A frakt\u00e1lok* olyan egym\u00e1shoz hasonlatos mint\u00e1k, melyek szinte kimer\u00edthetetlen teremt\u0151 dinamik\u00e1val ism\u00e9tlik \u00f6nmagukat – t\u00e9rben, i<\/i><\/b>d\u0151ben. Ezt az alapvet\u0151 szervez\u0151elvet nemcsak a fizikai szinten tal\u00e1ljuk meg, hanem szellemi \u00e9s lelki term\u00e9szet\u00fcnkben is.<\/i><\/b><\/p>\n
<\/p>\n
<\/p>\n
<\/p>\n
A matematika Isten \u00e1b\u00e9c\u00e9je, amit az univerzum \u00e1br\u00e1zol\u00e1s\u00e1hoz haszn\u00e1l.<\/span><\/i><\/p>\n
Galileo Galilei<\/span><\/i><\/p><\/blockquote>\n
<\/p>\n
Ezek a tudattalan mint\u00e1k \u00edrj\u00e1k \u00e9let\u00fcnk forgat\u00f3k\u00f6nyv\u00e9t. A frakt\u00e1lgeometria m\u00f6g\u00f6tt megh\u00faz\u00f3d\u00f3 matematika l\u00e1that\u00f3v\u00e1 teszi, hogy a szerkezet hogyan ker\u00fcl a t\u00e9rbe \u00e9s az esem\u00e9nyek az id\u0151be. A frakt\u00e1lgeometria a term\u00e9szet fejl\u0151d\u00e9s\u00e9ben rejl\u0151 l\u00e1thatatlan er\u0151 forr\u00e1sa.<\/span><\/p>\n
A frakt\u00e1lmint\u00e1k jelentik azt az eszk\u00f6zt, amellyel az evol\u00faci\u00f3 el\u0151\u00e1ll\u00edtja v\u00e9gtelen sokf\u00e9les\u00e9g\u00e9t \u00e9s var\u00e1zslatos sz\u00e9ps\u00e9g\u00e9t. A folyamatos ism\u00e9tl\u0151d\u00e9s egyszer\u0171 elv\u00e9t alkalmazza, amelynek egyre kisebb megnyilv\u00e1nul\u00e1saib\u00f3l csod\u00e1latos m\u0171alkot\u00e1sok sz\u00fcletnek a term\u00e9szetben. Az \u00e9let \u00f6sszetetts\u00e9ge az \u00f6nmagukat ism\u00e9tl\u0151 azonos formamegnyilv\u00e1nul\u00e1sok elv\u00e9ben t\u00e1rul el\u00e9nk. Vess\u00fcnk egy pillant\u00e1st egy fa csod\u00e1latos megjelen\u00e9s\u00e9re: minden \u00e1g \u00e9s gally kicsiny\u00edtett form\u00e1ban megism\u00e9tli a hatalmas fa szerkezeti terv\u00e9t.\u00a0<\/span><\/p>\n
\u00cdgy form\u00e1lja a term\u00e9szet a hegyeit, kanyarg\u00f3 foly\u00f3it, k\u00edgy\u00f3z\u00f3 partvonalait \u00e9s felh\u0151k\u00e9pz\u0151dm\u00e9nyeit, \u00e9s \u00edgy form\u00e1l\u00f3dunk mi is testis\u00e9g\u00fcnkben. Gondoljunk csak a testsz\u00f6vet\u00fcnkben tal\u00e1lhat\u00f3 \u00e9rf\u00e1kra, l\u00e9gh\u00f3lyagjaink form\u00e1j\u00e1ra, b\u00e9lny\u00e1lkah\u00e1rty\u00e1nk red\u0151ire \u00e9s sejtszerkezet\u00fcnkre: a mint\u00e1k itt a legapr\u00f3bb m\u00e9rt\u00e9kig ism\u00e9tl\u0151dnek. Az evol\u00faci\u00f3s dinamika magas fok\u00fa intelligenci\u00e1ja az, amely ilyen m\u00f3don hozza l\u00e9tre a legnagyobb cserefel\u00fcleteket az \u00e9let m\u00e1trix\u00e1ban an\u00e9lk\u00fcl, hogy elhagyn\u00e1 azt a dimenzi\u00f3t, amelyben ezek a mozg\u00e1sban l\u00e9v\u0151 fejl\u0151d\u00e9si folyamatok \u00e1lland\u00f3an \u00e1talakulnak. Ez hat\u00e9kony, helypazarl\u00e1s n\u00e9lk\u00fcli megsokszoroz\u00f3d\u00e1st jelent.\u00a0<\/span><\/p>\n
