{"id":124146,"date":"2026-01-06T09:40:42","date_gmt":"2026-01-06T09:40:42","guid":{"rendered":"https:\/\/logon.media\/?post_type=logon_article&p=124146"},"modified":"2026-01-06T11:12:11","modified_gmt":"2026-01-06T11:12:11","slug":"a-gnozis-nem-ismer-babelt-4-resz","status":"publish","type":"logon_article","link":"https:\/\/logon.media\/hu\/logon_article\/a-gnozis-nem-ismer-babelt-4-resz\/","title":{"rendered":"A gn\u00f3zis nem ismer B\u00e1belt \u2013 4. r\u00e9sz"},"content":{"rendered":"

\u0150snyelvr\u0151l besz\u00e9lve \u2013 ezoterikus megk\u00f6zel\u00edt\u00e9s<\/strong><\/p>\n

<\/p>\n

 <\/p>\n

(vissza a 3. r\u00e9szhez<\/a>)<\/em><\/p>\n

 <\/p>\n

Az \u0151snyelv kil\u00e9t\u00e9r\u0151l tal\u00e1lgat\u00e1sok sz\u00fclettek az id\u0151k sor\u00e1n. [1]<\/span><\/p>\n

M\u00e1r az \u00fajholland nyelv vir\u00e1gz\u00e1sa idej\u00e9n m\u00e9g Johannes Goropius Becanus (1519-1572) filol\u00f3gus \u00e9s orvos is utalt az elveszett \u0151snyelvvel val\u00f3 kapcsolatra. Tal\u00e1l\u00e9kony \u00e9rvel\u00e9ssel pr\u00f3b\u00e1lta bebizony\u00edtani, hogy az \u00fajholland a vil\u00e1g leg\u0151sibb nyelve, mivel ez volt \u00c1d\u00e1m \u00e9s \u00c9va nyelve a f\u00f6ldi paradicsomban. Becanus konkr\u00e9tan az Antwerpen k\u00f6rny\u00e9k\u00e9n akkoriban besz\u00e9lt nyelvre gondolt, \u00e9s nem habozott oda helyezni a f\u00f6ldi paradicsomot! Nem meglep\u0151, hogy ez az elm\u00e9let nem sok\u00e1ig maradt fenn.<\/p>\n

A bolg\u00e1r b\u00f6lcsess\u00e9gtan\u00edt\u00f3, Peter Deunov (1864-1944) szint\u00e9n tett utal\u00e1st egy \u0151snyelvre, a vatanra, ami a szanszkrit nyelv el\u0151fut\u00e1ra. Titokzatos nev\u00e9t, a Beinsa Douno-t (ami azt jelenti: a sz\u00f3 \u00e1ltal j\u00f3t hoz\u00f3), a vatan nyelvb\u0151l sz\u00e1rmaztatta, melynek eredeti jelent\u00e9se \u2019haza\u2019. \u00c9lete v\u00e9g\u00e9hez k\u00f6zeledve t\u00f6bbsz\u00f6r tett eml\u00edt\u00e9st arra, hogy visszat\u00e9r az Aranykor \u2013 amikor a vatant besz\u00e9lt\u00e9k \u2013 erre a f\u00f6ldre.<\/p>\n

A r\u00e9gi vil\u00e1grendet egy \u00faj fogja felv\u00e1ltani.<\/em><\/p>\n

Szeretet fog uralkodni a f\u00f6ld\u00f6n.<\/em><\/p><\/blockquote>\n

Beinsa Douno azonban nem sokat fedett fel a vatanr\u00f3l, mint \u0151snyelvr\u0151l.<\/p>\n

