{"id":112331,"date":"2024-09-20T06:25:35","date_gmt":"2024-09-20T06:25:35","guid":{"rendered":"https:\/\/logon.media\/logon_article\/kelta-szentelyek\/"},"modified":"2024-09-27T06:08:09","modified_gmt":"2024-09-27T06:08:09","slug":"kelta-szentelyek","status":"publish","type":"logon_article","link":"https:\/\/logon.media\/hu\/logon_article\/kelta-szentelyek\/","title":{"rendered":"Kelta szent\u00e9lyek"},"content":{"rendered":"

A menhir a felfel\u00e9 t\u00f6rekv\u0151 ember jelk\u00e9pe<\/b><\/em><\/p>\n

 <\/p>\n

<\/p>\n

A kelta n\u00e9p lelk\u00e9nek szellemi fejl\u0151d\u00e9se –\u00a0 <\/i><\/b>9. r\u00e9sz<\/b><\/h2>\n

 <\/p>\n

(vissza a 8. r\u00e9szhez<\/a>)\u00a0<\/em><\/p>\n

Az \u0151si kult\u00far\u00e1k n\u00e9pe nem tett k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9get saj\u00e1t tapasztalatai \u00e9s a term\u00e9szet \u00e9lete k\u00f6z\u00f6tt: <\/span>megtapasztalt\u00e1k magukat a term\u00e9szetben<\/span><\/i>. Egy\u00fctt\u00e9reztek a term\u00e9szet m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9vel, vir\u00e1gz\u00e1s\u00e1val \u00e9s hervad\u00e1s\u00e1val, amit a hatalmas teremt\u0151 istenek megnyilv\u00e1nul\u00e1sainak tartottak. Nagy tiszteletet \u00e9reztek ezek ir\u00e1nt az er\u0151k ir\u00e1nt, \u00e9s sz\u00fcks\u00e9gesnek tartott\u00e1k, hogy ezt a term\u00e9szeti jelens\u00e9gek ir\u00e1nt val\u00f3 im\u00e1dat form\u00e1j\u00e1ban ki is fejezz\u00e9k. Ezeket az istentiszteleteket a beavatottak, a papok v\u00e9gezt\u00e9k, akik erre lettek felk\u00e9sz\u00edtve.<\/span><\/p>\n

Az \u00edr, sk\u00f3t \u00e9s angol ter\u00fcleteken olyan \u0151slakoss\u00e1g \u00e9lt, akik az els\u0151 Atlantisz ut\u00e1ni kult\u00far\u00e1kat alkott\u00e1k. A harmadik Atlantisz ut\u00e1ni korban, az egyiptomi-k\u00e1ldeai kult\u00fara sor\u00e1n ezek a n\u00e9pek nagyobb halad\u00e1sra tettek szert \u00e9s ezt a kult\u00far\u00e1t nevezt\u00e9k \u201e<\/span>megalitikus n\u00e9pnek<\/span><\/i>\u201d (a nagy k\u00f6vek n\u00e9p\u00e9nek).<\/span><\/p>\n

A <\/span>menhir<\/span><\/i> annak az embernek a jelk\u00e9pe, aki felfel\u00e9 t\u00f6rekszik. A menhirek helye az a hely, ahol az isteneknek \u00e1ldoztak \u00e9s ahol az istenek elfogadt\u00e1k ezeket az \u00e1ldozatokat. Ezeket a nagy k\u0151oszlopokat, menhireket a vil\u00e1g oszlopainak is nevezt\u00e9k, mintha ezek tartan\u00e1k az univerzumot.<\/span><\/p>\n

A germ\u00e1nok p\u00e9ld\u00e1ul nagy faoszlopokat tiszteltek, amit Irmin oszlopnak neveztek, ami szint\u00e9n vil\u00e1goszlopot jelent. Ezeken a szent helyeken a papok, illetve papn\u0151k az istenekkel kommunik\u00e1ltak \u00e9s \u00e1ldozati t\u00fczeket gy\u00fajtottak.<\/span><\/p>\n