A frakt\u00e1lok \u00edgy form\u00e1lj\u00e1k a tereket, a l\u00e9t dimenzi\u00f3it. Ez a term\u00e9szetrend csod\u00e1latos strat\u00e9gi\u00e1ja, hogy olyan fel\u00fcleteket hozzon l\u00e9tre, ahol a k\u00f6rnyezetbe val\u00f3 beilleszked\u00e9s optim\u00e1lisan megy v\u00e9gbe.<\/span><\/p>\n
Minden emberben univerz\u00e1lis \u00e9let zajlik. A kicsiben megism\u00e9tl\u0151dik a nagy, a kicsi hasonl\u00f3 a nagyhoz. R\u00f6viden: holografikus univerzumban \u00e9l\u00fcnk.<\/span><\/p>\n
A frakt\u00e1lok felfedez\u0151je, Benoit Mandelbrot felismerte, hogy az \u00f6sszetett \u00e9let \u00e9s kapcsolati h\u00e1l\u00f3ja nem line\u00e1ris, azaz nem tiszta, kisz\u00e1m\u00edthat\u00f3 vonalakat k\u00f6vet. Ezt tal\u00e1l\u00f3 szavakkal fejezi ki: \u201eA szem \u2019ki van iktatva\u2019 a term\u00e9szettudom\u00e1nyb\u00f3l, mert amit nap mint nap l\u00e1tunk, az nem fordul el\u0151 benne.\u201d<\/span><\/p>\n
Linearit\u00e1s csak az ember alkotta \u201eg\u00e9pes\u00edtett vil\u00e1gban\u201d l\u00e9tezik.<\/span><\/p>\n
Mi, m\u00e1sr\u00e9szt, az \u00e9let \u00f6sszetett val\u00f3s\u00e1g\u00e1t a saj\u00e1t \u00e9let\u00fcnkben is megtapasztaljuk, amelyben sz\u00e1mos t\u00f6r\u00e9ssel \u00e9s furcsas\u00e1ggal tal\u00e1lkozunk, valamint bizonyos \u00e9letmint\u00e1k alkalomadt\u00e1n \u00f6nmagukhoz hasonl\u00f3 m\u00f3don megism\u00e9tl\u0151dnek. Vannak egy\u00e9ni \u00e9letprogramjaink, amelyekben frakt\u00e1lszer\u0171 hasonl\u00f3s\u00e1ggal jelennek meg esem\u00e9nyek, amelyek gyakran gener\u00e1ci\u00f3kon \u00e1t terjedhetnek.<\/span><\/p>\n
Mi\u00e9rt szenved valaki t\u00f6bbsz\u00f6r\u00f6sen kisebb baleseteket sportol\u00e1s k\u00f6zben, ak\u00e1rcsak az apja, mik\u00f6zben egy m\u00e1sik ember s\u00e9r\u00fcl\u00e9s n\u00e9lk\u00fcl \u00e9li le az \u00e9let\u00e9t, noha egy\u00e1ltal\u00e1n nem \u00fcgyel mag\u00e1ra? Mi\u00e9rt van n\u00e9h\u00e1ny embernek sikeres p\u00e1rkapcsolata, m\u00edg m\u00e1sok \u00fajra \u00e9s \u00fajra ugyanazt a konfliktuslehet\u0151s\u00e9get \u00e9lik meg, hi\u00e1ba v\u00e1ltanak partnert, \u00e9s mi\u00e9rt terjed ki gyakran h\u00e1rom gener\u00e1ci\u00f3ra az \u00f6ngyilkoss\u00e1gi hajlam?<\/span><\/p>\n
Ha felismerj\u00fck \u00e9let\u00fcnk szem\u00e9lyes \u00e9letrajz\u00e1nak h\u00e1tter\u00e9ben a sz\u00f6v\u00e9si mint\u00e1kat, azokat a tervszer\u0171 elveket, melyek minden t\u00e9r-id\u0151ben l\u00e9tez\u0151 \u00e9l\u0151l\u00e9ny m\u00f6g\u00f6tt megh\u00faz\u00f3dnak, akkor ez egyben azt is jelenti, biztosak lehet\u00fcnk benne, hogy mindennel kapcsolatban \u00e1llunk az univerzumunkban.<\/span><\/p>\n
