A t\u0171zzel, illetve Vil\u00e1goss\u00e1ggal val\u00f3 keresztel\u00e9s volt a kat\u00e1rok legf\u0151bb szakramentuma \u00e9s az \u0151 felfog\u00e1suk szerint ez Krisztus igazi kereszts\u00e9ge.<\/b><\/p>\n
<\/p>\n
A X. sz\u00e1zad k\u00f6zep\u00e9t\u0151l Nyugat-Eur\u00f3p\u00e1ban rohamosan terjedt egy vall\u00e1sos mozgalom, am\u00edg a R\u00f3mai Egyh\u00e1z v\u00e9get nem vetett neki. Ez volt a kat\u00e1rizmus.<\/span><\/p>\n A t\u00f6rt\u00e9n\u00e9szek r\u00e9g\u00f3ta vitatj\u00e1k a mozgalom eredet\u00e9t an\u00e9lk\u00fcl, hogy d\u00f6nt\u0151 eredm\u00e9nyre jutottak volna, \u00edgy a vita m\u00e9g mindig tart. N\u00e9h\u00e1ny szerz\u0151 a keleti pog\u00e1ny vall\u00e1sok tov\u00e1bbfejlesztett v\u00e1ltozat\u00e1nak tartja, m\u00e1sok szerint viszont teljesen nyugati impulzus a meg\u00fajul\u00e1sra, melyet a latin paps\u00e1g azon r\u00e9sze hozott l\u00e9tre, akik nem \u00e9rtettek egyet a gregori\u00e1nus reform\u00e1ci\u00f3val \u00e9s a bogomilizmus keleti \u00e9rkez\u00e9s\u00e9hez k\u00f6t\u0151dik.<\/span><\/p>\n A mozgalomnak k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le elnevez\u00e9se volt (bolg\u00e1rok, v\u00e1mszed\u0151k, patarinusok, tak\u00e1csok, bougres\u2026). A \u201ekat\u00e1r\u201d elnevez\u00e9st el\u0151sz\u00f6r a rajnai szerzetes, Eckbert von Sch\u00f6nau (kb.1120-1184) adta nekik 1163 k\u00f6r\u00fcl, aki besz\u00e9dei sor\u00e1n ezzel a sz\u00f3val utalt arra a pog\u00e1ny szekt\u00e1ra, ami Bonn \u00e9s K\u00f6ln v\u00e1ros\u00e1ban megjelent.\u00a0<\/span><\/p>\n A kat\u00e1rizmus eredet\u00e9nek elemz\u00e9se sor\u00e1n egy szem\u00e9lyis\u00e9get \u00e9s egy t\u00f6rt\u00e9nelmi t\u00e9nyt kell megeml\u00edteni: Niketas, konstantin\u00e1polyi bogumil p\u00fcsp\u00f6k\u00f6t (n\u00e9h\u00e1ny forr\u00e1s \u201eNiketas p\u00e1p\u00e1nak\u201d nevezi), valamint a nagy kat\u00e1r zsinatot, amelyet a d\u00e9l-franciaorsz\u00e1gbeli Saint Felix de Caraman-ban tartottak 1167-ben. (Kez\u00fcnkbe ker\u00fclt egy dokumentum arr\u00f3l, hogy mi t\u00f6rt\u00e9nt ezen a tan\u00e1cskoz\u00e1son: Niquinta level\u00e9r\u0151l van sz\u00f3, amit 1660-ban Gillaume Besse adott k\u00f6zre k\u00f6nyv\u00e9ben, a <\/span>History of the Counts, Marquises and Dukes of Narbonne<\/span><\/i>-ban [A narbonne-i hercegek, m\u00e1rkik \u00e9s gr\u00f3fok t\u00f6rt\u00e9nete], noha n\u00e9h\u00e1ny szerz\u0151 k\u00e9telkedik a dokumentum hiteless\u00e9g\u00e9ben.)<\/span><\/p>\n Niketas Lombardi\u00e1ba \u00e9rkez\u00e9sekor abszol\u00fat dualista n\u00e9zet\u00e9t kezdte terjeszteni \u00e9s k\u00f6vet\u0151it \u201ekonszolamentum\u201d-ban r\u00e9szes\u00edtette. Ezut\u00e1n Languedoc-ba ment, ahol k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 kat\u00e1r egyh\u00e1zak k\u00e9pvisel\u0151inek jelenl\u00e9t\u00e9ben eln\u00f6k\u00f6lt a St. Felix de Caraman-ban tartott zsinaton \u00e9s j\u00f3v\u00e1hagyta [konfirm\u00e1lta] hat kat\u00e1r p\u00fcsp\u00f6k hivatal\u00e1t (Robert d’Espernon, francia p\u00fcsp\u00f6k\u00f6t; Sicard Cellarier, Albi p\u00fcsp\u00f6k\u00e9t; Marcos, Lombardia p\u00fcsp\u00f6k\u00e9t; Bernard Raymond, Toulouse p\u00fcsp\u00f6k\u00e9t; Gerald Mercier, Carcassonne p\u00fcsp\u00f6k\u00e9t \u00e9s Raymond de Casals, Agen p\u00fcsp\u00f6k\u00e9t), tov\u00e1bb\u00e1 meg\u00faj\u00edtotta a \u201econsolamenta\u201d-\u00e1t.\u00a0<\/span><\/p>\n Niketas egyes\u00edt\u0151 sz\u00e1nd\u00e9ka ellen\u00e9re, nem is kat\u00e1rizmusr\u00f3l, hanem \u201ekat\u00e1rizmusokr\u00f3l\u201d kellene besz\u00e9ln\u00fcnk, mert eredetileg azt l\u00e1tjuk, hogy a kat\u00e1rizmus olyan csoportokkal hozhat\u00f3 kapcsolatba, mint az albigensek, bogumilok, patarinusok, vagy a korabeli trubad\u00farok. M\u00e1sr\u00e9szt, legal\u00e1bbis az It\u00e1li\u00e1ban letelepedett k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gek, hat helybeli egyh\u00e1zra tagol\u00f3dtak, melyeknek saj\u00e1t p\u00fcsp\u00f6ks\u00e9g\u00fck volt, egyh\u00e1zmegyei szervezet nem volt.<\/span><\/p>\n Hogy meg\u00e9rts\u00fck a kat\u00e1r vall\u00e1st, \u00fagy gondoljuk, szem el\u0151tt kell tartani annak gnosztikus gy\u00f6kereit \u00e9s dualista n\u00e9zet\u00e9t (miszerint k\u00e9t antagonisztikus [ellent\u00e9tes] alapelv m\u0171k\u00f6dik a vil\u00e1gban: a J\u00f3 \u00e9s a Gonosz).\u00a0<\/span><\/p>\n Zoroaszter vagy Zarathustra, a beavatott, aki l\u00e9trehozta \u00e9s kialak\u00edtotta a mazdaizmust Ir\u00e1nban az i.e.-i VI. \u00e9s VII. sz\u00e1zadban, m\u00e1r azt tan\u00edtotta tan\u00edtv\u00e1nyainak, hogy k\u00e9t isten l\u00e9tezik, k\u00e9t ellent\u00e9tes er\u0151,\u00a0 melyek szembesz\u00e1llnak egym\u00e1ssal a vil\u00e1gegyetemben: a J\u00f3s\u00e1g, illetve Vil\u00e1goss\u00e1g istene, Ormuz; \u00e9s a gonoszs\u00e1g, illetve s\u00f6t\u00e9ts\u00e9g istene, Arim\u00e1n.<\/span><\/p>\n A mazdaizmus tan\u00edt\u00e1sa szerint az ember folyamatos vit\u00e1ban \u00e9l a k\u00e9t er\u0151 vagy elv k\u00f6z\u00f6tt, \u00e9s saj\u00e1t tettei szerint megb\u00fcntetik vagy megjutalmazz\u00e1k. Zoroaszter tan\u00edt\u00e1sai nagy hat\u00e1ssal voltak a k\u00e9s\u0151bbi vall\u00e1sokra, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen a kereszt\u00e9nys\u00e9gre \u00e9s a manicheizmusra.<\/span><\/p>\n M\u00e1ni [m\u00e1s n\u00e9ven Manes vagy Manicheus, a manicheus vall\u00e1s, <\/span>\/manicheizmus\/ alap\u00edt\u00f3ja], aki 216-ban sz\u00fcletett Perzsi\u00e1ban, felveszi Zoroaszter miszt\u00e9riumainak f\u00e1kly\u00e1j\u00e1t \u00e9s \u0151 is azt hirdeti, hogy k\u00e9t alapelv l\u00e9tezik a vil\u00e1gegyetemben: a Vil\u00e1goss\u00e1g istene \u00e9s a S\u00f6t\u00e9ts\u00e9g, avagy az anyag istene.<\/p>\n A manicheus hit az els\u0151 sz\u00e1zadok kereszt\u00e9ny gnoszticizmus\u00e1hoz, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen P\u00e1l kereszt\u00e9ny gn\u00f3zis\u00e1hoz kapcsol\u00f3dik.