{"id":116483,"date":"2025-03-11T07:10:13","date_gmt":"2025-03-11T07:10:13","guid":{"rendered":"https:\/\/logon.media\/?post_type=logon_article&p=116483"},"modified":"2025-03-11T07:14:39","modified_gmt":"2025-03-11T07:14:39","slug":"egyseg-kettosseg","status":"publish","type":"logon_article","link":"https:\/\/logon.media\/hu\/logon_article\/egyseg-kettosseg\/","title":{"rendered":"Egys\u00e9g – Kett\u0151ss\u00e9g"},"content":{"rendered":"

A spiritu\u00e1lis tudom\u00e1nyok egy \u00f6r\u00f6k elv l\u00e9tez\u00e9s\u00e9t felt\u00e9telezik, amit jobb h\u00edj\u00e1n \u201e\u00c9n vagyok\u201d-nak, \u201eTao\u201d-nak vagy egyszer\u0171en Istennek, avagy az \u00f6r\u00f6kk\u00e9val\u00f3s\u00e1gban jelenl\u00e9v\u0151 megnyilv\u00e1nulatlan Teljess\u00e9gnek nevezhet\u00fcnk.<\/em><\/p>\n

<\/p>\n

A \u201emegnyilv\u00e1nulatlan Isten\u201d kinyilatkoztat\u00e1sa l\u00e9trehozza\/ el\u0151id\u00e9zi az egyetemes megnyilv\u00e1nul\u00e1s h\u00e9t s\u00edkj\u00e1t (mindazt, ami l\u00e1that\u00f3 \u00e9s ami nem l\u00e1that\u00f3), sz\u00e1mtalan teremtm\u00e9ny\u00e9vel egy\u00fctt. \u00cdgy a kett\u0151ss\u00e9get el\u0151id\u00e9z\u0151 \u200b\u200begys\u00e9gr\u0151l besz\u00e9lhet\u00fcnk.<\/span><\/p>\n

A tudom\u00e1ny ezzel szemben, olyan felt\u00e9telez\u00e9sekkel, mint az \u201e\u0151srobban\u00e1s elm\u00e9lete\u201d, azt \u00e1ll\u00edtja, hogy a vil\u00e1gegyetem egy olyan \u201ekezd\u0151pont robban\u00e1s\u00e1b\u00f3l\u201d keletkezett, melyben az anyag \u00e9s az energia v\u00e9gtelen, mintha egy apr\u00f3, s\u0171r\u00edtett r\u00e9szecske – a felrobban\u00e1sa \u00e9s a t\u00e1gul\u00e1sa \u00e1ltal – az anyag, a t\u00e9r \u00e9s az id\u0151 egy\u00fcttes l\u00e9trej\u00f6tt\u00e9t eredm\u00e9nyezn\u00e9.<\/span><\/p>\n

Ha eltekint\u00fcnk, egy pillanatra, az ilyesfajta kozmol\u00f3giai modellekt\u0151l, az igazs\u00e1g az, hogy \u00e9rz\u00e9kel\u00e9s\u00fcnk arra tan\u00edt benn\u00fcnket, hogy mindennek amit k\u00e9pesek vagyunk megfigyelni l\u00e9tezik ellent\u00e9te (vil\u00e1goss\u00e1g-s\u00f6t\u00e9ts\u00e9g, j\u00f3-rossz, hideg-meleg, h\u00edmnem\u0171-n\u0151nem\u0171, stb). Ily m\u00f3don a kett\u0151ss\u00e9g elker\u00fclhetetlen\u00fcl felt\u00e9telezi az ellent\u00e9t, illetve egy kieg\u00e9sz\u00edt\u0151 f\u00e9l l\u00e9tez\u00e9s\u00e9t.<\/span><\/p>\n

A kett\u0151ss\u00e9g az ellent\u00e9t, k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151s\u00e9g, n\u00e9zetelt\u00e9r\u00e9s, hi\u00e1ny\u2026 kifejez\u0151d\u00e9se, az Egys\u00e9g pedig a teljess\u00e9g\u00e9 \u00e9s a t\u00f6k\u00e9letess\u00e9g\u00e9.<\/span><\/p>\n

