<\/p>\n
A F\u00f6ld k\u00e9rge r\u00e1zk\u00f3dik. A tud\u00f3sok a kr\u00edzist kihaszn\u00e1lva megvizsg\u00e1lj\u00e1k a F\u00f6ld sz\u00edv\u00e9t. Megm\u00e9rik, hogy a szeizmikus hull\u00e1mok milyen sebess\u00e9ggel \u00e9s milyen m\u00e9lyen hatolnak be a F\u00f6ld bels\u0151 magj\u00e1ba. A tud\u00f3sok nemr\u00e9giben \u00edgy fedezt\u00e9k fel, hogy l\u00e9tezik egy m\u00e1sik bels\u0151 mag is, amely szint\u00e9n egy szil\u00e1rd g\u00f6mb, de k\u00fcl\u00f6nb\u00f6zik att\u00f3l, amelyik k\u00f6r\u00fclveszi. \u00c9s ez glob\u00e1lis h\u00edrr\u00e9 v\u00e1lt. A F\u00f6ld modellj\u00e9t m\u00f3dos\u00edtani kell. Ha tov\u00e1bb szeretn\u00e9l olvasni, k\u00e9pzeld el a F\u00f6ldet egy tudatos l\u00e9nyk\u00e9nt, melynek a tudata azonban eg\u00e9szen m\u00e1s term\u00e9szet\u0171, mint az emberi tudat.<\/span><\/p>\n A F\u00f6ld egy g\u00f6mb. A klasszikus model n\u00e9gy szf\u00e9r\u00e1t k\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztet meg egyazon k\u00f6z\u00e9ppont k\u00f6r\u00fcl. K\u00edv\u00fclr\u0151l befel\u00e9 haladva: a k\u00e9reg krist\u00e1lyos szerkezet\u0171. A k\u00f6peny f\u00e9lig szil\u00e1rd anyagb\u00f3l \u00e1ll, ez az a ter\u00fclet, ahol a gy\u00e9m\u00e1ntok keletkeznek. Az alatta l\u00e9v\u0151 k\u00fcls\u0151 mag foly\u00e9kony \u00e1llapot\u00fa. A k\u00f6zep\u00e9n lebeg egy szil\u00e1rd bels\u0151 mag. Ezt a bels\u0151 magot az 1930-as \u00e9vekben fedezt\u00e9k fel ugyanazzal a m\u00f3dszerrel, mint amit a f\u00f6ldreng\u00e9shull\u00e1mok terjed\u00e9s\u00e9nek vizsg\u00e1lat\u00e1ra haszn\u00e1ltak.<\/span><\/p>\n Ebben a tanulm\u00e1nyban meglehet\u0151sen sok m\u00e9r\u00e9si pontot haszn\u00e1lnak a F\u00f6ld felsz\u00edn\u00e9n. K\u00f6r\u00fclbel\u00fcl k\u00e9tsz\u00e1z f\u00f6ldreng\u00e9s szeizmikus hull\u00e1mait elemezt\u00e9k. Ezek a hull\u00e1mok k\u00f6zvetlen\u00fcl \u00e1thatolnak a F\u00f6ld k\u00f6z\u00e9ppontj\u00e1n, am\u00edg el nem \u00e9rik a f\u00f6ldg\u00f6mb ellenkez\u0151 oldal\u00e1n l\u00e9v\u0151 pontot, az antip\u00f3dot, majd visszat\u00e9rnek a kiindul\u00e1si pontjukra. A technik\u00e1t mostanra annyira finom\u00edtott\u00e1k, hogy a szeizmikus hull\u00e1mokat ak\u00e1r \u00f6tsz\u00f6r\u00f6s visszaver\u0151d\u00e9s\u00fck k\u00f6zben is megfigyelhetik a F\u00f6ld \u00e1tm\u00e9r\u0151je ment\u00e9n.\u00a0<\/span><\/p>\n A kutat\u00e1s k\u00f6z\u00e9ppontj\u00e1ban az ir\u00e1ny fogalma \u00e1ll. Bizonyos fizikai tulajdons\u00e1gok, mint p\u00e9ld\u00e1ul az, hogy a hull\u00e1m milyen sebess\u00e9ggel hatol \u00e1t az anyagon, az \u00e1tmen\u0151 hull\u00e1m mozg\u00e1sir\u00e1ny\u00e1t\u00f3l f\u00fcgg\u0151en v\u00e1ltozik. Egy egyszer\u0171 k\u00e9p az \u00f6tlet al\u00e1t\u00e1maszt\u00e1s\u00e1ra: amikor az emberek sorokban \u00e1llnak, gyorsan \u00e1t lehet s\u00e9t\u00e1lni a sorok