<\/span><\/p>\n A kat\u00e1r vall\u00e1s, ami a XI. sz\u00e1zad kezdet\u00e9n gyorsan elterjedt Eur\u00f3pa szerte, vil\u00e1gos k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9get tett a Szellem, \u00e9s annak m\u0171vei, valamint a test, az anyagi teremt\u00e9s k\u00f6z\u00f6tt, ami a S\u00e1t\u00e1n m\u0171ve.<\/span><\/p>\n Nincs hi\u00e1ny t\u00f6rt\u00e9nelmi forr\u00e1sokban, melyek lehet\u0151v\u00e9 teszik, hogy elm\u00e9lyedj\u00fcnk azokban a filoz\u00f3fiai, elvi \u00e9s gyakorlati n\u00e9zetekben, melyek egy ilyesfajta antagonizmust keltettek. Mindazon\u00e1ltal az inkviz\u00edci\u00f3 arch\u00edvum\u00e1b\u00f3l sz\u00e1rmaz\u00f3 dokumentumokon, valamint azokon az \u00e9rtekez\u00e9seken k\u00edv\u00fcl, melyek az\u00e9rt \u00edr\u00f3dtak, hogy a kat\u00e1rokat hiteltelenn\u00e9 tegy\u00e9k, h\u00e1rom k\u00e9ts\u00e9gtelen\u00fcl kat\u00e1r eredet\u0171 dokumentum maradt fenn, amik megvil\u00e1g\u00edtj\u00e1k a t\u00e9m\u00e1t:<\/span><\/p>\n – <\/span>The Book of the Two Principles [A<\/span><\/i> k\u00e9t alapelv k\u00f6nyve], egy latin nyelv\u0171 k\u00e9zirat az 1260-as \u00e9vekb\u0151l, ami egy kat\u00e1r orvos, John (Giovanni) Lugio 1230-ban megfogalmazott munk\u00e1j\u00e1nak \u00f6sszefoglal\u00e1sa;<\/span><\/p>\n – Az occit\u00e1n (illetve lyoni) szertart\u00e1s;<\/span><\/p>\n – \u00e9s a latin szertart\u00e1s.<\/span><\/p>\n Az ut\u00f3bbinak (kb. 1250 k\u00f6r\u00fcl) nagy hordereje van mindenre vonatkoz\u00f3an, ami a kat\u00e1r liturgi\u00e1t illeti. Ehhez a h\u00e1rom \u00e9rt\u00e9kes dokumentumhoz k\u00e9t apokrif evang\u00e9liumot lehetne m\u00e9g hozz\u00e1tenni, melyek egy\u00e9rtelm\u0171 befoly\u00e1st gyakoroltak a kat\u00e1r tanok elvi megfogalmaz\u00e1s\u00e1ra:<\/span><\/p>\n – A titkos vacsora, avagy J\u00e1nos kihallgat\u00e1sa, <\/span><\/i>egy olyan sz\u00f6veg, amit a bogumilok 1190 k\u00f6r\u00fcl hoztak magukkal, \u00e9s aminek nagy jelent\u0151s\u00e9ge volt a francia \u00e9s az olasz kat\u00e1rok sz\u00e1m\u00e1ra, valamint<\/span><\/p>\n – <\/span>\u00c9zsai\u00e1s mennybemenetele<\/span><\/i>, egy \u0151si bolg\u00e1r sz\u00f6veg, amit a bogumilok egym\u00e1s k\u00f6z\u00f6tt haszn\u00e1ltak.<\/span><\/p>\n A k\u00e9t alapelv k\u00f6nyve<\/span><\/i> a teremt\u0151 dualizmust hirdeti, ami a val\u00f3s\u00e1g k\u00e9t szemben \u00e1ll\u00f3 rendj\u00e9n alapul: a szellemi renden, ami l\u00e1thatatlan \u00e9s \u00f6r\u00f6kk\u00e9val\u00f3, valamint az id\u0151 vil\u00e1g\u00e1n, ami l\u00e1that\u00f3 \u00e9s ahol gonoszs\u00e1g \u00e9s pusztul\u00e1s uralkodik.