A f\u00f6ld\u00f6n tal\u00e1lhat\u00f3 jelz\u00e9sek vil\u00e1gszerte ismertek \u00e9s olyan helyekre utalnak, ahol k\u00f6z\u00f6s istentiszteleteket tartottak, \u00e9s ezek minden\u00fctt \u201ea bels\u0151 \u00fat\u201d kifejez\u0151i.<\/span><\/p>\n

Egyiptomban p\u00e9ld\u00e1ul az emberek a templomok s\u00f6t\u00e9t m\u00e9ly\u00e9re hatoltak, \u00cdrorsz\u00e1gban pedig a papok a dolmenbe vagy cromlechbe vonultak, hogy megfigyelj\u00e9k a nap szellemi m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9t m\u00e9g a s\u00f6t\u00e9tben is. Voltak azonban k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9gek.<\/span><\/p>\n

Az egyiptomi templom emberi m\u00e9rt\u00e9k\u0171 volt: az oda val\u00f3 bel\u00e9p\u00e9s olyan volt, mintha az ember a <\/span>saj\u00e1t testi inkarn\u00e1ci\u00f3j\u00e1t<\/span><\/i> \u00e9ln\u00e9 \u00e1t. A dolmen s\u00f6t\u00e9ts\u00e9ge a papokat kivezette a <\/span>kozmosz elemei <\/span><\/i>k\u00f6z\u00e9. A druida bel\u00e9pett a s\u00f6t\u00e9t helyre, ami kiz\u00e1rta a napf\u00e9nyt. A s\u00f6t\u00e9tben a druida a napf\u00e9ny rejtett er\u0151it \u00e9rz\u00e9kelte \u00e9s ezt a \u201enapf\u00e9nyt\u201d er\u0151sebbnek \u00e9rezte, mint a dolmenen k\u00edv\u00fcli f\u00e9nyt.<\/span><\/p>\n

Van azonban egy nagyobb k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g is: az egyiptomi \u00e9p\u00edtm\u00e9nyek \u00f3ri\u00e1si m\u00e9ret\u0171ek voltak \u00e9s a <\/span>legnagyobb m\u0171v\u00e9szi gonddal <\/span><\/i>k\u00e9sz\u00fcltek, m\u00edg az \u00edrorsz\u00e1gi k\u0151halmok kisebbek \u00e9s rendk\u00edv\u00fcl <\/span>egyszer\u0171ek<\/span><\/i> voltak.<\/span><\/p>\n

Ezenk\u00edv\u00fcl Hiberni\u00e1ban (\u00cdrorsz\u00e1g) \u00e9s Nyugat-Eur\u00f3p\u00e1ban sok k\u0151k\u00f6r volt, melyek csillag\u00e1szati megfigyel\u00e9sekre szolg\u00e1ltak. A legnagyobb \u00e9s legismertebb k\u00f6z\u00fcl\u00fck k\u00e9ts\u00e9gtelen\u00fcl a d\u00e9l-angliai Stonhenge. Stonhenge olyan k\u00f6vekb\u0151l \u00e9p\u00fclt, melyek egyenk\u00e9nt 10-30 tonn\u00e1sak \u00e9s mintegy 800 kilom\u00e9terr\u0151l sz\u00e1rmaznak. Nagy rejt\u00e9ly, hogy ezek az alakzatok hogyan \u00e9p\u00fcltek fel az \u0151si id\u0151kben! K\u00fcl\u00f6n\u00f6sen, ha komolyan vessz\u00fck azokat a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 hagyom\u00e1nyokat, melyek arr\u00f3l sz\u00e1molnak be, hogy egy k\u0151k\u00f6r egy \u00e9jszaka alatt \u00e9p\u00fclt fel…<\/span><\/p>\n

Steiner szerint az atlantisziak lesz\u00e1rmazottai m\u00e9g rendelkeztek bizonyos fajta m\u00e1gi\u00e1val, amit val\u00f3sz\u00edn\u0171leg ezeknek a helyeknek az \u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9n\u00e9l is felhaszn\u00e1ltak.<\/span><\/p>\n