Dualista megk\u00f6zel\u00edt\u00e9sek, bizony\u00e1ra, mivel ezek a legink\u00e1bb \u00e9rz\u00e9kelhet\u0151ek, sok nagy modern \u00e9s \u00f3kori filoz\u00f3fus munk\u00e1j\u00e1ban jelen vannak.<\/span><\/p>\n

Maxim\u00e1lis meg\u00e1llap\u00edt\u00e1suk szerint k\u00e9t legf\u0151bb elv l\u00e9tezik, ami teremtetlen \u00e9s antagonisztikus.<\/span> Enyh\u00e9bb kifejez\u00e9ssel \u00e9lve, meg\u00e1llap\u00edtott\u00e1k Isten \u00e9s a vil\u00e1g, illetve a szellem \u00e9s az anyag k\u00f6z\u00f6tti nagy ellentmond\u00e1st.<\/span><\/p>\n

Vizsg\u00e1ljuk most meg, hacsak felsz\u00ednes m\u00f3don is, a plat\u00f3ni dualista felfog\u00e1sokat, melyek valamilyen m\u00f3don a dualista felfog\u00e1sok nagy t\u00f6bbs\u00e9g\u00e9t alkotj\u00e1k az\u00e1ltal, hogy k\u00e9t vil\u00e1g l\u00e9tez\u00e9s\u00e9t felt\u00e9telezik: az eszm\u00e9k megfoghatatlan \u00e9s \u00f6r\u00f6k vil\u00e1g\u00e1\u00e9t \u00e9s az anyag \u00e1tmeneti \u00e9s \u00e9rz\u00e9kelhet\u0151 vil\u00e1g\u00e1\u00e9t, amib\u0151l az az elk\u00e9pzel\u00e9s sz\u00fcletett, hogy a test, a l\u00e9lek b\u00f6rt\u00f6ne.<\/span><\/p>\n

Plat\u00f3n dualista felfog\u00e1sa<\/b><\/h3>\n

Sz\u00f3krat\u00e9szhez hasonl\u00f3an Plat\u00f3n is hitt az egyetemes igazs\u00e1g l\u00e9tez\u00e9s\u00e9ben, de tan\u00e1r\u00e1val ellent\u00e9tben \u00fagy gondolta, hogy az effajta egyetemes igazs\u00e1gok az \u00e9rz\u00e9kelhet\u0151 vil\u00e1gon k\u00edv\u00fcl \u00e1llnak. Plat\u00f3n sz\u00e1m\u00e1ra ez\u00e9rt az anyagi vil\u00e1g csak a t\u00f6k\u00e9letes \u00e9s ide\u00e1lis vil\u00e1g t\u00fck\u00f6rk\u00e9pe: vagyis az elk\u00e9pzel\u00e9sek vil\u00e1ga. Plat\u00f3n eg\u00e9sz gondolkod\u00e1s\u00e1t nyilv\u00e1nval\u00f3 dualizmus itatta \u00e1t. Azt \u00e1ll\u00edtja, hogy egyr\u00e9szt van egy t\u00f6k\u00e9letes, mozdulatlan vil\u00e1g, ami m\u00e1r az \u00e9rz\u00e9kelhet\u0151 vil\u00e1g (a val\u00f3 vil\u00e1g) el\u0151tt is l\u00e9tezett, m\u00e1sr\u00e9szt van egy nem val\u00f3s vil\u00e1g, a l\u00e1tszat \u00e9s jelens\u00e9gek vil\u00e1ga.<\/span><\/p>\n

