{"id":121922,"date":"2025-10-17T07:10:37","date_gmt":"2025-10-17T07:10:37","guid":{"rendered":"https:\/\/logon.media\/?post_type=logon_article&p=121922"},"modified":"2025-10-17T07:10:37","modified_gmt":"2025-10-17T07:10:37","slug":"digilog","status":"publish","type":"logon_article","link":"https:\/\/logon.media\/hu\/logon_article\/digilog\/","title":{"rendered":"Digilog"},"content":{"rendered":"

Anal\u00f3g kontra digit\u00e1lis \u2013 egy dilemma, ami nem hagy nyugodni.<\/i><\/p>\n


\nEl\u0151fordul veled, hogy egy bizonyos fogalom felkelti az \u00e9rdekl\u0151d\u00e9sedet, \u00e9vekig foglalkoztat, sz\u00fcntelen\u00fcl lefoglal, annyira, hogy k\u00e9ptelen vagy elengedni? Velem is ez t\u00f6rt\u00e9nik. Pontosabban, nekem ez a dilemm\u00e1m az anal\u00f3g \u00e9s a digit\u00e1lis fogalm\u00e1val van. Tal\u00e1n ez t\u00e9ged nem \u00e9rdekel. Rendben. Akkor abba is hagyhatod az olvas\u00e1st, \u00e9s folytathatod a k\u00f6vetkez\u0151 cikkel. Technikai be\u00e1ll\u00edtotts\u00e1g\u00fa vagyok, \u00e9s a sz\u00f3val kapcsolatos legkor\u00e1bbi eml\u00e9kem azokb\u00f3l az \u00e9vekb\u0151l sz\u00e1rmazik, amikor a digit\u00e1lis telefon\u00e1l\u00e1s hirtelen megjelent. Addig az id\u0151pontig a telefonszolg\u00e1ltat\u00e1s anal\u00f3g volt. Ez a cikk nem a telefonokr\u00f3l sz\u00f3l, hanem arr\u00f3l, hogy a telefon\u00e1l\u00e1s \u2013 a t\u00e1vbesz\u00e9lget\u00e9s \u2013 k\u00e9tf\u00e9lek\u00e9ppen val\u00f3s\u00edthat\u00f3 meg: anal\u00f3g vagy digit\u00e1lis m\u00f3don. Persze m\u00e1r r\u00e9g\u00f3ta tudtam, hogy az anal\u00f3g azt jelenti \u201ehasonl\u00f3\u201d, vagyis \u00e1lland\u00f3, l\u00e9p\u00e9sek n\u00e9lk\u00fcli, harmonikus. A digit\u00e1lis ezzel szemben l\u00e9p\u00e9sekben halad. \u0150szint\u00e9n sz\u00f3lva, szakaszosan, hirtelen\u00fcl, diszharmonikusan t\u00f6rt\u00e9nik. P\u00e9ld\u00e1ul a feket\u00e9r\u0151l feh\u00e9rre val\u00f3 \u00e1tmenet lehet anal\u00f3g vagy digit\u00e1lis. Ez az \u00e1bra mutatja, mire gondolok.<\/p>\n

\"\"<\/p>\n

\u00a0<\/span><\/p>\n

\"\"<\/p>\n

 <\/p>\n

Nem tudom, mi\u00e9rt, de akkor felmer\u00fcl a k\u00e9rd\u00e9s, hogy melyik a jobb? Anal\u00f3g, teh\u00e1t fokozatosan, vagy digit\u00e1lis, azaz hirtelen? A term\u00e9szetben minden fokozatosan t\u00f6rt\u00e9nik; csak g\u00f6rbe vonalak vannak, \u00e9s nincsenek sz\u00f6gletes sarkok, amit egy technikai v\u00e9n\u00e1val rendelkez\u0151 ember minden bizonnyal nagyon szeret rajzolni. \u00c9s azt\u00e1n bele lehet gondolni, hogy egy ember m\u00e9g egyenes vonalat vagy t\u00f6k\u00e9letes n\u00e9gyzetet sem tud vonalz\u00f3 haszn\u00e1lata n\u00e9lk\u00fcl rajzolni. \u00c9s kinek van olyan tehets\u00e9ge, hogy pontos, kerek k\u00f6rt rajzoljon szabad k\u00e9zzel, nem is besz\u00e9lve egy egyenl\u0151 oldal\u00fa \u00f6tsz\u00f6gr\u0151l? Az anal\u00f3g sokkal r\u00e9gebbi, mint a digit\u00e1lis, a technik\u00e1ban is. Az \u00f3ra, a h\u0151m\u00e9r\u0151 \u00e9s a barom\u00e9ter mind mutat\u00f3t kapott, amikor az emberek elkezdtek ilyesmit k\u00e9sz\u00edteni. Ez \u00e9vsz\u00e1zadokon \u00e1t \u00edgy is maradt, am\u00edg meg nem jelentek a sz\u00e1mok (digits [sz\u00e1mjegyek], ahogy angolul mondj\u00e1k), majd a hat \u00f3ra, amelynek egyik mutat\u00f3ja felfel\u00e9, a m\u00e1sik lefel\u00e9 \u00e1llt, hirtelen 06:00:00 \u00f3r\u00e1v\u00e1 v\u00e1lt. Ha az anal\u00f3gra \u00e9s a digit\u00e1lisra \u00fagy tekint\u00fcnk, mint egy hegym\u00e1sz\u00e1sra, akkor az sematikusan az al\u00e1bbi \u00e1br\u00e1n l\u00e1that\u00f3 m\u00f3don k\u00e9pzelhet\u0151 el.<\/span><\/p>\n

