e1ny dilemm\u00e1ja, amelyet olyan emberek m\u0171velnek, akik nem fogj\u00e1k fel a tev\u00e9kenys\u00e9g\u00fck m\u00e9lys\u00e9g\u00e9t. Heisenberg a tud\u00f3sok b\u0171n\u00f6ss\u00e9g\u00e9nek k\u00e9rd\u00e9s\u00e9vel szembes\u00fclt.<\/p>\n

A tudom\u00e1ny a tud\u00e1s \u00f6r\u00f6k \u00e1ramlat\u00e1ban<\/h3>\n

Az absztrakci\u00f3 vesz\u00e9lye abban rejlik, hogy a tudom\u00e1nyos felfedez\u00e9sek olyan lehet\u0151s\u00e9geket teremtenek, amelyeken kereszt\u00fcl az emberis\u00e9g elpuszt\u00edthatja \u00f6nmag\u00e1t. Werner Heisenberg tudta, hogyan akad\u00e1lyozza meg az atombomba konstrukci\u00f3j\u00e1t a nemzetiszocializmus idej\u00e9n.<\/p>\n

A koll\u00e9g\u00e1ival val\u00f3 hosszas megbesz\u00e9l\u00e9s ut\u00e1n a b\u0171n\u00f6ss\u00e9g k\u00e9rd\u00e9se nem volt v\u00e9glegesen eld\u00f6nthet\u0151 a sz\u00e1m\u00e1ra. A tudom\u00e1nyt dinamik\u00e1j\u00e1ban \u00e9s t\u00f6rt\u00e9nelm\u00e9ben a fejl\u0151d\u00e9s f\u00fcggetlen \u00e1ramlat\u00e1nak tekintette, amelybe a tud\u00f3s belemer\u00fcl a maga idej\u00e9ben, \u00e9s amelyb\u0151l azt\u00e1n a hal\u00e1l\u00e1val emelkedik ki \u00fajra.<\/p>\n

A fejl\u0151d\u00e9s eme \u00e1ramlata m\u00f6g\u00f6tt egy olyan igazs\u00e1g m\u0171k\u00f6dik er\u0151k\u00e9nt vagy lehet\u0151s\u00e9gk\u00e9nt, amire Heisenberg filoz\u00f3fiai \u00edr\u00e1saiban, kvantumelm\u00e9leti sz\u00e1m\u00edt\u00e1sainak egy bizonyos pontj\u00e1n utalt:<\/p>\n

\u201eAz energi\u00e1ra vonatkoz\u00f3 t\u00e9tel mindegyik esetben \u00e9rv\u00e9nyesnek bizonyult, \u00edgy t\u00f6bb\u00e9 nem k\u00e9telkedhettem a matematikai ellentmond\u00e1smentess\u00e9gben \u00e9s annak a kvantummechanika koherenci\u00e1j\u00e1ra t\u00f6rt\u00e9n\u0151 utal\u00e1s\u00e1ban. El\u0151sz\u00f6r m\u00e9lys\u00e9gesen megijedtem. Az volt az \u00e9rz\u00e9sem, hogy az atomi jelens\u00e9gek felsz\u00edn\u00e9n kereszt\u00fcl egy k\u00fcl\u00f6n\u00f6s bels\u0151 sz\u00e9ps\u00e9g m\u00e9lyen gy\u00f6kerez\u0151 alapj\u00e1ra tekintek, \u00e9s szinte sz\u00e9d\u00fcltem a gondolatt\u00f3l, hogy most azokat a gazdag matematikai strukt\u00far\u00e1kat k\u00f6vetem, amelyet a term\u00e9szet t\u00e1rt fel el\u0151ttem odalent.\u201d [2]<\/span><\/em><\/p><\/blockquote>\n