Az id\u0151n \u00e9s a t\u00e9ren k\u00edv\u00fcli \u0151sprinc\u00edpiumban mindannyian \u201eegy ig\u00e9b\u0151l\u201d, a teremt\u00e9s egy azonos impulzus\u00e1b\u00f3l emelkedt\u00fcnk ki. A vil\u00e1gban, amelyben minden val\u00f3sz\u00edn\u0171 lehet\u0151s\u00e9g a frakt\u00e1lgeometria \u00e1ltal l\u00e1that\u00f3v\u00e1 v\u00e1lik \u2013 \u00f6nmag\u00e1hoz hasonl\u00f3k\u00e9nt, de nem azonosk\u00e9nt \u2013, v\u00e9gtelen ism\u00e9tl\u0151d\u00e9sekben tapasztaljuk meg ennek az alkot\u00f3munk\u00e1nak a sokf\u00e9le v\u00e1ltozat\u00e1t. Leny\u0171g\u00f6z\u0151 var\u00e1zs \u00e1rad bel\u0151le, de \u00e9ppen ez a var\u00e1zs az, ami csapd\u00e1ban tart benn\u00fcnket abban a dimenzi\u00f3ban, amelyben jelenleg vagyunk.<\/span><\/p>\n
Ha siker\u00fcl \u00e1tl\u00e1tnunk mindazokon a frakt\u00e1lmint\u00e1kon, amelyeket az \u00e9let arra haszn\u00e1l, hogy l\u00e1tsz\u00f3lag \u00faj \u00e9lm\u00e9nyekre \u00e9s \u00f6r\u00f6m\u00f6kre cs\u00e1b\u00edtson benn\u00fcnket, akkor m\u00e9ly betekint\u00e9st nyer\u00fcnk a term\u00e9szeti er\u0151k sz\u00f6vev\u00e9ny\u00e9be, \u00e9s elkezdj\u00fck felismerni, hogy t\u00f6bbek vagyunk puszt\u00e1n term\u00e9szeti l\u00e9nyekn\u00e9l. Ez\u00e1ltal meg\u00e9rtj\u00fck, hogy emberi l\u00e9nyk\u00e9nt mi a feladatunk a vil\u00e1gban \u00e9s a vil\u00e1g \u00e9rdek\u00e9ben. Kezd\u00fcnk \u00e1tl\u00e1tni a cs\u00e1b\u00edt\u00e1s j\u00e1t\u00e9k\u00e1n, ami elhiteti vel\u00fcnk, hogy az egyre \u00fajabb tapasztalatok val\u00f3ban valami alapvet\u0151en \u00fajat hoznak, \u00e9s r\u00e1\u00e9bred\u00fcnk az \u00e9let \u00e1ltal \u00edrt egyenlet v\u00e9gtelen ism\u00e9tl\u0151d\u00e9s\u00e9re. V\u00e9g\u00fcl egy\u00e9rtelm\u0171en szembes\u00fcl\u00fcnk azzal a val\u00f3s\u00e1ggal, hogy a v\u00e1ltoz\u00f3 \u00e9letmint\u00e1knak ugyanazon a szinten t\u00f6rt\u00e9n\u0151 alkalmaz\u00e1sa sohasem vezethet t\u00e9nyleges \u00e9s val\u00f3di <\/span>\u00e1talakul\u00e1shoz<\/span><\/i>.<\/span><\/p>\n
Alapvet\u0151 tudati ugr\u00e1sra van sz\u00fcks\u00e9g ahhoz, hogy lek\u00fczdj\u00fck l\u00e9t\u00e1llapotunk korl\u00e1tait.<\/span><\/p>\n
\u00c9rdemes megjegyezni, hogy a m\u00e9lyen gy\u00f6kerez\u0151 konfliktusmint\u00e1k az \u00e9let k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 szakaszaiban mindig \u00faj aktualit\u00e1sokat keresnek, \u00e9s ehhez a sz\u00fcks\u00e9ges k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyeket frakt\u00e1l k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt teremtik meg a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 szinteken, ak\u00e1r szellemileg ak\u00e1r fizikailag.<\/span><\/p>\n
