{"id":112249,"date":"2024-09-13T04:52:31","date_gmt":"2024-09-13T04:52:31","guid":{"rendered":"https:\/\/logon.media\/logon_article\/righ-nan-dul-a-kelta-krisztus\/"},"modified":"2024-09-20T06:39:40","modified_gmt":"2024-09-20T06:39:40","slug":"righ-nan-dul-a-kelta-krisztus","status":"publish","type":"logon_article","link":"https:\/\/logon.media\/hu\/logon_article\/righ-nan-dul-a-kelta-krisztus\/","title":{"rendered":"Righ nan Dul \u2013 a kelta Krisztus"},"content":{"rendered":"<p><em><strong>A kelta beavatottak Krisztust Righ nan Dulnak, az Elemek Kir\u00e1ly\u00e1nak nevezt\u00e9k.<\/strong><\/em><\/p>\n<p>&nbsp;<\/p>\n<p><!--more--><\/p>\n<h2>A kelta n\u00e9p lelk\u00e9nek szellemi fejl\u0151d\u00e9se &#8211; 8. r\u00e9sz<\/h2>\n<p>&nbsp;<\/p>\n<p><em>(vissza a <a href=\"https:\/\/logon.media\/hu\/logon_article\/druidak-es-kromlechek\/\">7. r\u00e9szhez<\/a>)\u00a0<\/em><\/p>\n<p>A kelt\u00e1k tudt\u00e1k, hogy a term\u00e9szetben minden elromlott, m\u00e1s sz\u00f3val: minden term\u00e9szetes dolog, a n\u00f6v\u00e9nyek, az \u00e1llatok \u00e9s az ember egy als\u00f3bb szintre s\u00fcllyedt. Kor\u00e1bban a n\u00f6v\u00e9ny k\u00e9pes volt egy \u00fajabb n\u00f6v\u00e9nyt l\u00e9trehozni \u00f6nmag\u00e1b\u00f3l, m\u00edg erre most csak megterm\u00e9keny\u00edt\u00e9s \u00fatj\u00e1n k\u00e9pes.<\/p>\n<p>A druid\u00e1k az \u0151si kelt\u00e1k szellemi vezet\u0151i, akik Nyugat-Eur\u00f3pa nagy r\u00e9sz\u00e9n j\u00f3val Krisztus el\u0151tt \u00e9ltek, koruk csillag\u00e1szai voltak.<\/p>\n<p>A druida kult\u00fara sz\u00edv\u00e9t\/alapj\u00e1t a Nap, valamint a Hold, \u00e9s a tizenk\u00e9t \u00e1llat\u00f6vi jegy alkotta. A Nap volt az \u0151si kelt\u00e1k k\u00f6zponti eleme, \u00e9s a druid\u00e1k tudt\u00e1k, hogy a Nap \u00e9pp\u00fagy hat\u00e1ssal van az emberre, ahogy az eg\u00e9sz kozmosz.<\/p>\n<p>A Nap, a Hold \u00e9s a bolyg\u00f3k m\u0171k\u00f6d\u00e9se a t\u00e1gul\u00e1ssal \u00e9s az \u00f6sszeh\u00faz\u00f3d\u00e1ssal \u00e1ll kapcsolatban, teh\u00e1t \u00edgy az <em>\u00f6sszeh\u00faz\u00f3d\u00e1ssal<\/em> \u00e9s <em>t\u00e1gul\u00e1ssal<\/em> ezek a makrokozmikus ritmusok replik\u00e1l\u00f3dnak [m\u00e1sol\u00f3dnak] az emberi mikrokozmoszban.<\/p>\n<p>Az ember lelke sz\u00fclet\u00e9skor \u00f6sszes\u0171r\u0171s\u00f6dik az anyagi vil\u00e1gban \u00e9s \u00fagymond \u00f6sszeh\u00faz\u00f3dik, a hal\u00e1l ut\u00e1n pedig kiszabadul \u00e9s sz\u00e9tterjed az \u00e9gi terekben, teh\u00e1t ism\u00e9t kit\u00e1gul. Ugyanez t\u00f6rt\u00e9nik az emberrel az alv\u00e1s sor\u00e1n is. Amikor alszik, a lelke \u00e9bren van \u00e9s egy teljesen m\u00e1s vil\u00e1gban \u00e9l, azt\u00e1n amikor az ember fel\u00e9bred, \u00e9s a l\u00e9lek visszat\u00e9r a testbe, akkor \u201e\u00f6sszeh\u00faz\u00f3dik\u201d.<\/p>\n<p>Az \u201e\u00e9jf\u00e9lkor l\u00e1tni a napot\u201d kifejez\u00e9s \u00edgy a nap \u201e<em>szellemi<\/em>\u201d erej\u00e9nek a megtapasztal\u00e1s\u00e1t, vagy m\u00e1s szavakkal \u201ea nap m\u00f6g\u00f6tt l\u00e9v\u0151 nap l\u00e1t\u00e1s\u00e1t\u201d jelenti.