\u201eR\u00e9gen azt mondt\u00e1k, hogy a sz\u00edv pump\u00e1lja a v\u00e9rt; de a sz\u00edv igaz\u00e1n pontos jelent\u00e9se az: a sz\u00edv fogadja a v\u00e9rt, hallgat r\u00e1, majd hagyja, hogy kifolyjon. A sz\u00edv egy szerv, amely figyel.\u201d \u2013 Charles Eisenstein<\/i><\/p>\n
<\/p>\n
Az ezot\u00e9ri\u00e1ban a v\u00e9rt a l\u00e9lek hordoz\u00f3j\u00e1nak tekintik. Tapasztalatb\u00f3l tudjuk, hogy lelki\u00e1llapotunk azonnal \u00e1talakul v\u00e9r\u00fcnk v\u00e1ltoz\u00f3 k\u00e9miai \u00f6sszet\u00e9tel\u00e9v\u00e9. \u00c9s ford\u00edtva. A v\u00e9r ism\u00e9telten \u00e1tfolyik a sz\u00edven \u00e9s a t\u00fcd\u0151n, valamint az eg\u00e9sz test\u00fcnk\u00f6n. A mechanisztikus n\u00e9zet szerint a sz\u00edv egy pumpa, bemeneti \u00e9s kimeneti szelepekkel ell\u00e1tva, amely pump\u00e1lja a v\u00e9rt. A sz\u00edv, a v\u00e9r \u00e9s a test \u00e1rnyaltabb szeml\u00e9lete arra k\u00e9szteti az embert, hogy a v\u00e9rt szervnek, a sz\u00edvvel \u00e9s a testtel p\u00e1rbesz\u00e9det folytat\u00f3 \u00e9l\u0151 szervezetnek tekintse. Mint a lelket. A p\u00e1rbesz\u00e9d a tartalom tov\u00e1bb\u00edt\u00e1sa \u00e9s cser\u00e9je.<\/span><\/i><\/p>\n <\/p>\n A Harvardon 1932-ben Bremer egy nagyon fiatal \u00e1llatembri\u00f3 v\u00e9r\u00e1raml\u00e1s\u00e1t filmezte. M\u00e9g a m\u0171k\u00f6d\u0151 sz\u00edv kialakul\u00e1sa el\u0151tt egy \u00f6nm\u0171k\u00f6d\u0151, spir\u00e1lis form\u00e1ban \u00e1raml\u00f3 v\u00e9rkering\u00e9st figyelt meg. Kor\u00e1bban, 1920-ban Rudolf Steiner r\u00e1mutatott az orvosoknak arra, hogy a sz\u00edv nem egy pumpa, amely nyom\u00e1s alatt inert [t\u00e9tlen] v\u00e9rt keringet, hanem hogy a v\u00e9rt saj\u00e1t biol\u00f3giai lend\u00fclete vagy mozg\u00e1sa hajtja. A v\u00e9r lend\u00fclettel t\u00f6lt\u0151dik fel a sz\u00edvb\u0151l, a v\u00e9r\u00e1raml\u00e1sra adott v\u00e1laszk\u00e9nt. A m\u00e9rt v\u00e9rnyom\u00e1st nem a v\u00e9rkering\u00e9s okozza, hanem a kering\u00e9s m\u00e9r\u00e9s \u00e1ltali korl\u00e1toz\u00e1sa. Az orvosok m\u00e1r az \u00f3korban is tudt\u00e1k, hogy a sz\u00edv \u00f6nmag\u00e1ban nem k\u00e9pes fenntartani a v\u00e9rkering\u00e9st. M\u00e9g ma sem igaz\u00e1n eleg\u00e1ns modell az az elk\u00e9pzel\u00e9s, amelyben egy k\u00f6zponti nyom\u00e1sforr\u00e1s \u2013 a sz\u00edv \u2013 nagyon nagy nyom\u00e1st fejt ki a forr\u00e1sn\u00e1l, hogy elegend\u0151 nyom\u00e1s jusson el a t\u00e1voli hajsz\u00e1lerekbe. A biol\u00f3giai \u00e9s orvosi gondolkod\u00e1s jelenlegi hat\u00e1rain bel\u00fcl a v\u00e9r mozg\u00e1s\u00e1nak hajt\u00f3ereje tov\u00e1bbra is rejt\u00e9ly.