Jacob B\u00f6hme misztikus az Aurora oder die Morgenr\u00f6te im Aufgang (Aur\u00f3ra, avagy a felkel\u0151 hajnal) c\u00edm\u0171 k\u00f6nyv\u00e9ben azt \u00edrja, hogy 15 percnyi betekint\u00e9s a spiritualit\u00e1s h\u00e1tter\u00e9be t\u00f6bbet tan\u00edt az embernek, mint egy eg\u00e9sz egyetemi kurzus. Ilyen pillanatokban ismeri fel az ember azokat az er\u0151ket, amelyek a vil\u00e1got legbel\u00fcl \u00f6sszetartj\u00e1k.<\/p>\n

A vil\u00e1gk\u00e9plet<\/h3>\n

Egy hasonl\u00f3 bels\u0151 l\u00e1t\u00e1sm\u00f3d k\u00e9sztethette Werner Heisenberget arra, hogy egy vil\u00e1gk\u00e9pleten dolgozzon, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen \u00e9lete utols\u00f3 \u00e9veiben. Plat\u00f3n gondolat\u00e1ra alapozva, mely szerint minden anyag matematikai t\u00f6rv\u00e9nyeket k\u00f6vet, annak a m\u00f3dj\u00e1t kereste, hogyan lehet matematikailag \u00f6sszekapcsolni a relativit\u00e1selm\u00e9letet \u00e9s a kvantumfizik\u00e1t.<\/p>\n

Ez tal\u00e1n a kvantumt\u00e9rnek, a tudom\u00e1ny eredeti alapj\u00e1nak k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151, amely ir\u00e1nt Werner Heisenberg elk\u00f6telezettnek \u00e9rezte mag\u00e1t. Ebben l\u00e1tta a lehet\u0151s\u00e9g\u00e9t annak, hogy meghaladja ezt a vil\u00e1got. Ez a k\u00e9sztet\u00e9s tal\u00e1n abban a mitologikus \u00e1lomban cs\u00facsosodik ki, ami egy olyan \u00faj vil\u00e1g hajnal\u00e1t id\u00e9zn\u00e9 el\u0151, amelyben minden absztrakci\u00f3 vesz\u00e9lye lek\u00fczd\u00e9sre ker\u00fcl.<\/p>\n

 <\/p>\n

_____ ______ ______<\/p>\n

Irodalom:<\/strong><\/em><\/span><\/p>\n

Platon, Timaios<\/p>\n

Heisenberg, Werner, Gesammelte Werke, Band III: Der Teil und das Ganze, Gespr\u00e4che im Umkreis der Atomphysik; Die Tendenz zur Abstraktion in der modernen Kunst und Wissenschaft [\u00d6sszegy\u0171jtott m\u0171vek, III. k\u00f6tet: A r\u00e9sz \u00e9s az eg\u00e9sz, besz\u00e9lget\u00e9sek az atomfizika k\u00f6r\u00fcl; Az absztrakci\u00f3 fel\u00e9 val\u00f3 t\u00f6rekv\u00e9s a modern m\u0171v\u00e9szetben \u00e9s tudom\u00e1nyban] Munich 1985<\/p>\n

_ _ _ _ _<\/span><\/p>\n

[1]<\/span> Heisenberg, Werner, Der Teil und das Ganze [A r\u00e9sz \u00e9s az eg\u00e9sz], M\u00fcnchen 1969, E-Book Ausgabe, 9. Auflage 2012, p. 387 ff.<\/p>\n

[2]<\/span> Heisenberg, Werner, Der Teil und das Ganze [A r\u00e9sz \u00e9s az eg\u00e9sz], M\u00fcnchen 1969, E-Book Ausgabe, 9. Auflage 2012, p. 183 ff.<\/p>\n

 <\/p>\n","protected":false},"author":977,"featured_media":13669,"template":"","meta":{"_acf_changed":false},"tags":[],"category_":[110091],"tags_english_":[],"class_list":["post-124707","logon_article","type-logon_article","status-publish","has-post-thumbnail","hentry","category_-science-hu"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/logon_article\/124707","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/logon_article"}],"about":[{"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/logon_article"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/977"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/13669"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=124707"}],"wp:term":[{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=124707"},{"taxonomy":"category_","embeddable":true,"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/category_?post=124707"},{"taxonomy":"tags_english_","embeddable":true,"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags_english_?post=124707"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}