<\/span><\/p>\n A kat\u00e1rok nem tudt\u00e1k elk\u00e9pzelni, hogy egyetlen b\u00f6lcs \u00e9s szeretetre m\u00e9lt\u00f3 l\u00e9ny k\u00e9tf\u00e9le l\u00e9tez\u00e9si rendet alkotott volna egy id\u0151ben, ez\u00e9rt felt\u00e9telezt\u00e9k, hogy k\u00e9t k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 \u00e9s egym\u00e1ssal szemben \u00e1ll\u00f3 teremt\u0151 l\u00e9tezik: az els\u0151 l\u00e9tez\u00e9si rend a J\u00f3 Isten, avagy Legitim [T\u00f6rv\u00e9nyes] Isten alkot\u00e1sa, m\u00edg ezt az anyagi vil\u00e1got a Gonosz Isten m\u0171v\u00e9nek tulajdon\u00edtott\u00e1k.<\/span><\/p>\n A vil\u00e1g teremt\u0151 elve (a rossz Isten) szint\u00e9n \u00f6r\u00f6kk\u00e9val\u00f3 lenne, mint a J\u00f3 Isten, de \u0151 nem igazi isten. \u0150 ennek a vil\u00e1gnak a hercege, a S\u00f6t\u00e9ts\u00e9g Hercege, \u00e9s nem rendelkezik abszol\u00fat l\u00e9tez\u00e9ssel, mert azzal csak az igaz Isten rendelkezik.<\/span><\/p>\n Az <\/span>abszol\u00fat dualizmussal<\/span><\/i> szemben voltak kat\u00e1r k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gek, akik egyfajta <\/span>m\u00e9rs\u00e9kelt dualizmus<\/span><\/i> p\u00e1rtj\u00e1n \u00e1lltak, \u00fagy gondolva, hogy ez a vil\u00e1g a S\u00e1t\u00e1n, avagy Lucifer m\u0171ve, aki buk\u00e1sakor, a teremt\u0151je elleni l\u00e1zad\u00e1sk\u00e9nt, a lelkeket a \u201efeled\u00e9s f\u00f6ldj\u00e9re\u201d tasz\u00edtotta, az anyagvil\u00e1gba, ahol a l\u00e9lek elveszti eredet\u00e9nek \u00e9s l\u00e9nyeg\u00e9nek ismeret\u00e9t.<\/span><\/p>\n A m\u00e9rs\u00e9kelt dualizmus sz\u00e1m\u00e1ra egyed\u00fcl Krisztus a Teremt\u0151, mivel \u0151 Isten. Lucibel, a h\u00e1bor\u00fa \u00e9s visz\u00e1ly hercege azonban \u201e<\/span>nem teremtette a vil\u00e1got, hanem \u00e1talak\u00edtotta azt, l\u00e9trehozva a t\u00f6k\u00e9letes mennyei vil\u00e1g <\/span><\/i>durva \u00e9s<\/span> f\u00f6ldi m\u00e1s\u00e1t<\/span><\/i>\u201d.<\/span><\/p>\n Mindk\u00e9t esetben, kat\u00e1r felfog\u00e1s szerint, nincs m\u00e1s pokol, mint ez a vil\u00e1g. Az ember lelke \u00e1ltal a Szellem Kir\u00e1lys\u00e1g\u00e1ban r\u00e9szes\u00fcl, teste \u00e1ltal pedig a gonosz isten vil\u00e1g\u00e1ban. A megszabadul\u00e1s a l\u00e9leknek a Szellemmel val\u00f3 egyes\u00fcl\u00e9s\u00e9n kereszt\u00fcl mehet v\u00e9gbe. Ez az egys\u00e9g csak azzal a kereszts\u00e9ggel j\u00f6het l\u00e9tre, amit Krisztus kezdem\u00e9nyezett, \u00e9s amit az apostolok megszak\u00edt\u00e1s n\u00e9lk\u00fcl tov\u00e1bb\u00edtottak: a t\u0171zzel val\u00f3 keresztel\u00e9ssel, a Szent Szellem k\u00e9zr\u00e1t\u00e9tel alapj\u00e1n val\u00f3 ki\u00e1raszt\u00e1s\u00e1val azok \u00e1ltal, akik birtokolj\u00e1k azt.<\/span><\/p>\n A t\u0171zzel vagy Vil\u00e1goss\u00e1ggal val\u00f3 keresztel\u00e9s volt a legf\u0151bb kat\u00e1r szakramentum \u00e9s felfog\u00e1suk szerint <\/span>a<\/span> Krisztus igazi kereszts\u00e9ge. Mind az <\/span>occit\u00e1n (illetve lyoni) szertart\u00e1s<\/span><\/i>, mind a <\/span>latin szertart\u00e1s<\/span><\/i> r\u00e9szletesen le\u00edrja a t\u0171zkeresztel\u0151t, m\u00e1s n\u00e9ven a <\/span>konszolamentumot,<\/span><\/i> vagy a szellemi keresztel\u0151t. \u00c1ltala a testben raboskod\u00f3 l\u00e9lek \u00e9s annak Szelleme k\u00f6z\u00f6tt egy val\u00f3di misztikus egys\u00e9g alakul ki.