Ha a meg\u00e9rt\u00e9sre val\u00f3 hajland\u00f3s\u00e1gunk csup\u00e1n r\u00e9szleges, akkor az \u00e9letelv egy f\u00e1zisv\u00e1lt\u00e1st fog beiktatni olyan neh\u00e9zs\u00e9geken \u00e9s \u00e9letprobl\u00e9m\u00e1kon kereszt\u00fcl, amelyek megn\u00f6vekedett k\u00f6vetelm\u00e9nyeket tesznek sz\u00fcks\u00e9gess\u00e9, melyek azt\u00e1n \u00faj tulajdons\u00e1gokhoz, vezethetnek. Ezt a jelent\u0151s seg\u00edts\u00e9get a v\u00e9gtelen ism\u00e9tl\u0151d\u00e9s elkeser\u00edt\u0151 tapasztalata adja, a val\u00f3di konfliktusmegold\u00e1s es\u00e9lye n\u00e9lk\u00fcl.<\/span><\/p>\n
Ma a kvantumfiloz\u00f3fia bizonyoss\u00e1 teszi sz\u00e1munkra azt, hogy a konfliktusok sohasem oldhat\u00f3k meg azon a tudati szinten, amelyen felmer\u00fclnek. El kell \u00e9rni egy tudati \u00e1talakul\u00e1st \u00e9s a hozz\u00e1 kapcsol\u00f3d\u00f3 \u00faj \u00e9letszeml\u00e9letet.<\/span><\/p>\n
Jelenlegi \u00e9let- \u00e9s vil\u00e1ghelyzet\u00fcnk val\u00f3ban nyomaszt\u00f3 \u00e9s ez\u00e9rt m\u00e9g ink\u00e1bb egy fejl\u0151d\u00e9si seg\u00edts\u00e9gnek tekinthet\u0151 a m\u00e9g kihaszn\u00e1latlan lehet\u0151s\u00e9gek val\u00f3di megjelen\u00e9s\u00e9hez, kibontakoz\u00e1s\u00e1hoz. Csak \u00edgy \u00e9bredhet fel benn\u00fcnk a tudatoss\u00e1g magasabb okt\u00e1vja. Ez a korunkban esed\u00e9kes evol\u00faci\u00f3s ugr\u00e1s a transzperszon\u00e1lis [szem\u00e9lyis\u00e9gen t\u00falmutat\u00f3], integr\u00e1lt tudatmez\u0151be, amelyben a v\u00e9gtelen hurkok j\u00e1t\u00e9ka v\u00e9get \u00e9rhet.<\/span><\/p>\n
A vil\u00e1gunkban hat\u00e9kony geometriai szintek dimenzi\u00f3belis\u00e9g\u00fck k\u00f6vetkezt\u00e9ben determinisztikusak [el\u0151re meghat\u00e1rozottak] \u00e9s korl\u00e1tozottak. Eukleid\u00e9sznek, Plat\u00f3n tan\u00edtv\u00e1ny\u00e1nak a geometri\u00e1ja tov\u00e1bbra is k\u00e9tdimenzi\u00f3s. Megfigyel\u00e9se \u00e9s sz\u00e1m\u00edt\u00e1sa vonalakra \u00e9s fel\u00fcletekre vonatkozik. A \u201eszent geometria\u201d megny\u00edlik a h\u00e1romdimenzi\u00f3ss\u00e1g fel\u00e9, \u00e9s le\u00edrja a mint\u00e1k szimbolikus jelent\u00e9s\u00e9t, p\u00e9ld\u00e1ul a plat\u00f3ni szil\u00e1rdtesteket, amelyekkel k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen az \u00e1sv\u00e1nyvil\u00e1gban tal\u00e1lkozhatunk.<\/span><\/p>\n