Term\u00e9szetesen Plat\u00f3n \u201eide\u00e1i\u201d nem puszt\u00e1n az \u00e9rz\u00e9kelhet\u0151 t\u00e1rgyak megfigyel\u00e9s\u00e9b\u0151l keletkezett ment\u00e1lis fogalmak. Az \u201eide\u00e1k\u201d v\u00e1ltozatlanok \u00e9s csak meg\u00e9rt\u00e9ssel lehet megragadni \u0151ket. P\u00e9ld\u00e1ul a Sz\u00e9ps\u00e9g, J\u00f3s\u00e1g, Igazs\u00e1g, Igazs\u00e1goss\u00e1g\u2026 \u00f6nmagukban v\u00e9ve l\u00e9tezn\u00e9nek, f\u00fcggetlen\u00fcl azokt\u00f3l a fogalmakt\u00f3l, melyekkel fel akarjuk ruh\u00e1zni \u0151ket. Az \u201eide\u00e1k\u201d teh\u00e1t \u201eval\u00f3di okok\u201d, m\u00edg mindaz, amit a h\u00e1romdimenzi\u00f3s val\u00f3s\u00e1gunkban l\u00e1tunk, nem m\u00e1s, mint ezeknek az ide\u00e1knak az ut\u00e1nzata, illetve torzult t\u00fckr\u00f6z\u0151d\u00e9se.<\/span><\/p>\n

Plat\u00f3n szerint az ide\u00e1k vil\u00e1g\u00e1ban hierarchikus rend uralkodik, szintek \u00e1ltal, melyek cs\u00facs\u00e1n a J\u00f3s\u00e1g (a legf\u0151bb J\u00f3) foglal helyet. Plat\u00f3n \u00e9s kor\u00e1nak filoz\u00f3fusai sz\u00e1m\u00e1ra azonban a legf\u0151bb J\u00f3 elk\u00e9pzel\u00e9se t\u00falmutat azokon a mor\u00e1lis fogalmakon, amit mi \u00e1ltal\u00e1ban j\u00f3s\u00e1g alatt \u00e9rt\u00fcnk. A J\u00f3s\u00e1g ide\u00e1ja nem csup\u00e1n a \u201ej\u00f3\u201d tettek ok\u00e1t jelenti, hanem a val\u00f3s\u00e1g legf\u0151bb elv\u00e9t is.<\/span><\/p>\n

Plat\u00f3n <\/span>Az \u00e1llam<\/span><\/i> c\u00edm\u0171 m\u0171v\u00e9ben a legf\u0151bb J\u00f3 \u00e9rtelm\u00e9t barlanghasonlata \u00e1ltal pr\u00f3b\u00e1lja megmagyar\u00e1zni. Az \u00e9rz\u00e9kek vil\u00e1g\u00e1ban mi nem a val\u00f3s\u00e1got, hanem annak csak az \u00e1rny\u00e9kait l\u00e1tjuk, amit val\u00f3s\u00e1gnak v\u00e9l\u00fcnk, m\u00edg a \u201eval\u00f3s\u00e1g\u201d k\u00edv\u00fcl esik \u00e9rz\u00e9kszerveink \u00e9rz\u00e9kel\u00e9s\u00e9n.<\/span><\/p>\n

A <\/span>Timaiosz<\/span><\/i>ban a filoz\u00f3fus r\u00e1mutat, hogy a kozmosz (a l\u00e1that\u00f3, tapinthat\u00f3 vil\u00e1g, ami ily m\u00f3don a sz\u00fclet\u00e9snek \u00e9s valamiv\u00e9 v\u00e1l\u00e1snak van al\u00e1rendelve) teremt\u00e9se eredetileg egy akt\u00edv \u00e9s intelligens okra vezethet\u0151 vissza: a Demiurgoszra, a j\u00f3 \u00e9s b\u00f6lcs \u201eistenre\u201d. A Demiurgosz teh\u00e1t a vil\u00e1got nem \u00f6nmag\u00e1b\u00f3l teremtette (k\u00f6vetkez\u00e9sk\u00e9ppen nem mindenhat\u00f3), hanem h\u00e1rom kor\u00e1bban l\u00e9tez\u0151 elemb\u0151l alkotta meg.<\/span><\/p>\n

– A (t\u00f6k\u00e9letes \u00e9s \u00f6r\u00f6kk\u00e9val\u00f3) ide\u00e1kb\u00f3l,<\/span><\/p>\n

– a kaotikus, azaz k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151s\u00e9gek n\u00e9lk\u00fcli anyagb\u00f3l (az eredeti, interkozmikus anyagb\u00f3l, ami nem azonos az \u00e1ltalunk ismert \u201eanyaggal\u201d),<\/span><\/p>\n

