{"id":112826,"date":"2024-10-16T05:30:13","date_gmt":"2024-10-16T05:30:13","guid":{"rendered":"https:\/\/logon.media\/logon_article\/osszian-versei\/"},"modified":"2024-11-04T07:47:03","modified_gmt":"2024-11-04T07:47:03","slug":"osszian-versei","status":"publish","type":"logon_article","link":"https:\/\/logon.media\/hu\/logon_article\/osszian-versei\/","title":{"rendered":"Osszi\u00e1n versei"},"content":{"rendered":"<p><strong><i>Osszi\u00e1n verseit<\/i> James Macpherson <span style=\"color: #3366ff;\">[1]<\/span>\u00a0 tette h\u00edress\u00e9, aki a XVIII. sz\u00e1zadban tal\u00e1lt r\u00e1 Osszi\u00e1n gall [kelta] h\u0151sk\u00f6ltem\u00e9ny\u00e9re. Az azonban k\u00e9rd\u00e9ses, hogy ezeket a verseket val\u00f3ban Osszi\u00e1n \u00edrta-e, vagy Eur\u00f3pa Macpherson r\u00e9v\u00e9n ismerte meg a kelt\u00e1kat.<\/strong><\/p>\n<h2><b><i>A kelta n\u00e9p lelk\u00e9nek szellemi fejl\u0151d\u00e9se &#8211; <\/i><\/b><b>15. r\u00e9sz<\/b><\/h2>\n<p><i><span style=\"font-weight: 400;\">(vissza a <a href=\"https:\/\/logon.media\/hu\/logon_article\/a-keltak-masik-vilaga\/\">14. r\u00e9szhez<\/a>)\u00a0<\/span><\/i><\/p>\n<p>&nbsp;<\/p>\n<p><span style=\"font-weight: 400;\">Azok a versek, melyeket Macpherson t\u00e1rt a vil\u00e1g el\u00e9, rendk\u00edv\u00fcl n\u00e9pszer\u0171ek voltak abban az id\u0151ben, Goethe \u00e9s Herder is nagyra \u00e9rt\u00e9kelte \u0151ket, \u00e9s nagy hat\u00e1ssal voltak a n\u00e9met romantik\u00e1ra. S\u0151t Hom\u00e9rosz m\u0171veihez hasonl\u00f3 \u00e9rt\u00e9k\u0171eknek tekintett\u00e9k. M\u00e9g Bonaparte Napoleon is ismerte, \u00e9s a fest\u0151 Ingrest b\u00edzta meg azzal, hogy fesse meg \u201eOsszi\u00e1n \u00e1lm\u00e1t\u201d.\u00a0<\/span><\/p>\n<p><span style=\"font-weight: 400;\">Lady Augusta Gregory <\/span><span style=\"font-weight: 400; color: #3366ff;\">[2]<\/span><span style=\"font-weight: 400;\">, aki a nagy \u00edr mond\u00e1kat els\u0151k\u00e9nt \u00edrta \u00e1t k\u00f6znyelvre, mes\u00e9li el k\u00f6nyv\u00e9ben Osszi\u00e1n anyj\u00e1nak csod\u00e1latos t\u00f6rt\u00e9net\u00e9t.<\/span><\/p>\n<h3><b>Az \u0151zz\u00e9 v\u00e1ltoztatott le\u00e1ny t\u00f6rt\u00e9nete\u00a0\u00a0<\/b><\/h3>\n<p><span style=\"font-weight: 400;\">Osszi\u00e1n apja, az \u00edr Fianna csal\u00e1dbeli Fionn, egy vad\u00e1szat alkalm\u00e1val tal\u00e1lkozik egy \u0151zzel, amelyik este sz\u00e9ps\u00e9ges n\u0151v\u00e9 v\u00e1ltozik \u00e1t. A n\u0151 elmondja, hogy a m\u00faltban visszautas\u00edtotta egy gonosz druida szerelm\u00e9t, aki bossz\u00fab\u00f3l \u0151zz\u00e9 v\u00e1ltoztatta \u0151t. Egy szolga megsajn\u00e1lta \u00e9s azt aj\u00e1nlotta neki, hogy csatlakozzon Fianna kl\u00e1nj\u00e1hoz, akkor a gonosz druida elveszti a hatalm\u00e1t felette.<\/span><\/p>\n<p><span style=\"font-weight: 400;\">Itt meg kell eml\u00edteni, hogy a gonosz druida mi\u00e9rt vesz\u00edti el a hatalm\u00e1t, amikor az \u0151z Fianna kl\u00e1nj\u00e1hoz csatlakozik.