k\u00f6z\u00f6tt, de nagyon f\u00e1rads\u00e1gos munk\u00e1val j\u00e1r megpr\u00f3b\u00e1lni egyenesen \u00e1thaladni rajtuk. A F\u00f6ld bels\u0151 magja vas-nikkel vegy\u00fcletekb\u0151l \u00e1ll. A hull\u00e1mkutat\u00e1s \u00e9s az ir\u00e1ny befoly\u00e1s\u00e1nak megfigyel\u00e9se azt mutatja, hogy a legbels\u0151 bels\u0151 mag (angol r\u00f6vid\u00edt\u00e9se IMIC) krist\u00e1lyszerkezete val\u00f3sz\u00edn\u0171leg elt\u00e9r a bels\u0151 mag k\u00fcls\u0151 r\u00e9teg\u00e9nek szerkezet\u00e9t\u0151l. A bels\u0151 mag k\u00fcls\u0151 r\u00e9teg\u00e9ben a vaskrist\u00e1lyok \u00e9szak-d\u00e9li ir\u00e1nyban helyezkednek el. Az IMIC-ben viszont a kelet-nyugati tengely ment\u00e9n.<\/span><\/p>\n K\u00f6vetkez\u00e9sk\u00e9ppen egy t\u00f6rt\u00e9net \u00e9p\u00fclt ezek k\u00f6r\u00e9 a megfigyel\u00e9sek \u00e9s az azonnali k\u00f6vetkeztet\u00e9sek k\u00f6r\u00e9. Az Ausztr\u00e1l Nemzeti Egyetem kutat\u00f3i [2]<\/span> azt felt\u00e9telezik, hogy a F\u00f6ld evol\u00faci\u00f3j\u00e1nak id\u0151vonal\u00e1n valamikor egy nagyobb glob\u00e1lis esem\u00e9ny t\u00f6rt\u00e9nt, amely jelent\u0151s v\u00e1ltoz\u00e1shoz vezetett a F\u00f6ld bels\u0151 magj\u00e1nak krist\u00e1lyszerkezet\u00e9ben. A bels\u0151 mag \u00edgy a F\u00f6ld t\u00f6rt\u00e9net\u00e9nek id\u0151kapszul\u00e1j\u00e1v\u00e1, egy fosszilis lerak\u00f3d\u00e1ss\u00e1 v\u00e1lik, amely kapuk\u00e9nt szolg\u00e1l a bolyg\u00f3 t\u00e1voli m\u00faltj\u00e1nak esem\u00e9nyeihez.<\/span><\/p>\n \u201eSzeretem a bels\u0151 magot egy bolyg\u00f3n bel\u00fcli bolyg\u00f3k\u00e9nt tekinteni\u201d \u2013 mondja az egyik kutat\u00f3, Tkalcic. \u201eEgy szil\u00e1rd g\u00f6mb, k\u00f6r\u00fclbel\u00fcl Pl\u00fat\u00f3 m\u00e9ret\u0171, egy kicsit kisebb, mint a Hold. Ha valahogyan k\u00e9pesek lenn\u00e9nk sz\u00e9tszedni a F\u00f6ldet a k\u00f6penye \u00e9s a foly\u00e9kony k\u00fcls\u0151 mag elt\u00e1vol\u00edt\u00e1s\u00e1val, a bels\u0151 mag olyannak t\u0171nne, mintha egy csillag lenne. H\u0151m\u00e9rs\u00e9klete hasonl\u00f3 a Nap felsz\u00edn\u00e9hez.\u201d K\u00e9pzelj\u00fck el ezt a k\u00e9pet: a F\u00f6ld sz\u00edve egy Nap! Ezen a sz\u00edven bel\u00fcl azt\u00e1n van valami m\u00e1s, a legbels\u0151 bels\u0151 mag, amely szerkezetileg elt\u00e9r a bels\u0151 mag k\u00fcls\u0151 r\u00e9sz\u00e9t\u0151l.<\/span><\/p>\n \u201eA l\u00e1tens h\u0151, ami a F\u00f6ld bels\u0151 magj\u00e1nak nagyon lass\u00fa megszil\u00e1rdul\u00e1sa \u00e9s egyben n\u00f6veked\u00e9se folyt\u00e1n keletkezett, h\u0151m\u00e9rs\u00e9kletf\u00fcgg\u0151 \u00e1ramlatokat mozgat a foly\u00e9kony k\u00fcls\u0151 magban, ami l\u00e9trehozza a F\u00f6ld m\u00e1gneses mezej\u00e9t. Ez a m\u00e1gneses mez\u0151 v\u00e9di a f\u00f6ldi \u00e9letet a k\u00e1ros k\u00fcls\u0151 kozmikus sug\u00e1rz\u00e1sokt\u00f3l.