A beavatottak teh\u00e1t menhireket (men=k\u0151, hir=hossz\u00fa) helyeztek azokra a pontokra, ahol az ember \u00f6sszekapcsol\u00f3dhatott azzal, ami felette volt: a kozmosszal, \u00e9s kapcsolatba l\u00e9phetett az istenekkel.<\/span><\/p>\n

Manaps\u00e1g sokan azt hiszik, hogy a menhirek, dolmenek \u00e9s kromlechek olyan helyek voltak csup\u00e1n, ahol halottakat temettek el, ez azonban egyoldal\u00fa magyar\u00e1zat. Term\u00e9szetesen a halottakat gyakran oda temett\u00e9k, de a halottak val\u00f3j\u00e1ban hozz\u00e1j\u00e1rultak a szellemi vil\u00e1ggal val\u00f3 kapcsolat helyre\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1hoz.<\/span><\/p>\n

A megalitikus \u00e9p\u00edtm\u00e9nyeket gyakran k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 mot\u00edvumokkal d\u00edsz\u00edtett\u00e9k. Ezeknek a bev\u00e9sett jelk\u00e9peknek a f\u0151 mot\u00edvuma a nap volt. K\u00f6rk\u00e9nt \u00e1br\u00e1zolt\u00e1k k\u00f6zep\u00e9ben egy ponttal, ahogy az az asztrol\u00f3gia jelenlegi jelk\u00e9prendszer\u00e9ben is szerepel.<\/span><\/p>\n

Az al\u00e1bbiakban bemutatjuk a napmot\u00edvum n\u00e9h\u00e1ny v\u00e1ltozat\u00e1t.<\/span><\/p>\n

\"\"<\/p>\n

Napmot\u00edvum\u00a0<\/i><\/p>\n

A nap szimb\u00f3lum Eur\u00f3p\u00e1ban minden\u00fctt megtal\u00e1lhat\u00f3 eg\u00e9szen Egyiptomig. Ott a napisten, Ra hieroglif\u00e1ja szint\u00e9n egy k\u00f6z\u00e9pponttal rendelkez\u0151 k\u00f6r volt.<\/span><\/p>\n

Egy\u00e9b v\u00e9sett jelek a f\u00e9s\u0171, cikcakk, l\u00e9tra \u00e9s kagyl\u00f3 mot\u00edvum.<\/span><\/p>\n

A t\u00e1l egy befogad\u00f3 jelk\u00e9p \u00e9s egy olyan szem\u00e9lyt jel\u00f6l, aki hajland\u00f3 lelk\u00e9t egy befogad\u00f3 kehelly\u00e9 alak\u00edtani. Ez az a k\u00e9pess\u00e9g, amikor az ember elfogadja azt, ami megnyilv\u00e1nult.<\/span><\/p>\n

Slieve s\u00edrdombj\u00e1nak (\u00cdrorsz\u00e1g) k\u00f6zponti k\u00f6v\u00e9n a kagyl\u00f3 mot\u00edvum nagyon helyesen az alj\u00e1n l\u00e1that\u00f3, hogy befogadjon mindent, ami f\u00f6l\u00f6tte van.<\/span><\/p>\n

\"\"<\/p>\n

L\u00e9tra-mot\u00edvum\u00a0<\/i><\/p>\n

 <\/p>\n

\"\"<\/p>\n

Sk\u00e1la-mot\u00edvum\u00a0<\/span><\/i><\/p>\n

 <\/p>\n

\"\"<\/p>\n

A k\u00f6zponti k\u0151 az \u00edrorsz\u00e1gi Slieve tumulus\u00e1ban [haloms\u00edrj\u00e1ban].\u00a0<\/i><\/p>\n

 <\/p>\n

Itt l\u00e1thatjuk a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 jelk\u00e9peket, a l\u00e9tr\u00e1t, a napot, a keresztet \u00e9s alul a kagyl\u00f3 mot\u00edvumot az elfogad\u00e1s jelk\u00e9pek\u00e9nt.<\/span><\/p>\n

Tov\u00e1bb\u00e1 a <\/span>term\u00e9szetben<\/span><\/i> voltak bizonyos helyek, melyeket a kelt\u00e1k kultikus helynek tartottak.<\/span><\/p>\n