<\/span><\/p>\n Felt\u00e9telezik \u2013 t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt Ralf Marinelli 1995-\u00f6s cikk\u00e9ben \u2013, hogy a v\u00e9r szabadon l\u00fcktet, dobog, \u00e9s nem egy keringet\u0151 szerv nyom\u00e1s\u00e1t\u00f3l f\u00fcgg, ami a szabad pulz\u00e1l\u00e1st korl\u00e1tozn\u00e1. Az art\u00e9ri\u00e1k m\u00e1sodlagos, m\u00e9gis sz\u00edvjelleg\u0171 funkci\u00f3t l\u00e1tnak el. K\u00f6rk\u00f6r\u00f6s impulzusokkal l\u00e1tj\u00e1k el a kering\u0151 v\u00e9rt. A folyamat sor\u00e1n az art\u00e9ri\u00e1k, a bej\u00f6v\u0151 v\u00e9r fogad\u00e1sakor kit\u00e1gulnak, majd \u00f6sszeh\u00faz\u00f3dnak, hogy impulzust adjanak a v\u00e9rnek, ez\u00e1ltal n\u00f6velve a v\u00e9r mozg\u00e1s\u00e1nak m\u00e9rt\u00e9k\u00e9t.<\/span><\/p>\n Meg\u00e1llap\u00edtott\u00e1k, hogy a szisztol\u00e9s ejekci\u00f3 sor\u00e1n – abban a f\u00e1zisban, amikor a v\u00e9r ki\u00fcr\u00fcl a kamr\u00e1b\u00f3l – az aorta g\u00f6rb\u00fclete n\u00f6vekszik. Ez azt jelenten\u00e9, hogy az aorta nem pozit\u00edv, hanem negat\u00edv nyom\u00e1s al\u00e1 ker\u00fcl. Gondoljunk a kerti t\u00f6ml\u0151re, ahol el\u0151sz\u00f6r v\u00edznyom\u00e1st hozunk l\u00e9tre, majd elz\u00e1rjuk a csapot. Ez a negat\u00edv nyom\u00e1s a v\u00e9r mozg\u00f3 \u00f6rv\u00e9nyeinek \u00e9s sodrainak k\u00f6z\u00e9ppontj\u00e1ban l\u00e9v\u0151 v\u00e1kuummal hozhat\u00f3 \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9sbe.<\/span><\/p>\n Ha egy bizonyos mennyis\u00e9g\u0171 folyad\u00e9kot nyom\u00e1snak tesz\u00fcnk ki, akkor ez a t\u00f6meg tehetetlens\u00e9gi \u00e9s viszkozit\u00e1si tulajdons\u00e1gai miatt el\u0151sz\u00f6r ellen\u00e1ll a mozg\u00e1sv\u00e1ltoz\u00e1snak. Ez azt jelenti, hogy egy nyom\u00e1svez\u00e9relt rendszerben a nyom\u00e1s (ok) gyorsabban n\u00f6vekszik, mint a folyad\u00e9k mozg\u00e1s\u00e1nak v\u00e1ltoz\u00e1sa (hat\u00e1s); a nyom\u00e1s el\u0151bb el\u00e9ri a maximum\u00e1t, miel\u0151tt a folyad\u00e9k sebess\u00e9ge el\u00e9rn\u00e9 a maximumot. Ezzel szemben az aorta nyom\u00e1s\u00e1nak \u00e9s \u00e1raml\u00e1s\u00e1nak m\u00e9r\u00e9sekor megfigyelhet\u0151, hogy az \u00e1raml\u00e1s maxim\u00e1lis \u00e9rt\u00e9ke egy\u00e9rtelm\u0171en a nyom\u00e1s cs\u00facsa el\u0151tt k\u00f6vetkezik be.