\"\"<\/p>\n

\u00a0<\/span><\/p>\n

\"\"<\/span><\/p>\n

 <\/p>\n

Ha magunk akarjuk eld\u00f6nteni, hogy mekkora l\u00e9ptekkel haladunk, akkor azt anal\u00f3gnak nevezhetj\u00fck. Ha azonban l\u00e9pcs\u0151n megy\u00fcnk felfel\u00e9, a l\u00e9pcs\u0151 \u00e9p\u00edt\u0151je d\u00f6nti el, hogy mekkor\u00e1nak kell lenni\u00fck a l\u00e9pteinknek. Az anal\u00f3g term\u00e9szetesebbnek t\u0171nik, \u00e9s az ember nem f\u00fcgg att\u00f3l, amit valaki m\u00e1s gondolt ki helyette. Vajon \u00edgy tekinthetn\u00e9nk az \u00fatra, a beavat\u00e1s l\u00e9p\u00e9seire is, amelyek kulcsfontoss\u00e1g\u00faak a R\u00f3zsakereszt iskol\u00e1j\u00e1ban? Nem tudom eld\u00f6nteni, mi a jobb. N\u00e9ha az anal\u00f3g kellemesebb, mert fokozatosabb. M\u00e1skor a digit\u00e1lis magasabb rend\u0171nek t\u0171nik, mert val\u00f3j\u00e1ban \u201eminden vagy semmi\u201d [elvr\u0151l van sz\u00f3]. A v\u00e1ltoz\u00e1s mindig d\u00f6nt\u0151 fontoss\u00e1g\u00fa. V\u00e1ltoz\u00e1s fekete \u00e9s feh\u00e9r, magas \u00e9s alacsony, nulla \u00e9s egy, semmi \u00e9s minden k\u00f6z\u00f6tt. A v\u00e1ltoz\u00e1sok k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9geket, ellent\u00e9teket jeleznek. Tal\u00e1n fel kellene hagynom a k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9gek gondolat\u00e1val, \u00e9s akkor nem kellene v\u00e1lasztanom az anal\u00f3g \u00e9s a digit\u00e1lis k\u00f6z\u00f6tt. Akkor m\u00e1r nincs nulla \u00e9s egy. Akkor csak a nulla van, a k\u00f6r, amely mindent k\u00f6r\u00fclz\u00e1r. A k\u00f6r, amelynek sehol sincs kezdete, k\u00f6z\u00e9ppontja pedig mindenhol van. \u00c9s akkor a k\u00f6r k\u00e9p\u00e9t\u0151l logikusan eljutunk a spir\u00e1lvonalig. A k\u00f6r egy gy\u00f6ny\u00f6r\u0171 k\u00e9p, de bizonyos \u00e9rtelemben z\u00e1rt, csukott, nincs bej\u00e1rata vagy kij\u00e1rata, m\u00edg a spir\u00e1l mindig nyitott. Ha nyitott elm\u00e9vel \u00e9s nyitott sz\u00edvvel j\u00e1rjuk az utat, \u00e9s fejl\u0151d\u00fcnk, akkor az olyan, mintha egy spir\u00e1lis utat k\u00f6vetn\u00e9nk. Az olyan fogalmak, mint az anal\u00f3g \u00e9s a digit\u00e1lis, ezut\u00e1n h\u00e1tt\u00e9rbe szorulnak. A spir\u00e1l \u00fatja egyszerre visz el mindennek a l\u00e9nyeg\u00e9hez \u00e9s ahhoz a m\u00e9rhetetlen nagys\u00e1ghoz is, ami azonos ezzel.<\/span><\/p>\n

 <\/p>\n","protected":false},"author":977,"featured_media":11914,"template":"","meta":{"_acf_changed":false},"tags":[],"category_":[110091],"tags_english_":[],"class_list":["post-121922","logon_article","type-logon_article","status-publish","has-post-thumbnail","hentry","category_-science-hu"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/logon_article\/121922","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/logon_article"}],"about":[{"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/logon_article"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/977"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/11914"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=121922"}],"wp:term":[{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=121922"},{"taxonomy":"category_","embeddable":true,"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/category_?post=121922"},{"taxonomy":"tags_english_","embeddable":true,"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags_english_?post=121922"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}