A vil\u00e1g legr\u00e9gebbi nyelv\u00e9re vonatkoz\u00f3an tov\u00e1bbi nyomokat tal\u00e1lunk Helena Petrovna Blavatsky (1831-1891) Titkos Tan\u00edt\u00e1s\u00e1ban, a \u201edolgok rejtett oldal\u00e1nak\u201d tudom\u00e1ny\u00e1ban. Itt elmagyar\u00e1zza, hogy ez a teremt\u00e9s az evol\u00faci\u00f3 \u00fatj\u00e1n halad, \u00e9s hogy egykor t\u00f6k\u00e9letes, spiritu\u00e1lis-isteni tudatoss\u00e1g\u00fa volt, eggy\u00e9 v\u00e1lva azzal, amit \u0151 Istennek vagy Brahmannak<\/em> nevez. Azt is elmagyar\u00e1zta, hogy ez \u00fajra \u00edgy lesz, miut\u00e1n a teremt\u00e9s v\u00e9gigj\u00e1rta a jelenlegi evol\u00faci\u00f3s f\u00e1zis mind a h\u00e9t szakasz\u00e1t. E h\u00e9t szakasz egyik\u00e9ben \u2013 val\u00f3sz\u00edn\u0171leg a negyedikben \u2013 j\u00f6tt l\u00e9tre az eg\u00e9sz vil\u00e1gon a titkos, szent nyelv, vagyis az adeptusok miszt\u00e9riumnyelve: a szenz\u00e1r [2]<\/span>.<\/p>\n

A szenz\u00e1rral kapcsolatban Madame Blavatsky azt \u00e1ll\u00edtja, hogy volt egy id\u0151szak, amikor az eg\u00e9sz vil\u00e1g<\/p>\n

egy ajk\u00fa \u00e9s egy tud\u00e1s\u00fa volt<\/em><\/p><\/blockquote>\n

\u00e9s hogy<\/p>\n

az emberis\u00e9g ifj\u00fakor\u00e1ban egy nyelv, egy tud\u00e1s, egy egyetemes vall\u00e1s l\u00e9tezett.<\/em><\/p><\/blockquote>\n

Madame Blavatsky rendszeresen az \u201eegyetlen papi nyelvr\u0151l\u201d avagy a \u201ehierof\u00e1nsok nyelv\u00e9r\u0151l\u201d besz\u00e9l. Ez a miszt\u00e9riumnyelv \u00e1ll\u00edt\u00f3lag m\u00e9g mindig l\u00e9tezik egyes testv\u00e9ris\u00e9gekn\u00e9l. Mi val\u00f3j\u00e1ban egyed\u00fcl Blavatsky asszonynak k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en tudunk r\u00f3la.<\/p>\n

A szenz\u00e1r saj\u00e1t \u00e1b\u00e9c\u00e9vel rendelkezik, de k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 m\u00f3dokon, ideogr\u00e1fokhoz hasonl\u00f3 k\u00f3dokkal \u00edrhat\u00f3, p\u00e9ld\u00e1ul olyan karakterekkel, melyek egy gondolatot szimboliz\u00e1lnak, mint a k\u00ednai \u00edr\u00e1sjelek vagy az egyiptomi hieroglif\u00e1k. Sz\u00e1mokat \u00e9s sz\u00edneket is haszn\u00e1lnak. \u00dagy t\u0171nik, hogy val\u00f3di bet\u0171k m\u00e9g nincsenek benne. Amikor a kozmosz sz\u00fclet\u00e9s\u00e9t magyar\u00e1zza, azt \u00e1ll\u00edtja, hogy a miszt\u00e9riumnyelv egyben geometrikus jelleg\u0171 is, \u00e9s egy \u0151si t\u00e9rk\u00e9pre utal, amely tele van vonalakkal, koncentrikus k\u00f6r\u00f6kkel \u00e9s pontokkal.<\/p>\n

A szenz\u00e1rt az amerikai \u0151slakos n\u00e9pek piktogramjaival is kapcsolatba hozza.<\/p>\n