– valamint a m\u00e1r l\u00e9tez\u0151 t\u00e9rb\u0151l:<\/span><\/p>\n

\u201eV\u00e9g\u00fcl felmer\u00fcl m\u00e9g egy harmadik elem, a hely k\u00e9rd\u00e9se is: ami nem muland\u00f3, \u00e9s minden teremtett dolognak helyet biztos\u00edt. (Timaiosz, 51, c)<\/span><\/i><\/p>\n

\u00cdgy a Demiurgosz \u00e1ltal teremtett kozmosz \u00e9l\u0151l\u00e9nyk\u00e9nt foghat\u00f3 fel, aki intelligens l\u00e9lekkel (\u201evil\u00e1gl\u00e9lekkel\u201d) rendelkezik, ami a teremt\u0151j\u00e9t\u0151l sz\u00e1rmazik. Az \u201eide\u00e1k\u201d azonban olyan geometriai strukt\u00far\u00e1kat k\u00e9nyszer\u00edtenek a kozmoszra, amelyekkel az anyag \u00f6nmag\u00e1ban nem rendelkezik. Ezek az \u00e9p\u00edt\u0151elemek a pitag\u00f3reusokt\u00f3l vett alapvet\u0151 form\u00e1k: a tetra\u00e9der (t\u0171z), a kocka (f\u00f6ld), az okta\u00e9der (leveg\u0151), az ikoza\u00e9der (v\u00edz) \u00e9s a dodeka\u00e9der (az univerzum modellje).<\/span><\/p>\n

Plat\u00f3n szerint a Demiurgosz alkotta az \u00e9rz\u00e9kelhet\u0151 vil\u00e1got a m\u00e1r l\u00e9tez\u0151 Ide\u00e1k ut\u00e1nz\u00e1s\u00e1val (amit Isten \u201egondolatainak\u201d nevezhetn\u00e9nk), valamint az \u00e9rz\u00e9kelhet\u0151 t\u00e1rgyakkal (form\u00e1kkal), melyek az Ide\u00e1k r\u00e9szei, hasonl\u00f3an ahhoz, ahogy egy h\u00e1romdimenzi\u00f3s t\u00e1rgy is r\u00e9sze a t\u00fck\u00f6rben val\u00f3 t\u00fckr\u00f6z\u0151d\u00e9s\u00e9nek.<\/span><\/p>\n

Isten maga van jelen minden egyes r\u00e9szletben<\/b><\/h3>\n

Mind Plat\u00f3n, mind a dualist\u00e1k (manicheusok, kat\u00e1rok, gnosztikusok\u2026) szeml\u00e9letei abb\u00f3l indulnak ki, hogy \u00f6r\u00f6k\u00f6s k\u00fczdelem \u00e1ll fenn a k\u00e9t ellent\u00e9tes \u00e9s v\u00e1ltoztathatatlan elv k\u00f6z\u00f6tt, azt \u00e9rtve ez alatt, hogy noha az ember lelke Istenhez tartozik, teste a gonosz er\u0151k\u00e9. K\u00e9ts\u00e9gtelen, hogy az effajta megk\u00f6zel\u00edt\u00e9sek nagym\u00e9rt\u00e9kben megfelelnek a mindennapi tapasztalatainknak, mivel nem tagadhatjuk a benn\u00fcnk l\u00e9v\u0151 ellent\u00e9tes tendenci\u00e1kat. L\u00e9ny\u00fcnk egy r\u00e9sze a legnemesebb dolgok ut\u00e1n v\u00e1gyik, m\u00edg m\u00e1sik r\u00e9sz\u00fcnk, \u00fagy t\u0171nik, elker\u00fclhetetlen\u00fcl k\u00e9pes a legalantasabb dolgokra is. Plat\u00f3n az orfikusok \u00e9s a pitag\u00f3reusok hat\u00e1s\u00e1ra vetette fel a (az isteni eredet\u0171) l\u00e9lek \u00e9s a test k\u00f6z\u00f6tti alapvet\u0151 kett\u0151ss\u00e9get. Arisztotel\u00e9sz (Plat\u00f3n tan\u00edtv\u00e1nya) megpr\u00f3b\u00e1lt t\u00falmutatni a plat\u00f3ni dualizmuson, meg\u00e1llap\u00edtva, hogy az ember egy egyedi val\u00f3s\u00e1g, egyedi term\u00e9szet, melyben <\/span>\u201eA l\u00e9lek az, ami \u00e1ltal az ember \u00e9l, \u00e9rez \u00e9s ismeretet gy\u0171jt.\u201d<\/span><\/i> (<\/span>A l\u00e9lekr\u0151l<\/span><\/i>, 11. fejezet, 111,13). M\u00e1s sz\u00f3val az ember nem testb\u0151l \u00e9s l\u00e9lekb\u0151l \u00e1ll, hanem anyagi test, amelynek egy meghat\u00e1roz\u00f3 princ\u00edpiuma, egys\u00e9g\u00e9ben: a l\u00e9lek. Ezzel szemben tal\u00e1ljuk a tizenkilencedik \u00e9s huszadik sz\u00e1zad Marx \u00e9s Engels \u00e1ltal hirdetett <\/span>dialektikus materializmus\u00e1nak n\u00e9zet\u00e9t<\/span><\/i>, ami szerint, v\u00e9gs\u0151 soron minden anyag \u00e9s csak az anyag, az ember l\u00e9nyeg\u00e9ben nem egy\u00e9b, mint gazdas\u00e1gi \u00e9s t\u00e1rsadalmi kapcsolatok halmaza.\u00a0<\/span><\/p>\n