\u00a0<\/span><\/p>\n<p><span style=\"font-weight: 400;\">Ha valaki ehhez a kl\u00e1nhoz k\u00edv\u00e1nt csatlakozni, akkor <\/span><i><span style=\"font-weight: 400;\">beavatott\u00e1<\/span><\/i><span style=\"font-weight: 400;\"> kellett v\u00e1lnia. Fianna azt jelenti <\/span><i><span style=\"font-weight: 400;\">hontalan<\/span><\/i><span style=\"font-weight: 400;\">, olyan ember, akinek nincsen haz\u00e1ja. A \u201ehontalan\u201d elnevez\u00e9s minden id\u0151kben egyetemes fogalom volt \u00e9s azt jelenti, hogy itt egy <\/span><i><span style=\"font-weight: 400;\">miszt\u00e9riumiskola tanul\u00f3j\u00e1val<\/span><\/i><span style=\"font-weight: 400;\"> van dolgunk.<\/span><\/p>\n<p><span style=\"font-weight: 400;\">Aki hontalann\u00e1 v\u00e1lt, az szak\u00edtott a csal\u00e1dj\u00e1val, a saj\u00e1t kl\u00e1nj\u00e1val, amelyben sz\u00fcletett \u00e9s \u00f6nk\u00e9nt csatlakozott Fianna kl\u00e1nj\u00e1hoz.<\/span><\/p>\n<p><span style=\"font-weight: 400;\">A Fianna kl\u00e1n tagjai k\u00f6z\u00f6tt l\u00e9v\u0151 kapcsolat szellemi term\u00e9szet\u0171 volt. A Fiann\u00e1k val\u00f3j\u00e1ban nagyobb hatalommal rendelkeztek, mint a gonosz druida, ez\u00e9rt hivatkoztak az \u0151znek erre a t\u00e1rsas\u00e1gra.<\/span><\/p>\n<p><span style=\"font-weight: 400;\">Amikor az \u0151z a Fiann\u00e1val tal\u00e1lkozik, akkor \u00fajra azz\u00e1 a sz\u00e9ps\u00e9ges n\u0151v\u00e9 v\u00e1ltozik, aki egykor volt. Finn beleszeret, m\u00e9g a vad\u00e1szatr\u00f3l is \u00fcnnep\u00e9lyesen lemond, \u00e9s feles\u00e9g\u00fcl veszi.<\/span><\/p>\n<p><span style=\"font-weight: 400;\">Egy nap, amikor a f\u00e9rje nem volt otthon, az asszony megint elt\u0171nt. Finn h\u00e9t \u00e9vig kereste, de nem tal\u00e1lt r\u00e1 szeretett feles\u00e9g\u00e9re. Egyszer azt\u00e1n egy meztelen ifj\u00faba botlott, akire a kuty\u00e1i tal\u00e1ltak r\u00e1. A fi\u00fa nagyon sz\u00e9p volt, de nem tudott besz\u00e9lni, \u00e9s Finn a feles\u00e9ge von\u00e1sait ismerte fel benne. Mag\u00e1val vitte a fi\u00fat, \u00e9s amikor az besz\u00e9lni tudott, elmondta a k\u00fcl\u00f6n\u00f6s t\u00f6rt\u00e9net\u00e9t. A fi\u00fat egy \u0151z nevelte fel, akit nagyon szeretett. N\u00e9ha j\u00f6tt egy ember \u00e9s besz\u00e9lt az \u0151zzel, de az mindig elz\u00e1rk\u00f3zott el\u0151le. Ekkor az ember m\u00e9regbe gurult \u00e9s egy nap megverte az \u0151zet egy mogyor\u00f3favessz\u0151vel, \u00fagy, hogy az k\u00e9nytelen volt k\u00f6vetni \u0151t. A fi\u00fa ut\u00e1na akart menni, de nem tudott megmozdulni. Az \u0151z szomor\u00fa k\u00f6nnyekkel n\u00e9zett r\u00e1. A fi\u00fa az erd\u0151ben maradt d\u00fch\u00f6sen \u00e9s csal\u00f3dottan sir\u00e1nkozva, azt\u00e1n elvesztette az eszm\u00e9let\u00e9t, am\u00edg Finn kuty\u00e1i r\u00e1 nem tal\u00e1ltak \u00e9s fel nem \u00e9bresztett\u00e9k.<\/span><\/p>\n<p><span style=\"font-weight: 400;\">Finn Osszi\u00e1nnak nevezi el a fi\u00fat. Az Osszi\u00e1n, illetve Oisin n\u00e9v azt jelenti \u201e<\/span><i><span style=\"font-weight: 400;\">\u0151zecske<\/span><\/i><span style=\"font-weight: 400;\">\u201d \u00e9s ez tal\u00e1l\u00f3 n\u00e9v egy olyan fi\u00fa sz\u00e1m\u00e1ra, akinek az anyj\u00e1t \u0151zz\u00e9 var\u00e1zsolt\u00e1k. Osszi\u00e1n csod\u00e1latos verseket \u00edrt a kl\u00e1n sz\u00e1m\u00e1ra \u00e9s k\u00e9s\u0151bb a Fianna csal\u00e1d egyik legjobb harcos\u00e1v\u00e1 v\u00e1lt.