Alig n\u00e9h\u00e1ny \u00e9vvel ezel\u0151tt Amerika \u0151slakos t\u00f6rzsei arra k\u00e9rt\u00e9k az Egyes\u00fclt \u00c1llamok eln\u00f6k\u00e9t, hogy adjon nekik n\u00e9gy kis tavat birtokk\u00e9nt, \u00e9s a pet\u00edci\u00f3t egy apr\u00f3 sz\u00f6vetdarabra \u00edrt\u00e1k, amelyet alig egy tucat \u00e1llat- \u00e9s mad\u00e1rk\u00e9p bor\u00edtott… Az amerikai \u0151slakosoknak sz\u00e1mos ilyen \u00edr\u00e1suk van, de ma m\u00e1r egyetlen tud\u00f3s sem tud r\u00f3luk semmit.<\/em><\/p>\n

(Ez az id\u00e9zet Madame Blavatskyt\u00f3l sz\u00e1rmazik, a tizenkilencedik sz\u00e1zad v\u00e9g\u00e9r\u0151l – a cikk \u00edr\u00f3j\u00e1nak megjegyz\u00e9se.)<\/p><\/blockquote>\n

Azt mondj\u00e1k, hogy egy szenz\u00e1r nyelv\u0171 dokumentum, egy p\u00e1lmalevelekb\u0151l \u00e1ll\u00f3, gazdag jelk\u00e9prendszerrel d\u00edsz\u00edtett k\u00e9zirat alkotja Dzyan h\u00e9t versszak\u00e1t<\/em>. Ezek a ideogr\u00e1fi\u00e1k egyfajta \u201ehieroglifikus k\u00f3dot\u201d alkothatnak a szenz\u00e1r nyelv sz\u00e1m\u00e1ra. Ahhoz a h\u00edres rosette-i k\u0151h\u00f6z hasonl\u00edthatn\u00e1nk, amellyel az egyiptomi hieroglifikus \u00edr\u00e1st megfejtett\u00e9k.<\/p>\n

A szimb\u00f3lumok, melyeket Madame Blavatsky a p\u00e1lmalevelekb\u0151l sz\u00e1rmaz\u00f3 k\u00e9zirat nyom\u00e1n eml\u00edt, pontosan megegyeznek azokkal a szimb\u00f3lumokkal, amelyeket Polin\u00e9zi\u00e1ban \u00e9s a Pireneusok barlangjaiban; Afrika legr\u00e9gebbi feliratos sziklarajzain \u00e9s a jelenlegi \u00e1lomfejt\u0151 szimbolik\u00e1ban tal\u00e1lunk. Teh\u00e1t rendk\u00edv\u00fcl egyetemesnek kell lenni\u00fck.<\/p>\n

Egy szimb\u00f3lum k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen felkeltette Madame Blavatsky figyelm\u00e9t: a csod\u00e1latos Kumbum fa. Az a fa, amelynek \u00e1gaiban a vil\u00e1gegyetem n\u00f6vekszik, a fa, amelynek gy\u00fcm\u00f6lcsei az \u00e1b\u00e9c\u00e9 bet\u0171i. Az \u00e9szaki kozmol\u00f3gi\u00e1b\u00f3l j\u00f3l ismert Yggdrasilhoz, illetve a kabbalisztikus \u00e9letf\u00e1hoz hasonl\u00edt, melynek \u00e1gai k\u00f6zt a h\u00e9ber \u00e1b\u00e9c\u00e9 bet\u0171i jelennek meg, \u00e9s ami embrion\u00e1lis form\u00e1ban tartalmazza az eg\u00e9sz T\u00f3r\u00e1t.<\/p>\n

Az, hogy ez a Kumbum-fa Tibetben n\u0151, \u00e9s levelein \u00e9s k\u00e9rg\u00e9n a szenz\u00e1r szent szimb\u00f3lumait viseli, teljes m\u00e9rt\u00e9kben \u00f6sszhangban \u00e1ll azzal a n\u00e9zettel, hogy a szenz\u00e1r az emberis\u00e9g \u0151si szimbolik\u00e1j\u00e1nak nyelve.<\/p>\n