<\/span>\u00a0\u00a0<\/span><\/p>\n Bremer kor\u00e1bban eml\u00edtett, dobog\u00f3 embrion\u00e1lis sz\u00edvr\u0151l k\u00e9sz\u00edtett filmj\u00e9ben azt is l\u00e1thatjuk, hogy a k\u00f6rforg\u00e1sban l\u00e9v\u0151 v\u00e9r lend\u00fcletet kap a sz\u00edvt\u0151l an\u00e9lk\u00fcl, hogy ez turbulenci\u00e1t okozna a v\u00e9rben. Ez azt jelenti, hogy a sz\u00edv \u00e9s a v\u00e9r k\u00f6z\u00f6tti lend\u00fclet\u00e1tvitel f\u00e1zisban van. A sz\u00edv nyilv\u00e1nval\u00f3an „\u00e9rz\u00e9keli” a v\u00e9r mozg\u00e1s\u00e1t, \u00e9s a v\u00e9rrel azonos sebess\u00e9g\u0171 spir\u00e1lis impulzusokkal reag\u00e1l r\u00e1. A folyamat sor\u00e1n a v\u00e9rb\u0151l \u00e9s a sz\u00edvb\u0151l sz\u00e1rmaz\u00f3 impulzusok egyes\u00fclnek.<\/span><\/p>\n A v\u00e9r\u00f6rv\u00e9ny l\u00e9nyeges alkot\u00f3eleme egy nagym\u00e9rt\u00e9kben rendezett g\u00e1z. A sz\u00edv, mint minim\u00e1lisan funkcion\u00e1lis szerv, nemcsak izomsz\u00f6vetb\u0151l \u00e1ll, hanem a v\u00e9r\u00e1ramban \u00e1lland\u00f3an jelen l\u00e9v\u0151 \u00f6rv\u00e9nyb\u0151l is. Ez biztos\u00edtja a k\u00f6z\u00e9ppontj\u00e1ban azt az \u00f6r\u00f6k\u00f6s v\u00e1kuumot, amely feltehet\u0151en hozz\u00e1j\u00e1rul a v\u00e9r hajsz\u00e1lerekb\u0151l \u00e9s v\u00e9n\u00e1kb\u00f3l val\u00f3 kivon\u00e1s\u00e1hoz \u00e9s a sz\u00edvbe val\u00f3 vissza\u00e1ramoltat\u00e1s\u00e1hoz. Az \u00f6rv\u00e9ny a nehezebb v\u00f6r\u00f6sv\u00e9rtestek eloszl\u00e1s\u00e1ban t\u00fckr\u00f6z\u0151dik – a k\u00f6z\u00e9pponthoz k\u00f6zel – m\u00edg a k\u00f6nnyebb v\u00e9rlemezk\u00e9k ink\u00e1bb az art\u00e9ria sz\u00e9le fel\u00e9, a fal\u00e1n l\u00e9v\u0151 plazmar\u00e9teg ir\u00e1ny\u00e1ba h\u00faz\u00f3dnak. A v\u00f6r\u00f6sv\u00e9rtestek saj\u00e1t forg\u00e1suk sor\u00e1n deform\u00e1l\u00f3dnak a nagyobb v\u00e9r\u00f6rv\u00e9nyben. Teh\u00e1t a v\u00e9r\u00e1raml\u00e1s nagyon rendezett jelens\u00e9g.<\/span><\/p>\n Branko Furst a <\/span>The Heart and Circulation: an Integrative Approach<\/span><\/i> [A sz\u00edv \u00e9s a kering\u00e9s: integrat\u00edv megk\u00f6zel\u00edt\u00e9s] c\u00edm\u0171 k\u00f6nyv\u00e9ben azt \u00e1ll\u00edtja, hogy ha belemer\u00fcl\u00fcnk a r\u00e9szletekbe, \u00e9s \u00f6sszevetj\u00fck azokat a kutat\u00e1sokat, amelyeket sok k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 csoport k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 n\u00e9z\u0151pontok alapj\u00e1n v\u00e9gez, nem jutunk egyet\u00e9rt\u00e9sre a magyar\u00e1zatok kereteit illet\u0151en. A jelens\u00e9geket nem lehet egyszer\u0171 modellben megragadni. A rejt\u00e9ly tov\u00e1bbra is fenn\u00e1ll.