Hegyek, barlangok, v\u00edzes\u00e9sek, forr\u00e1sok, erdei tiszt\u00e1sok \u00e9s bizonyos f\u00e1k, melyeket szentnek tekintettek \u00e9s ahol istentiszteleteket tartottak.<\/span><\/p>\n

A h\u00e1rsfa \u00e9s k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen a <\/span>t\u00f6lgyfa<\/span><\/i> szolg\u00e1lt sz\u00e1mukra szent\u00e9ly\u00fcl. A t\u00f6lgy foglalta el a legfontosabb helyet \u00e9s a rajta n\u00f6v\u0151 <\/span>fagy\u00f6ngynek<\/span><\/i> m\u00e1gikus er\u0151ket tulajdon\u00edtottak. A fagy\u00f6ngy fontos volt, s\u0151t gy\u00f3gy\u00edt\u00f3 hat\u00e1ssal is rendelkezett a m\u00e9rgekkel szemben.<\/span><\/p>\n

A druida tiszt\u00e1nl\u00e1t\u00e1sa folyt\u00e1n meg tudta hat\u00e1rozni azt, hogy a falun k\u00edv\u00fcl hol van olyan szent hely, ahol az ember \u00e9rz\u00e9kelheti az istenek jelenl\u00e9t\u00e9t. Ezek a helyek gyakran olyan energiavonalak keresztez\u0151d\u00e9s\u00e9n\u00e9l tal\u00e1lhat\u00f3k, ahol a f\u00f6ld energi\u00e1i \u00e1ramlanak. (Ezeket a vonalakat az emberi test meridi\u00e1nvonalaihoz lehet hasonl\u00edtani.)<\/span><\/p>\n

V\u00e9g\u00fcl tegy\u00fcnk eml\u00edt\u00e9st a rejt\u00e9lyes <\/span>spir\u00e1lvonalakr\u00f3l<\/span><\/i>. A t\u00f6rt\u00e9nelem k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 id\u0151szakaiban a spir\u00e1l fontos jelk\u00e9pnek sz\u00e1m\u00edtott.<\/span><\/p>\n

Dante Purgat\u00f3rium\u00e1ban p\u00e9ld\u00e1ul a tisztul\u00e1s \u00fatja a halottak birodalm\u00e1ban egy spir\u00e1lis hegy, \u00e9s az etruszk kir\u00e1lyi s\u00edrok gyakran csigah\u00e1z alak\u00faak vagy spir\u00e1lis dombok. A spir\u00e1l mozg\u00f3 alakja dinamikus \u00e9s a k\u00f6rrel \u00f6sszehasonl\u00edtva k\u00f6zel sem olyan statikus. A spir\u00e1l a perem\u00e9n l\u00e9v\u0151 dolgokat \u00f6sszek\u00f6ti a k\u00f6z\u00e9pponttal \u00e9s viszont.<\/span><\/p>\n

A g\u00f6r\u00f6g mitol\u00f3gi\u00e1ban Daedalus [Daidalosz] a spir\u00e1lt labirintusk\u00e9nt rajzolta fel a kr\u00e9tai szent\u00e9ly bej\u00e1rat\u00e1n\u00e1l. Aeneas [Aineiasz] az\u00e9rt ment oda, hogy \u00fatnak induljon az alvil\u00e1gba.<\/span><\/p>\n

Azt mondj\u00e1k Daedalus [Daidalosz] tal\u00e1lta ki a <\/span>spir\u00e1lis t\u00e1ncot<\/span><\/i> (Ili\u00e1sz XVIII\/2) \u00e9s a d\u00e9loszi t\u00e1nc arr\u00f3l ismert, hogy az \u00f3ramutat\u00f3 j\u00e1r\u00e1s\u00e1val ellenkez\u0151 ir\u00e1ny\u00fa spir\u00e1l a <\/span>halottak \u00fatj\u00e1t<\/span><\/i> jelzi, m\u00edg az \u00f3ramutat\u00f3 j\u00e1r\u00e1s\u00e1val egyez\u0151 ir\u00e1ny\u00fa spir\u00e1l a <\/span>sz\u00fclet\u00e9s<\/span><\/i> \u00fatja.<\/span><\/p>\n