 <\/p>\n

Kieg\u00e9sz\u00edt\u00e9s:\u00a0<\/strong><\/em><\/span><\/p>\n

 <\/p>\n

A kett\u0151<\/h3>\n

A nyelv gyakran b\u00f6lcsebb a nagy t\u00f6megekn\u00e9l, de m\u00e9g a nyelv besz\u00e9l\u0151i k\u00f6z\u00fcl a legb\u00f6lcsebbekn\u00e9l is. N\u00e9ha olyan igazs\u00e1gok rejt\u0151znek benne, melyeket egykor sokan ismertek, de m\u00e1ra elfelejtettek, \u00edrja Aldous Huxley. P\u00e9ldak\u00e9nt a tizen\u00f6t\u00f6dik sz\u00e1zadi indiai misztikus filoz\u00f3fusra \u00e9s k\u00f6lt\u0151re, Kabirra hivatkozik:<\/p>\n

Mindenben az Egyet l\u00e1sd, a m\u00e1sodik az, ami f\u00e9lrevezet. [3]<\/span><\/em><\/p><\/blockquote>\n

Vess\u00fck itt \u00f6ssze Tam\u00e1s evang\u00e9lium\u00e1nak 22. logionj\u00e1val:<\/p>\n

Amikor a kett\u0151t eggy\u00e9 teszitek, \u00e9s ha a bels\u0151t olyann\u00e1 teszitek, mint a k\u00fcls\u0151, \u00e9s a k\u00fcls\u0151t, mint a bels\u0151, \u00e9s a f\u00f6ls\u0151t, mint az als\u00f3, \u00e9s hogy a f\u00e9rfit \u00e9s a n\u0151t egy \u00e9s ugyanazz\u00e1 teszitek, hogy a f\u00e9rfi ne legyen f\u00e9rfi, \u00e9s a n\u0151 ne legyen n\u0151; ha szemeket szem hely\u00e9be tesztek, \u00e9s ha kezet k\u00e9z hely\u00e9be, \u00e9s l\u00e1bat l\u00e1b hely\u00e9be, \u00e9s k\u00e9pet k\u00e9pm\u00e1s hely\u00e9be – akkor fogtok bemenni a kir\u00e1lys\u00e1gba. [4]<\/span> \u00a0<\/em><\/p><\/blockquote>\n

\u00c9szrevehet\u0151, hogy az indoeur\u00f3pai nyelvekben a \u201ekett\u0151\u201d jelent\u00e9s\u0171 sz\u00f3 gy\u00f6kere negat\u00edv asszoci\u00e1ci\u00f3kat hordoz. A g\u00f6r\u00f6g \u201edys\u201d el\u0151tag (pl. diszlexi\u00e1ban) \u00e9s a latin \u201edis\u201d (pl. diszharm\u00f3ni\u00e1ban) egyar\u00e1nt a \u201eduo\u201d sz\u00f3b\u00f3l sz\u00e1rmazik. A rokon\u00e9rtelm\u0171 \u201ebis\u201d negat\u00edv jelent\u00e9st ad a modern francia szavaknak, mint p\u00e9ld\u00e1ul a \u201eb\u00e9vue\u201d (bakl\u00f6v\u00e9s, sz\u00f3 szerint k\u00e9tarc\u00fa). Ennek a (Kabir \u00e1ltal) \u201et\u00e9v\u00fatra vezet\u0151 m\u00e1sodiknak\u201d a nyomai megtal\u00e1lhat\u00f3k az angol \u201edubious\u201d \u00e9s \u201edoubt\u201d, a n\u00e9met \u201eZweifel\u201d \u00e9s a holland \u201etwijfel\u201d szavakban is (mindkett\u0151 jelent\u00e9se: k\u00e9ts\u00e9g), elv\u00e9gre a k\u00e9telked\u00e9s azt jelenti, hogy bels\u0151 harcot v\u00edvunk. A modern amerikai nyelvben a csal\u00e1st \u201etwo-timer\u201d-nek [k\u00e9tkulacsos-nak] nevezik.<\/p>\n