\u201d A F\u00f6ld \u00edgy teszi lehet\u0151v\u00e9 a rajta lev\u0151 \u00e9letet.\u00a0<\/span><\/p>\n A mag, ami t\u00f6bb mint \u00f6tezer kilom\u00e9ter m\u00e9lyen a F\u00f6ld k\u00e9rge alatt fekszik, k\u00f6r\u00fclbel\u00fcl egymilli\u00e1rd \u00e9ve kezdett megszil\u00e1rdulni \u00e9s m\u00e9g most is n\u00f6vekszik, \u00e9venk\u00e9nt kb. 0,5 millim\u00e9terrel. Ha a legbels\u0151 mag vaskrist\u00e1lyai teljesen \u201eelferd\u00fcltek\u201d a k\u00fcls\u0151 bels\u0151 magban l\u00e9v\u0151k\u00e9hez k\u00e9pest, akkor valami nagyon l\u00e9nyeges dolognak kellett t\u00f6rt\u00e9nnie ahhoz, hogy a mag ir\u00e1nya elforduljon. Ebben az esetben a v\u00e1ltoz\u00e1s egy k\u00fcls\u0151 okkal hozhat\u00f3 kapcsolatba. Egy tudatos, bels\u0151 v\u00e1ltoz\u00e1s nem tekinthet\u0151 lehets\u00e9gesnek.<\/span><\/p>\n Van ennek a szeizmikus hull\u00e1mokkal kapcsolatos tanulm\u00e1nynak m\u00e9g egy k\u00f6vetkeztet\u00e9se: \u00fagy t\u0171nik, a F\u00f6ld bels\u0151 magja lelass\u00edtotta saj\u00e1t forg\u00e1s\u00e1t, \u00fagy hogy most lassabban forog, mint a k\u00f6peny. Ez t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt hat\u00e1ssal van a F\u00f6ld m\u00e1gneses mezej\u00e9re \u00e9s a nap hossz\u00e1ra (\u00e9vente ezredm\u00e1sodpercekben m\u00e9rve). Megd\u00f6bbent\u0151 m\u00f3don, itt egy bel\u00fclr\u0151l kiindul\u00f3 v\u00e1ltoz\u00e1sr\u00f3l van sz\u00f3.\u00a0<\/span><\/p>\n A F\u00f6ld szil\u00e1rd bels\u0151 magja a foly\u00e9kony k\u00fcls\u0151 magban lebeg \u00e9s \u00edgy a forg\u00e1sa elt\u00e9rhet mag\u00e1nak a F\u00f6ldnek a forg\u00e1s\u00e1t\u00f3l. Forg\u00e1s\u00e1t a k\u00fcls\u0151 mag m\u00e1gneses mezeje hat\u00e1rozza meg \u00e9s a k\u00f6peny gravit\u00e1ci\u00f3s hat\u00e1sai tartj\u00e1k egyens\u00falyban. Ez egy olajban lebeg\u0151 ir\u00e1nyt\u0171 m\u00e1gneses t\u0171j\u00e9nek k\u00e9p\u00e9t id\u00e9zi fel, ami akad\u00e1lytalanul \u00e9szak fel\u00e9 mutat. Ir\u00e1nymutat\u00f3k\u00e9nt.\u00a0\u00a0<\/span><\/p>\n Mit l\u00e1tunk \u2013 l\u00e1thatunk m\u00e9g \u2013, ha a F\u00f6ld eml\u00edtett modellj\u00e9t egy kicsit t\u00e1volabbr\u00f3l vizsg\u00e1ljuk? Kialakult egy k\u00e9reg, amely a k\u00f6rnyezettel, a Naprendszer ter\u00e9vel k\u00f6lcs\u00f6nhat\u00e1sban l\u00e9v\u0151 hat\u00e1rfel\u00fcletet alkotja. Ez a k\u00e9reg befel\u00e9 fordul, egyfajta vegyes form\u00e1ba, amelyben m\u00e9g mindig van n\u00e9mi mozg\u00e1s, lass\u00fa \u00e1ramlatok. Azt\u00e1n van olvad\u00e9kkal, folyad\u00e9kkal teli z\u00f3na, amelyben a h\u0151m\u00e9rs\u00e9klet-k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9gek miatt jelent\u0151sen t\u00f6bb az \u00e1raml\u00f3 mozg\u00e1s. Ebben a k\u00f6z\u00e9pponthoz k\u00f6zelebb l\u00e9v\u0151 mag lebeg \u00e9s mozog. Mag\u00e1n a magg\u00f6mb\u00f6n bel\u00fcl van egy m\u00e9g kisebb g\u00f6mb, amely