<\/span><\/p>\n A n\u00f6vend\u00e9kek a <\/span>konszolamentumot<\/span><\/i> papp\u00e1 szentel\u00e9s\u00fckkor kapt\u00e1k meg, miut\u00e1n h\u00e1rom \u00e9vet t\u00f6lt\u00f6ttek a <\/span>perfektek*<\/span><\/span><\/i> h\u00e1z\u00e1ban, mialatt tan\u00edt\u00e1sok \u00e1ltal \u00e9s szigor\u00fa \u00e9letszab\u00e1lyok gyakorl\u00e1s\u00e1val k\u00e9sz\u00fcltek fel.\u00a0<\/span><\/p>\n Az occit\u00e1n szertart\u00e1sban ezt olvassuk err\u0151l:<\/span><\/p>\n Ha meg szeretn\u00e9d kapni ezt az er\u0151t \u00e9s hatalmat, akkor Krisztus \u00e9s az \u00dajsz\u00f6vets\u00e9g minden parancsolat\u00e1t legjobb tud\u00e1sod szerint be kell tartanod. \u00c9s tudd, hogy \u0150 azt parancsolta az embernek, hogy ne \u00f6lj\u00f6n, ne par\u00e1zn\u00e1lkodjon, ne tegyen esk\u00fct, ne lopjon \u00e9s ne tegyen olyat embert\u00e1rs\u00e1val, amit nem szeretne ha vele tenn\u00e9nek, tov\u00e1bb\u00e1 bocs\u00e1sson meg az ellene v\u00e9tkez\u0151knek, szeresse az ellens\u00e9geit \u00e9s im\u00e1dkozzon azok\u00e9rt, akik r\u00e1galmazz\u00e1k vagy v\u00e1dolj\u00e1k, \u00e9s \u00e1ldja meg \u0151ket, \u00e9s ha elveszik a ruh\u00e1j\u00e1t, adja oda a t\u00f6bbit is \u00f6nk\u00e9nt, ne kritiz\u00e1ljon \u00e9s ne \u00edt\u00e9lkezzen, \u00e9s m\u00e9g sok m\u00e1s parancsolatot.<\/span><\/i><\/p><\/blockquote>\n A papp\u00e1 szentel\u00e9s szertart\u00e1sa a perfektek jelenl\u00e9t\u00e9ben t\u00f6rt\u00e9nt. A ritu\u00e1lis sz\u00f6veg elhangz\u00e1sa ut\u00e1n a szertart\u00e1svezet\u0151 pap a novici\u00e1tus [jel\u00f6lt] fej\u00e9re helyezte az <\/span>\u00dajsz\u00f6vets\u00e9get <\/span><\/i>\u00e9s<\/span> jobb kez\u00e9vel meg\u00e9rintette a jel\u00f6ltet, elv\u00e9gezte rajta a <\/span>konszolamentumot<\/span><\/i>, azaz szellemileg megkeresztelte. Miel\u0151tt azonban az \u00fajonc a <\/span>konszolamentum-<\/span><\/i>ban r\u00e9szes\u00fclhetett, egy ideig dolgoznia kellett \u00e9s szigor\u00fa, aszk\u00e9ta \u00e9letm\u00f3dot kellett folytatnia, amelyet <\/span>end\u00fara<\/span><\/i> n\u00e9ven ismernek.<\/span><\/p>\n Az \u201eend\u00fara\u201d val\u00f3di jelent\u00e9s\u00e9t minden bizonnyal f\u00e9lre\u00e9rtett\u00e9k, amikor azzal v\u00e1dolt\u00e1k a kat\u00e1rokat, hogy azok \u00f6ngyilkoss\u00e1got k\u00f6vetnek el. Semmi sem \u00e1llhatott volna t\u00e1volabb a val\u00f3s\u00e1gt\u00f3l. Az \u201eend\u00fara\u201d val\u00f3ban a hal\u00e1lt fejezi ki, de nem a szem\u00e9lyis\u00e9g hal\u00e1l\u00e1t, hanem az istentelen(s\u00e9g) megsz\u00fcntet\u00e9s\u00e9t a l\u00e9nyben, a mikrokozmoszban, \u00e9s az eg\u00e9sz rendszer megszentel\u00e9s\u00e9t. Az ilyesfajta munka <\/span>legf\u0151bb alapja<\/span> a vil\u00e1gt\u00f3l val\u00f3 visszavonul\u00e1s volt, hogy a jel\u00f6lt teljesen Istennek szentelje mag\u00e1t \u00e9s szigor\u00fa veget\u00e1ri\u00e1nus \u00e9trend \u00e1ltal megtiszt\u00edtsa a test\u00e9t.