A frakt\u00e1lgeometria teh\u00e1t \u00e9l\u0151 term\u00e9szet\u00fcnk alkot\u00f3 \u00e9p\u00edt\u00e9sze, amelynek a negyedik dimenzi\u00f3ban, az id\u0151 dimenzi\u00f3j\u00e1ban is megvan a megfelel\u0151je, ahol azt l\u00e1tjuk, hogy \u00f6nmag\u00e1hoz hasonl\u00f3 m\u00f3don ism\u00e9tli a mint\u00e1zatait.<\/span><\/p>\n
Ahhoz azonban, hogy minden geometriai forma \u0151slenyomat\u00e1nak t\u00f6k\u00e9letess\u00e9g\u00e9be, Plat\u00f3n eszm\u00e9inek tiszta vil\u00e1g\u00e1ba felemelkedhess\u00fcnk, a v\u00edzszintes mozg\u00e1st <\/span>f\u00fcgg\u0151leges<\/span><\/i> mozg\u00e1ss\u00e1, a <\/span>transzcendenci\u00e1ra<\/span><\/i> val\u00f3 nyit\u00e1ss\u00e1 kell alak\u00edtani.<\/span><\/p>\n
Le kell gy\u0151zn\u00fcnk a geometria minden dimenzion\u00e1lisan korl\u00e1tozott szintj\u00e9nek meghat\u00e1rozotts\u00e1g\u00e1t, amelyek \u00e9let\u00fcnket is alak\u00edtj\u00e1k, hogy felemelkedhess\u00fcnk a minden\u00fctt jelenl\u00e9v\u0151 \u00e9s \u00f6r\u00f6kk\u00e9val\u00f3 l\u00e9t szabads\u00e1g\u00e1ba \u00e9s v\u00e9gtelens\u00e9g\u00e9be, ami emberi l\u00e9t\u00fcnk v\u00e9gs\u0151 c\u00e9lja.<\/span><\/p>\n
Eme t\u00f6rekv\u00e9s\u00fcnk sor\u00e1n als\u00f3bbrend\u0171 term\u00e9szet\u00fcnk \u00f6nz\u0151 \u00e9let\u00e9hs\u00e9ge a szeretet mindent mag\u00e1ba foglal\u00f3 erej\u00e9v\u00e9, minden alkot\u00f3 \u00e9let \u0151sanyja ir\u00e1nti odaad\u00e1ss\u00e1 alakul \u00e1t.<\/span><\/p>\n
Ez egyben azt is jelenti, hogy val\u00f3di l\u00e9ny\u00fcnk folyton ism\u00e9tl\u0151d\u0151 t\u00fck\u00f6rk\u00e9p\u00e9b\u0151l hazat\u00e9r\u00fcnk \u201eIsten k\u00e9pm\u00e1s\u00e1nak\u201d \u00f6r\u00f6k otthon\u00e1ba, amelyben a sokf\u00e9les\u00e9g egys\u00e9gbe olvad. Ekkor a geometrikus form\u00e1k szimbolik\u00e1ja felold\u00f3dik \u00e9s szellemi \u0151st\u00edpusaik l\u00e9pnek \u00e9rv\u00e9nybe.<\/span><\/p>\n
Az \u00f6r\u00f6kk\u00e9val\u00f3s\u00e1g <\/span>k\u00f6re<\/span><\/i> \u00e1ltal \u00e1t\u00f6lelve, az isteni tev\u00e9kenys\u00e9g t\u00fczes <\/span>h\u00e1romsz\u00f6ge<\/span><\/i> \u00e1ltal kiszabadulunk az ism\u00e9tl\u0151d\u00e9s k\u00f6rforg\u00e1s\u00e1b\u00f3l, \u00e9s fel\u00e1ll\u00edtjuk az elj\u00f6vend\u0151 \u00faj ember transzfigurat\u00edv [\u00e1talak\u00edt\u00f3] templom\u00e1t a <\/span>n\u00e9gyzet<\/span><\/i> biztons\u00e1gos alapj\u00e1ra, a benn\u00fcnk l\u00e9v\u0151 halhatatlan \u201esarokk\u0151re\u201d.<\/span><\/p>\n
<\/p>\n
______________<\/span><\/p>\n
Megjegyz\u00e9s:<\/i><\/b><\/span><\/p>\n