<\/span><\/p>\n Mindenesetre a k\u00f6nyvben vil\u00e1goss\u00e1 v\u00e1lik, hogy a sz\u00edvm\u0171k\u00f6d\u00e9s, a v\u00e9r\u00e1raml\u00e1s \u00e9s a szervezet anyagcsere-sz\u00fcks\u00e9gletei milyen szorosan \u00f6sszefon\u00f3dnak. P\u00e9ld\u00e1ul az embrion\u00e1lis sz\u00edv v\u00e9r\u00e1raml\u00e1sa fontos szerepet j\u00e1tszik az erek \u00e9s a sz\u00edv k\u00e9s\u0151bbi, feln\u0151ttkori alakj\u00e1nak \u00e9s szerkezet\u00e9nek kialak\u00edt\u00e1s\u00e1ban.<\/span><\/p>\n Rudolf Steiner meg\u00e1llap\u00edt\u00e1s\u00e1nak folyom\u00e1nyak\u00e9nt felveti, hogy a sz\u00edv, b\u00e1r k\u00f6zponti jelent\u0151s\u00e9ggel b\u00edr a v\u00e9rnyom\u00e1s el\u0151\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1ban, nem annyira keringet\u0151 pump\u00e1nak tekinthet\u0151, mint ink\u00e1bb egy olyan szervnek, amelyik (a billenty\u0171k \u00e9s a sz\u00edvver\u00e9s hat\u00e1sa \u00e1ltal) f\u00e9kentartja \u00e9s ritmikusan szab\u00e1lyozza a v\u00e9r\u00e1raml\u00e1st. S\u0151t, r\u00e1mutat, hogy a sz\u00edvt\u0151l t\u00e1vol l\u00e9v\u0151 v\u00e9r\u00e1raml\u00e1s milyen szorosan kapcsol\u00f3dik azoknak a szerveknek \u00e9s sz\u00f6veteknek az anyagcsere-aktivit\u00e1s\u00e1hoz, amelyeken kereszt\u00fcl\u00e1ramlik. A v\u00e9r maga is egy szerv. \u00c9s Furst azt sugallja, hogy ha elfogadn\u00e1nk azt az elk\u00e9pzel\u00e9st, hogy a v\u00e9r k\u00e9pes \u00f6n\u00e1ll\u00f3 mozg\u00e1sra, akkor jobban meg\u00e9rthetn\u00e9nk\u00a0 az \u00f6sszetett \u00e9s folyamatosan v\u00e1ltoz\u00f3 \u00e9s modul\u00e1l\u00f3 kering\u00e9s\u00e9t is.<\/span><\/p>\n Ha olyan er\u0151t keres\u00fcnk, amely k\u00e9pes a v\u00e9rt a kering\u00e9si rendszeren kereszt\u00fcl mozgatni, akkor az egyenlet kapill\u00e1ris oldala j\u00f3 jel\u00f6lt. Mikroszkopikus szinten minden sejt dobog \u00e9s folyamatosan meg\u00faj\u00edtja a v\u00e9rtartalmat. Val\u00f3sz\u00edn\u0171leg ez az er\u0151 \u00e1llhat a test v\u00e9rkering\u00e9s\u00e9nek h\u00e1tter\u00e9ben.\u00a0<\/span><\/p>\n Mer\u00fclj\u00fcnk el egy kicsit m\u00e9lyebben a sz\u00edv, a v\u00e9r \u00e9s a test k\u00f6z\u00f6tti p\u00e1rbesz\u00e9dben. A r\u00f3zsakeresztes J. van Rijckenborgh ezt \u00edrja:<\/span><\/p>\n Amikor valakinek a ked\u00e9ly\u00e1llapot\u00e1r\u00f3l illetve ked\u00e9ly\u00e9nek hull\u00e1mz\u00e1s\u00e1r\u00f3l gondolkozunk vagy besz\u00e9l\u00fcnk, akkor figyelm\u00fcnket \u00f6nk\u00e9ntelen\u00fcl is a sz\u00edv\u00e9re, annak \u00e1llapot\u00e1ra ir\u00e1ny\u00edtjuk. [\u2026] Egyfel\u0151l a f\u0151szent\u00e9ly \u00f6sszes