\u00a0<\/span><\/p>\n<p><span style=\"font-weight: 400;\">A k\u00f6vetkez\u0151 vers, amit James Macpherson tett k\u00f6zz\u00e9, Osszi\u00e1n m\u0171vei k\u00f6z\u00fcl val\u00f3:<\/span><\/p>\n<blockquote><p><i><span style=\"font-weight: 400;\">\u00d3 te, aki az \u00e9gen g\u00f6rd\u00fclsz tova,<\/span><\/i><\/p>\n<p><i><span style=\"font-weight: 400;\">Kerek vagy, mint ap\u00e1im pajzsai!<\/span><\/i><\/p>\n<p><i><span style=\"font-weight: 400;\">Amikor te ragyogsz, \u00f3 nap!<\/span><\/i><\/p>\n<p><i><span style=\"font-weight: 400;\">A f\u00e9nyed \u00f6r\u00f6kk\u00e9val\u00f3!<\/span><\/i><\/p>\n<p><i><span style=\"font-weight: 400;\">Amikor csod\u00e1s sz\u00e9ps\u00e9gedben megjelensz,<\/span><\/i><\/p>\n<p><i><span style=\"font-weight: 400;\">A csillagok elrejt\u0151znek az \u00e9gen,<\/span><\/i><\/p>\n<p><i><span style=\"font-weight: 400;\">A hold s\u00e1padtan \u00e9s h\u0171v\u00f6sen<\/span><\/i><\/p>\n<p><i><span style=\"font-weight: 400;\">Mer\u00fcl a hull\u00e1mokba nyugaton,<\/span><\/i><\/p>\n<p><i><span style=\"font-weight: 400;\">Te pedig egyed\u00fcl haladsz utadon.<\/span><\/i><\/p>\n<p><i><span style=\"font-weight: 400;\">Ugyan ki lehetne hozz\u00e1d foghat\u00f3? <\/span><\/i><span style=\"font-weight: 400; color: #3366ff;\">[3]<\/span><\/p><\/blockquote>\n<p><span style=\"font-weight: 400;\">Osszi\u00e1n verseit az Ossian Society [Osszi\u00e1n T\u00e1rsas\u00e1g] tette k\u00f6zz\u00e9 a XIX. sz\u00e1zadban \u00e9s onnant\u00f3l kezdve rendk\u00edv\u00fcl n\u00e9pszer\u0171v\u00e9 v\u00e1ltak. Az eur\u00f3paiak megismertek egy t\u00fcnd\u00e9rekkel, istenekkel \u00e9s d\u00e9monokkal teli, r\u00e9g elfeledett vil\u00e1got. V\u00e1rhat\u00f3 volt, hogy ezek a t\u00f6rt\u00e9netek nagy jelent\u0151s\u00e9gre tesznek szert. Az emberek ezeket a t\u00f6rt\u00e9neteket m\u00e1s mitol\u00f3gi\u00e1kkal is kezdt\u00e9k \u00f6sszevetni, de ez bonyolult \u00e9s szinte lehetetlen volt.<\/span><\/p>\n<p><span style=\"font-weight: 400;\">Mindenesetre vil\u00e1goss\u00e1 v\u00e1lt, hogy a mitol\u00f3gi\u00e1k a kereszt\u00e9nys\u00e9g el\u0151tti id\u0151kb\u0151l sz\u00e1rmaznak \u00e9s\u00a0 f\u0151szerepl\u0151iket az istenek k\u00f6zvetlen lesz\u00e1rmazottainak, Avat\u00e1roknak kell tekinten\u00fcnk. \u0150k az istenek reinkarn\u00e1ci\u00f3i voltak emberi testben. A reinkarn\u00e1ci\u00f3 f\u00e1j\u00f3 t\u00e9ma volt a kereszt\u00e9ny \u00edr\u00f3k sz\u00e1m\u00e1ra, ez\u00e9rt ebb\u0151l sok bonyodalom sz\u00e1rmazott. A t\u00f6rt\u00e9neteket megv\u00e1ltoztatt\u00e1k, n\u00e9ha a menny \u00e9s a pokol elk\u00e9pzel\u00e9seihez igaz\u00edtva azokat.\u00a0<\/span><\/p>\n<p><span style=\"font-weight: 400;\">Cuchulainn p\u00e9ld\u00e1ul, a monda szerint, Lug isten megtestes\u00fcl\u00e9se volt. Az \u00edreket egy\u00e1ltal\u00e1n nem zavarta az a t\u00e9ny, hogy egy alak egyszer emberk\u00e9nt egyszer pedig istenk\u00e9nt jelent meg. A nagyfok\u00fa tiszt\u00e1nl\u00e1t\u00e1ssal rendelkez\u0151 emberek ezeket a t\u00f6rt\u00e9neteket egy\u00e1ltal\u00e1n nem tal\u00e1lt\u00e1k furcs\u00e1nak.