V\u00e9lem\u00e9ny\u00fcnk szerint mindk\u00e9t n\u00e9zet abb\u00f3l a szempontb\u00f3l ered, amelyben a probl\u00e9m\u00e1t vizsg\u00e1ljuk. Ha a vizsg\u00e1lat t\u00e1rgya a testis\u00e9g, akkor a kett\u0151ss\u00e9g elker\u00fclhetetlen. Ha azonban a szelleml\u00e9lek szempontj\u00e1b\u00f3l vizsg\u00e1ljuk a dolgot, akkor nyilv\u00e1nval\u00f3, hogy semmi sincs, ami ne maga Isten lenne, teh\u00e1t a kett\u0151ss\u00e9g [a dualit\u00e1s] elt\u0171nik az Egys\u00e9gben, ami az eg\u00e9sz vil\u00e1gegyetem felett uralkodik. K\u00e9pzelhetj\u00fck, mennyi mindent lenn\u00e9nk k\u00e9pesek felfogni, ha egyedi L\u00e9nyek lenn\u00e9nk, akinek k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151s\u00e9gei, a mi szem\u00fcnk sz\u00e1m\u00e1ra csup\u00e1n tud\u00e1sunk \u00e9s \u00e9rz\u00e9kszerveink korl\u00e1tozotts\u00e1g\u00e1nak lenn\u00e9nek tulajdon\u00edthat\u00f3k.<\/span><\/p>\n

A kett\u0151ss\u00e9g [dualit\u00e1s] hi\u00e1nya, legal\u00e1bbis a mi emberi szempontunkb\u00f3l, nem azt jelenti, hogy Isten, a Mindens\u00e9g, a vil\u00e1gegyetemet alkot\u00f3 minden dolog \u00f6sszess\u00e9ge, hanem Isten maga van jelen minden egyes r\u00e9szletben. \u0150 a t\u0171z, a szellemi elv, a mag, ami minden teremtm\u00e9nyt \u00e9get \u00e9s megeleven\u00edt.<\/span><\/p>\n

 <\/p>\n","protected":false},"author":977,"featured_media":10454,"template":"","meta":{"_acf_changed":false},"tags":[],"category_":[110432],"tags_english_":[],"class_list":["post-116483","logon_article","type-logon_article","status-publish","has-post-thumbnail","hentry","category_-zeitgeist-hu"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/logon_article\/116483","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/logon_article"}],"about":[{"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/logon_article"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/977"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/10454"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=116483"}],"wp:term":[{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=116483"},{"taxonomy":"category_","embeddable":true,"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/category_?post=116483"},{"taxonomy":"tags_english_","embeddable":true,"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags_english_?post=116483"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}