* A\u00a0 frakt\u00e1lok \u201e\u00f6nhasonl\u00f3\u201d, v\u00e9gtelen\u00fcl komplex matematikai alakzatok, melyek v\u00e1ltozatos form\u00e1iban legal\u00e1bb egy felismerhet\u0151 (teh\u00e1t matematikai eszk\u00f6z\u00f6kkel le\u00edrhat\u00f3) ism\u00e9tl\u0151d\u00e9s tapasztalhat\u00f3. Az elnevez\u00e9st 1975-ben Beno\u00eet Mandelbrot adta. Az \u00f6nhasonl\u00f3s\u00e1g azt jelenti, hogy egy kisebb r\u00e9sz felnagy\u00edtva ugyanolyan strukt\u00far\u00e1t mutat, mint egy nagyobb r\u00e9sz. Ilyen bizonyos l\u00e9pt\u00e9kig p\u00e9ld\u00e1ul a term\u00e9szetben a vill\u00e1m mint\u00e1zata, a lev\u00e9l erezete, a felh\u0151k form\u00e1ja, a h\u00f3pelyhek alakja, a hegyek csipk\u00e9zete, a fa \u00e1gai, a hull\u00e1mok fodroz\u00f3d\u00e1sa \u00e9s m\u00e9g sok m\u00e1s. A frakt\u00e1l sz\u00f3val rendszerint az \u00f6nhasonl\u00f3 alakzatok k\u00f6z\u00fcl azokra utalnak, amelyeket egy matematikai formul\u00e1val le lehet \u00edrni, vagy meg lehet alkotni. (Forr\u00e1s: atw.hu)<\/span><\/p>\n
_______________<\/span><\/p>\n
Forr\u00e1sok:<\/i><\/b><\/span><\/p>\n
[1] Schubert, Christian: Geometrie der Seele [<\/span>A l\u00e9lek geometri\u00e1ja<\/span><\/i>], Edition Gr\u00e4fe und Unzer, 2023<\/span><\/p>\n
[1] Mandelbrot, Benoit: Die fraktale Geometrie der Natur [<\/span>A term\u00e9szet frakt\u00e1lgeometri\u00e1ja<\/span><\/i>], Birkh\u00e4user Verlag, 1991<\/span><\/p>\n
[1] Lipton, Bruce: Spontane Evolution [<\/span>Spont\u00e1n evol\u00faci\u00f3<\/span><\/i>], Koha Verlag, 2008<\/span><\/p>\n
[<\/span>magyar kiad\u00e1s: Steve Bhaerman,\u00a0 Dr. Bruce H. Lipton – Spont\u00e1n evol\u00faci\u00f3]<\/span><\/i><\/p>\n
\u00a0<\/span><\/i><\/p>\n","protected":false},"author":925,"featured_media":105819,"template":"","meta":{"_acf_changed":false},"tags":[],"category_":[110091],"tags_english_":[],"class_list":["post-113283","logon_article","type-logon_article","status-publish","has-post-thumbnail","hentry","category_-science-hu"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/logon_article\/113283","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/logon_article"}],"about":[{"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/logon_article"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/925"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/105819"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=113283"}],"wp:term":[{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=113283"},{"taxonomy":"category_","embeddable":true,"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/category_?post=113283"},{"taxonomy":"tags_english_","embeddable":true,"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags_english_?post=113283"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}