A spir\u00e1lis mozg\u00e1s a polarit\u00e1s dinamik\u00e1j\u00e1t fejezi ki, az \u00e9let \u00e9s hal\u00e1l, a l\u00e9trej\u00f6v\u0151 \u00e9s elm\u00fal\u00f3 dolgok jelk\u00e9pe, \u00e9s ily m\u00f3don a t\u00e9r \u00e9s a t\u00e9ren k\u00edv\u00fcli, az id\u0151 \u00e9s az \u00f6r\u00f6kk\u00e9val\u00f3s\u00e1g, valamint <\/span>a fizikai \u00e9s szellemi vil\u00e1g k\u00f6z\u00f6tti k\u00fcsz\u00f6b\u00f6t <\/span><\/i>jel\u00f6li.<\/span><\/p>\n

Term\u00e9szetesen voltak m\u00e1sfajta utak is, melyek a szellemi vil\u00e1g megk\u00f6zel\u00edt\u00e9s\u00e9hez vezettek, mint p\u00e9ld\u00e1ul a <\/span>transz, ekszt\u00e1zis \u00e9s l\u00e1tom\u00e1s<\/span><\/i>. A m\u00e1gikus-ritu\u00e1lis sz\u00f6vegek \u00e9s szent t\u00e1ncok szint\u00e9n ehhez j\u00e1rultak hozz\u00e1. A <\/span>szent t\u00e1ncok<\/span><\/i> alkalm\u00e1val a t\u00e1ncosok az \u00e9letnek \u00e9s hal\u00e1lnak, a megtestes\u00fcl\u00e9snek \u00e9s a test elhagy\u00e1s\u00e1nak a ritmus\u00e1t t\u00e1ncolt\u00e1k el.<\/span><\/p>\n

A spir\u00e1lis t\u00e1ncokat m\u00e9g ma is j\u00e1rj\u00e1k. Gondoljanak p\u00e9ld\u00e1ul a szufi dervisek t\u00e1nc\u00e1ra, akik sz\u00e9les szokny\u00e1ikban addig keringenek, am\u00edg transzba nem esnek.<\/span><\/p>\n

V\u00e9g\u00fcl nyugaton a m\u00e1jusfa k\u00f6r\u00fcli t\u00e1nc m\u00e9g mindig n\u00e9pszer\u0171 n\u00e9h\u00e1ny helyen, de ennek ink\u00e1bb az \u00e9lethez \u00e9s term\u00e9kenys\u00e9ghez van k\u00f6ze, nem pedig a hal\u00e1lhoz. Antropoz\u00f3fus k\u00f6r\u00f6kben a tavaszi m\u00e1jusfat\u00e1nc m\u00e9g mindig a hagyom\u00e1nyhoz tartozik.<\/span><\/p>\n

 <\/p>\n

(folytat\u00e1s a 10. r\u00e9szben<\/a>)<\/span><\/i><\/p>\n

_______________<\/p>\n

Forr\u00e1sok:<\/span><\/p>\n

[1]<\/span> Jakob Streit, <\/span>Sonne und Kreuz<\/span><\/i> [Nap \u00e9s kereszt], Freies Geistesleben, Stuttgart 1977<\/span><\/p>\n

[2] Hom\u00e9rosz, Ili\u00e1sz, i. e. 800 k\u00f6r\u00fcl<\/span><\/p>\n","protected":false},"author":923,"featured_media":15718,"template":"","meta":{"_acf_changed":false},"tags":[],"category_":[110078],"tags_english_":[],"class_list":["post-112331","logon_article","type-logon_article","status-publish","has-post-thumbnail","hentry","category_-livingpast-hu"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/logon_article\/112331","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/logon_article"}],"about":[{"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/logon_article"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/923"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/15718"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=112331"}],"wp:term":[{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=112331"},{"taxonomy":"category_","embeddable":true,"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/category_?post=112331"},{"taxonomy":"tags_english_","embeddable":true,"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags_english_?post=112331"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}