A kiv\u00e9teles gondolkod\u00f3, Karl von Eckartshausen (1752-1803) azonban a kett\u0151t rendk\u00edv\u00fcl pozit\u00edvnak \u00e9s sz\u00fcks\u00e9gesnek tartja [5]<\/span>. A legmagasabb t\u00f6k\u00e9letess\u00e9g\u0171 harm\u00f3nia szerinte csak a m\u00e1sodik \u00e1ltal teremthet\u0151 meg minden term\u00e9szetben: mind az isteni, a spiritu\u00e1lis \u00e9s a fizikai term\u00e9szetben. Az isteni term\u00e9szetben ez a hangs\u00falyos m\u00e1sodik az isteni ige, J\u00e9zus Krisztus (b\u00f6lcsess\u00e9g \u00e9s szeretet). A spiritu\u00e1lis term\u00e9szetben ezt a m\u00e1sodikat az \u00e9sz \u00e9s az akarat, vagy ink\u00e1bb az \u00e9rtelem \u00e9s a sz\u00edv alak\u00edtja ki. V\u00e9g\u00fcl, de nem utols\u00f3sorban Karl von Eckartshausen szerint a fizikai term\u00e9szetben l\u00e9tezik egy kett\u0151ss\u00e9g (duo), miszerint minden f\u00e9nyb\u0151l \u00e9s h\u0151b\u0151l \u00e9p\u00fcl fel.<\/p>\n

 <\/p>\n

_____ _____ ______<\/p>\n

Hivatkoz\u00e1sok:<\/strong><\/em><\/span><\/p>\n

[1]<\/span> Nico de Glas, Van Adam tot Antwerpen – Een bloemlezing uit de Origines Antwerpianae en de Opera van Johannes Goropius Becanus, (Hilversum 2014) [\u00c1d\u00e1mt\u00f3l Antwerpenig \u2013 Antol\u00f3gia az Origines Antwerpianae-b\u0151l \u00e9s Johannes Goropius Becanus oper\u00e1j\u00e1b\u00f3l]<\/p>\n

S. Kroonenberg, De binnenplaats van Babel – Het raadsel van de spraakverwarring [B\u00e1bel udvara \u2013 A nyelvek z\u0171rzavar\u00e1nak rejt\u00e9lye], (Amsterdam 2014)<\/p>\n

 <\/p>\n

[2]<\/span> John Algeo, Senzar: The Mystery of the Mystery Language [A miszt\u00e9riumnyelv miszt\u00e9riuma], London Theosophical History Centre 1988<\/p>\n

Ali Ritsema, Beyond Language [A nyelven t\u00fal], The Theosophist, november 2008, p. 70-77<\/p>\n

 <\/p>\n

[3]<\/span> Aldous Huxley, Eeuwige Wijsheid [Az \u00f6r\u00f6kz\u00f6ld filoz\u00f3fia] (Utrecht 2004); (Kabirt Huxley-t\u00f3l id\u00e9zi a cikk \u00edr\u00f3ja)<\/p>\n

 <\/p>\n

[4]<\/span> Tam\u00e1s evang\u00e9lium, Logion 22<\/p>\n

 <\/p>\n

[5]<\/span> Karl von Eckartshausen, De Mysteri\u00ebn der Ware Religie [Az igaz vall\u00e1s miszt\u00e9riumai], p.151, (Haarlem 1983)<\/p>\n

 <\/p>\n

 <\/p>\n

 <\/p>\n","protected":false},"author":608,"featured_media":12347,"template":"","meta":{"_acf_changed":false},"tags":[],"category_":[110078],"tags_english_":[],"class_list":["post-124146","logon_article","type-logon_article","status-publish","has-post-thumbnail","hentry","category_-livingpast-hu"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/logon_article\/124146","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/logon_article"}],"about":[{"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/logon_article"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/608"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/12347"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=124146"}],"wp:term":[{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=124146"},{"taxonomy":"category_","embeddable":true,"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/category_?post=124146"},{"taxonomy":"tags_english_","embeddable":true,"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags_english_?post=124146"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}