<\/span><\/p>\n M\u00e9g az egyszer\u0171 h\u00edv\u0151k is megkaphatt\u00e1k a <\/span>konszolamentumot<\/span><\/i> s\u00falyos betegs\u00e9g eset\u00e9n, ami nem jelentette azt, hogy a mennyei kapuk automatikusan megny\u00edltak a sz\u00e1mukra, de megbocs\u00e1t\u00e1st nyerhettek.<\/span><\/p>\n Miut\u00e1n a n\u00f6vend\u00e9kek fel lettek szentelve \u00e9s perfekt\u00e9 v\u00e1ltak, [el kellett hagyniuk a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9get] \u00e9s kettes\u00e9vel kellett \u00e9lni\u00fck \u00e9s utazniuk, pr\u00e9dik\u00e1lva \u00e9s azok k\u00f6z\u00fcl a feladatok k\u00f6z\u00fcl gyakorolva n\u00e9h\u00e1nyat, amit a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gen bel\u00fcl megtanultak.<\/span><\/p>\n A k\u00f6vetkez\u0151 r\u00e9szben a kat\u00e1rizmus m\u00e1sodik eml\u00edtett n\u00e9zet\u00e9t fogjuk l\u00e1tni: a r\u00f3mai kereszt\u00e9nys\u00e9ggel val\u00f3 kapcsolat\u00e1t.<\/span><\/p>\n <\/p>\n (folytat\u00e1s a\u00a0\u00a02. r\u00e9szben<\/a>)<\/span><\/i><\/p>\n _______________<\/span><\/p>\n A ford\u00edt\u00f3 megjegyz\u00e9se:<\/span><\/em><\/span><\/p>\n *<\/span> Perfektek: Tiszt\u00e1k\/ T\u00f6k\u00e9letesek\/ Kat\u00e1r papok – A Kat\u00e1rok e szerzeteseit a n\u00e9p Bonshommesnek (J\u00f3embereknek) nevezte. A perfektek megval\u00f3s\u00edtott\u00e1k az \u00fajj\u00e1sz\u00fcletett lelket.<\/span><\/p>\n (Forr\u00e1s: <\/span>https:\/\/rozsakereszt.hu<\/span><\/a>; Antonin Gadal – A kat\u00e1rok \u00f6r\u00f6ks\u00e9ge<\/a>)<\/span><\/p>\n","protected":false},"author":930,"featured_media":13757,"template":"","meta":{"_acf_changed":false},"tags":[],"category_":[110078],"tags_english_":[],"class_list":["post-115226","logon_article","type-logon_article","status-publish","has-post-thumbnail","hentry","category_-livingpast-hu"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/logon_article\/115226","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/logon_article"}],"about":[{"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/logon_article"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/930"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/13757"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=115226"}],"wp:term":[{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=115226"},{"taxonomy":"category_","embeddable":true,"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/category_?post=115226"},{"taxonomy":"tags_english_","embeddable":true,"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags_english_?post=115226"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}A kat\u00e1r dualizmus<\/b><\/h3>\n
A \u201ekonszolamentum\u201d, avagy a t\u0171zzel val\u00f3 keresztel\u00e9s\u00a0<\/b><\/h3>\n
Az \u201eend\u00fara\u201d<\/b><\/h3>\n