elt\u00e9r\u0151 szil\u00e1rd szerkezetet mutat. A k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g f\u0151k\u00e9nt valami olyasmiben van, ami az ir\u00e1nyhoz k\u00f6thet\u0151. A modell egyik tov\u00e1bbi, tervezett kutat\u00e1si l\u00e9p\u00e9se egy \u0171rszonda k\u00fcld\u00e9se a ’16 Psyche’ nev\u0171 aszteroid\u00e1hoz. Ez a csillagpordarab f\u0151k\u00e9nt vasb\u00f3l \u00e1ll, \u00e9s olyannak tekintik, mint amilyen egykor a sz\u00fclet\u0151ben l\u00e9v\u0151 F\u00f6ld potenci\u00e1lis bels\u0151 magja volt. Mindenesetre figyelemre m\u00e9lt\u00f3, hogy Psyche-nek h\u00edvj\u00e1k!<\/span><\/p>\n Azt mondj\u00e1k, hogy a F\u00f6ld magja, a Nap felsz\u00edn\u00e9hez hasonl\u00f3an sug\u00e1rzik, mivel nagyon magas a h\u0151m\u00e9rs\u00e9klete (nagyon magas nyom\u00e1s alatt).<\/span><\/p>\n Mi emberek, a F\u00f6ld r\u00e9szei vagyunk. \u00c9s a F\u00f6ldet saj\u00e1t val\u00f3s\u00e1gunk metafor\u00e1jak\u00e9nt is \u00e9rtelmezhetj\u00fck. Egy tanul\u00f3 ember sz\u00edv\u00e9ben \u00e1ll\u00edt\u00f3lag egy rendhagy\u00f3 atomszerkezettel \u00e9s nagy sug\u00e1rz\u00f3 er\u0151vel rendelkez\u0151 isteni szikra lakozik. Ha felsz\u00ednre hozn\u00e1k: egy napot l\u00e1tn\u00e1nk! K\u00f6r\u00fcl\u00f6tte koncentrikusan helyezkednek el az emberi pszich\u00e9 k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 z\u00f3n\u00e1i. P\u00e9ld\u00e1ul egy vegyes ezoterikus modellben, az asztr\u00e1lis testet tekinhetj\u00fck a k\u00fcls\u0151 magnak. Az aura folyton v\u00e1ltoz\u00f3 \u00e1ramlatok akt\u00edv mint\u00e1zat\u00e1t, sz\u00ednes kavalk\u00e1dj\u00e1t mutatja. Ezen k\u00edv\u00fcl tal\u00e1lhat\u00f3 az \u00e9tertest \u00e9s a k\u00e9reg, a fizikai test, valamint az a pszich\u00e9s p\u00e1nc\u00e9lzat, amit embert\u00e1rsainkkal val\u00f3 \u00e9rintkez\u00e9s\u00fcnk nyom\u00e1n fejleszt\u00fcnk ki, hogy megpr\u00f3b\u00e1ljuk fenntartani az identit\u00e1s illuz\u00f3rikus magjait \u2013 a fizikai test\u00e9t, az \u00e9tertest\u00e9t \u00e9s az asztr\u00e1ltest\u00e9t. Ez teh\u00e1t az emberi l\u00e9t k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 szinteken val\u00f3 \u00f6nfenntart\u00e1sa.\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0<\/span><\/p>\n Tekints\u00fcnk ism\u00e9t a F\u00f6ldre ennek az emberi modellnek az alapj\u00e1n. A F\u00f6ld tudata a magb\u00f3l terjed sz\u00e9t az eg\u00e9sz bolyg\u00f3n \u00e9s a F\u00f6ld k\u00e9rg\u00e9n t\u00falra. L\u00e1sd ebben az \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9sben a F\u00f6ld m\u00e1gneses mez\u0151j\u00e9t, aur\u00e1j\u00e1t. Ebben a tudatfelh\u0151ben fejl\u0151dik az \u00e9let, valamint az emberis\u00e9g. Amikor az ember kifejleszti a gondolkod\u00e1si k\u00e9pess\u00e9g\u00e9t, elfelejti az anyaf\u00f6ldj\u00e9t.