tudatk\u00f6zege az agyny\u00falv\u00e1nyon \u00e1t a sz\u00edvhez \u00e1ramlik, s az befogadja. M\u00e1sfel\u0151l a napfonat gyertyatart\u00f3ja \u2013 mely a gyomor alatt, a m\u00e1j \u00e9s a l\u00e9p k\u00f6z\u00f6tt fekszik \u2013 is k\u00fcld bizonyos mennyis\u00e9g\u0171 er\u0151t felfel\u00e9 a sz\u00edvhez. […]<\/span><\/i><\/p>\n A sz\u00edv ezenk\u00edv\u00fcl, legal\u00e1bbis sok esetben, k\u00f6zvetlen besug\u00e1rz\u00e1st is kap a mikrokozmosz k\u00f6zponti sz\u00edv\u00e9b\u0151l, a r\u00f3zsa birodalm\u00e1b\u00f3l. [\u2026] Sok befoly\u00e1s, jelz\u00e9s \u00e9s sug\u00e1rz\u00e1s fut \u00f6ssze benne, melyek itt keverednek \u00e9s transzmut\u00e1l\u00f3dnak \u2013 alakulnak \u00e1t \u2013 egyetlen alapvet\u0151 ked\u00e9ly\u00e1llapott\u00e1. S ennek a ked\u00e9ly\u00e1llapotnak szint\u00e9n megvan a kisug\u00e1rz\u00f3 k\u00e9pess\u00e9ge.\u00a0<\/span><\/i><\/p>\n A ked\u00e9ly\u00e1llapot ily m\u00f3don elegyedik a v\u00e9rrel, az idegk\u00f6zeggel \u00e9s a k\u00edgy\u00f3t\u0171zzel, majd f\u00f6lsz\u00e1ll a f\u0151szent\u00e9lyhez, \u00e9s ott bet\u00f6lt minden szervet. Arra k\u00f6vetkeztethet\u00fcnk teh\u00e1t, hogy a ked\u00e9ly\u00e1llapot min\u0151s\u00e9ge, fajt\u00e1ja \u00e9s saj\u00e1ts\u00e1ga az emberi atomreaktor, a sz\u00edv folyom\u00e1nya, amely meghat\u00e1rozza a l\u00e9t\u00e1llapotot, az \u00e9let menet\u00e9t.\u00a0\u00a0<\/span><\/i><\/p><\/blockquote>\n Ha ezt a r\u00f6vid le\u00edr\u00e1st \u00f6sszekapcsoljuk a v\u00e9r, mint szerv, fent v\u00e1zolt modellj\u00e9vel, akkor nagyon vil\u00e1gosan \u00e9rz\u00e9kelhetj\u00fck az emberi val\u00f3s\u00e1got, az elme, a l\u00e9lek \u00e9s a test k\u00f6z\u00f6tti folyamatos p\u00e1rbesz\u00e9dk\u00e9nt.<\/span><\/p>\n <\/p>\n _________________<\/p>\n Hivatkoz\u00e1sok:<\/i><\/b><\/span><\/p>\n \u2013 Ralph Marinelli, Branco Fuerst \u00e9s munkat\u00e1rsai, The heart is not a pump: a refutation of the pressure propulsion premise of heart function [<\/span>A sz\u00edv nem pumpa: a sz\u00edvm\u0171k\u00f6d\u00e9s nyom\u00e1st kifejt\u0151 feltev\u00e9s\u00e9nek c\u00e1folata],<\/span><\/i> 1995<\/span><\/p>\n \u2013 John Chitty: The heart is not a pump [A sz\u00edv nem pumpa]<\/span><\/p>\n \u2013 Branco Fuerst: The heart and circulation, an integrative model [A sz\u00edv \u00e9s a kering\u00e9s, integrat\u00edv modell], London, 2014<\/span><\/p>\n \u2013 Rijckenborgh, J. van, The Egyptian Arch-Gnosis IV; II\u00a0 The heart and the state of mind, Rozekruis Pers, Haarlem<\/span><\/p>\n