\u00a0<\/span><\/p>\n<p>&nbsp;<\/p>\n<p><i><span style=\"font-weight: 400;\">(folytat\u00e1s a <a href=\"https:\/\/logon.media\/hu\/logon_article\/cormac-mac-art-beavatasa\/\">16. r\u00e9szben<\/a>)<\/span><\/i><\/p>\n<p>_______________<\/p>\n<p><span style=\"color: #003366;\"><em><strong>Forr\u00e1sok:<\/strong><\/em><\/span><\/p>\n<p><span style=\"font-weight: 400;\">[1]<\/span><span style=\"font-weight: 400;\"> James Mac Person, <\/span><i><span style=\"font-weight: 400;\">The Works of Ossian [Osszi\u00e1n m\u0171vei]<\/span><\/i><span style=\"font-weight: 400;\">, 1765<\/span><\/p>\n<p><span style=\"font-weight: 400;\">[2]<\/span><span style=\"font-weight: 400;\"> Lady Augusta Gregory, <\/span><i><span style=\"font-weight: 400;\">Gods and fighting men [Istenek \u00e9s harcosok]<\/span><\/i><span style=\"font-weight: 400;\">, 1905<\/span><\/p>\n<p><span style=\"font-weight: 400;\">[<a href=\"https:\/\/www.gutenberg.org\/files\/14465\/14465-h\/14465-h.htm\">angolul el\u00e9rhet\u0151 e-book<\/a> (Gutenberg-projekt)]\u00a0<\/span><\/p>\n<p><span style=\"font-weight: 400;\">[3]<\/span><span style=\"font-weight: 400;\"> The poems of Ossian (nls.uk)<\/span><span style=\"font-weight: 400;\"> \u00a0 [<\/span><span style=\"font-weight: 400;\">Osszi\u00e1n versei] &#8211; angolul let\u00f6lthet\u0151: <a href=\"https:\/\/deriv.nls.uk\/dcn23\/7756\/77562261.23.pdf\">itt<\/a><\/span><\/p>\n<p><span style=\"font-weight: 400;\">[4]<\/span> <span style=\"font-weight: 400;\">Hans Gs\u00e4nger, <\/span><i><span style=\"font-weight: 400;\">Irland. Insel des Abel. Die irischen Hochkreuze <\/span><\/i><span style=\"font-weight: 400;\">[\u00cdrorsz\u00e1g. \u00c1bel szigete. Az \u00edr nagykereszek]<\/span><i><span style=\"font-weight: 400;\">, <\/span><\/i><span style=\"font-weight: 400;\">Verlag Die Kommenden, 1969<\/span><\/p>\n<p><span style=\"font-weight: 400;\">[5]<\/span> <span style=\"font-weight: 400;\">Jakob Streit, <\/span><i><span style=\"font-weight: 400;\">Sonne und Kreuz<\/span><\/i><span style=\"font-weight: 400;\"> [Nap \u00e9s kereszt], Freies Geistesleben, Stuttgart, 1977<\/span><\/p>\n","protected":false},"author":923,"featured_media":56399,"template":"","meta":{"_acf_changed":false},"tags":[],"category_":[110078],"tags_english_":[],"class_list":["post-112826","logon_article","type-logon_article","status-publish","has-post-thumbnail","hentry","category_-livingpast-hu"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/logon_article\/112826","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/logon_article"}],"about":[{"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/logon_article"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/923"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/56399"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=112826"}],"wp:term":[{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=112826"},{"taxonomy":"category_","embeddable":true,"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/category_?post=112826"},{"taxonomy":"tags_english_","embeddable":true,"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags_english_?post=112826"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}