\u00a0<\/span><\/p>\n L\u00e9ny\u00e9ben a tudat k\u00f6zpontja a gondolkod\u00f3 fej fel\u00e9 mozdul el, m\u00e1r nem a sz\u00edvatomhoz kapcsol\u00f3dik, m\u00e1r nem a k\u00f6z\u00e9ppontban van. A F\u00f6ld\u00f6n egy k\u00f6z\u00e9ppont n\u00e9lk\u00fcli tudat van jelen az emberekben, ami elszakad a magt\u00f3l. Minden id\u0151kben minden er\u0151fesz\u00edt\u00e9st megtesznek annak \u00e9rdek\u00e9ben, hogy az embereket \u00f6szt\u00f6n\u00f6zz\u00e9k, ker\u00fcljenek \u00fajra \u00f6sszhangba a F\u00f6ld sz\u00edv\u00e9vel \u00e9s saj\u00e1t sz\u00edv\u00fck r\u00f3zs\u00e1j\u00e1val. Vegy\u00e9k fel \u00fajra a kapcsolatot a sz\u00edv\u00fckkel. Hagyj\u00e1k, hogy tudatuk fejl\u0151d\u00e9s\u00e9nek, mozg\u00e1s\u00e1nak ir\u00e1ny\u00e1t a magon bel\u00fcli mag hat\u00e1rozza meg. Az alapvet\u0151 megfordul\u00e1s \u00fajrafogalmazva azt jelenti: a kifel\u00e9 ir\u00e1nyul\u00f3, egyre szil\u00e1rdabb k\u00e9regen l\u00e9tez\u0151 \u00e1llapotb\u00f3l befel\u00e9 – a sz\u00edv, a mag fel\u00e9 – ir\u00e1nyul\u00f3v\u00e1 v\u00e1lni.<\/span><\/p>\n <\/p>\n ——————————-<\/span><\/p>\n [1]<\/span> Various internet publications and videos [k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 internet publik\u00e1ci\u00f3k \u00e9s vide\u00f3k] (bele\u00e9rtve: VRT News; Vice; CNN)<\/span><\/p>\n [2]<\/span>\u00a0<\/span>Thanh-Son Ph\u1ea1m<\/span><\/a> \u00e9s\u00a0<\/span>Hrvoje Tkal\u010di\u0107<\/span><\/a>, researchers at The Australian National University [az Ausztr\u00e1l Nemzeti Egyetem kutat\u00f3i]<\/span><\/p>\n [3]<\/span> Terra – (publication Nature Geoscience) [A Nature Geoscience kiadv\u00e1nya]<\/span><\/p>\n <\/p>\n <\/p>\n","protected":false},"author":977,"featured_media":107216,"template":"","meta":{"_acf_changed":false},"tags":[],"category_":[110091],"tags_english_":[],"class_list":["post-123396","logon_article","type-logon_article","status-publish","has-post-thumbnail","hentry","category_-science-hu"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/logon_article\/123396","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/logon_article"}],"about":[{"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/logon_article"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/977"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/107216"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=123396"}],"wp:term":[{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=123396"},{"taxonomy":"category_","embeddable":true,"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/category_?post=123396"},{"taxonomy":"tags_english_","embeddable":true,"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags_english_?post=123396"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}![\"\"](\"https:\/\/logon.media\/wp-content\/uploads\/2024\/01\/Heart-of-the-Earth.png\")
<\/p>\nForr\u00e1sok:<\/b><\/span><\/span><\/h3>\n