<\/p>\n<p>Ez a b\u00f6lcsess\u00e9g t\u00f6k\u00e9letesen ismert volt az egyiptomi f\u00e1ra\u00f3 Ehnaton, avagy IV. Amenhotep sz\u00e1m\u00e1ra. Tudta, hogy az atavisztikus [\u00f6r\u00f6kletes \u2013 a ford.] tiszt\u00e1nl\u00e1t\u00e1s elt\u0171n\u0151ben van \u00e9s uralkod\u00e1sa alatt a \u201eszellemi nap\u201d ir\u00e1nti im\u00e1dat a \u201efizikai nap\u201d, mint \u00e9letad\u00f3 im\u00e1dat\u00e1ba ment \u00e1t. Ez\u00e9rt az Amun-Ra ir\u00e1nti im\u00e1datot Aton isten im\u00e1dat\u00e1ra v\u00e1ltoztatta.<\/p>\n<p>\u00c9rdekes m\u00f3don ez a napb\u00f6lcsess\u00e9g nyugaton m\u00e9g tov\u00e1bbi ezer \u00e9vig fennmaradt, \u00edgy az \u0151si druid\u00e1k tiszt\u00e1nl\u00e1t\u00f3 k\u00e9pess\u00e9ge a korai kereszt\u00e9ny id\u0151kig meg\u0151rz\u0151d\u00f6tt.<\/p>\n<p>A nap teh\u00e1t k\u00f6zponti elemnek sz\u00e1m\u00edtott a druid\u00e1k sz\u00e1m\u00e1ra.<\/p>\n<p>A hiberniai miszt\u00e9riumokban a druid\u00e1k a tan\u00edtv\u00e1nyaik el\u00e9 k\u00e9t k\u00e9pet \u00e1ll\u00edtottak, melyek a napot \u00e9s a holdat \u00e1br\u00e1zolt\u00e1k.<\/p>\n<p>A tan\u00edtv\u00e1nyok a s\u00f6t\u00e9tben egyed\u00fcl maradva v\u00e1ltakozva \u00f6nmaguk f\u00f6l\u00e9 emelkedtek, majd \u00fajra visszah\u00faz\u00f3dtak magukba. M\u00e1s szavakkal tudatuk kit\u00e1gult a kozmoszba, mint alv\u00e1s sor\u00e1n, majd \u00fajra visszat\u00e9rt a fizikai testbe, mint \u00e9bred\u00e9skor. Itt ism\u00e9t <em>t\u00e1gul\u00e1s<\/em> \u00e9s <em>\u00f6sszeh\u00faz\u00f3d\u00e1s<\/em> t\u00f6rt\u00e9nt. Ennek a tapasztalatnak a sor\u00e1n a tanul\u00f3k \u00e1t\u00e9rezt\u00e9k, ahogy saj\u00e1t szem\u00e9lyis\u00e9g\u00fck egyre kisebb\u00e9 v\u00e1lik, szinte megsz\u0171nik. Ez a tapasztalat nagyon fontos r\u00e9sze volt a beavat\u00e1s megszerz\u00e9s\u00e9nek!<\/p>\n<p>&nbsp;<\/p>\n<p>Az \u00e1llat\u00f6vi jegyek egyetemes elv\u00e9t illet\u0151en, miszerint ezek minden szinten hat\u00e1ssal vannak az emberre, a druida miszt\u00e9riumok \u00f6sszhangban vannak az egyiptomi miszt\u00e9riumokkal.<\/p>\n<p>A <em>tizenkettes<\/em> sz\u00e1m elv\u00e9ben van valami k\u00fcl\u00f6n\u00f6s: teljess\u00e9gre utal, olyan teljess\u00e9gre, ami valami \u00faj ut\u00e1n v\u00e1gyakozik. Sok t\u00f6rt\u00e9netben \u00e9s t\u00fcnd\u00e9rmes\u00e9ben tizenk\u00e9t testv\u00e9rr\u0151l, illetve tizenk\u00e9t hatty\u00far\u00f3l olvashatunk, akik \u00faj tapasztalatra v\u00e1gynak, vagy akikkel valami \u00faj dolog t\u00f6rt\u00e9nik.<\/p>\n<p>A tizenkett\u0151 az az \u0151st\u00edpus, amire az \u00daj Jeruzs\u00e1lemnek kell fel\u00e9p\u00fclnie.<\/p>\n<p>Az eg\u00e9szen \u00faj dolog ir\u00e1nti v\u00e1gyakoz\u00e1s \u00e9s keres\u00e9s <em>tizenharmadik er\u0151k\u00e9nt, Krisztus vil\u00e1goss\u00e1gk\u00e9nt<\/em> jelenik meg.<\/p>\n<p>Nek\u00fcnk, emberis\u00e9gnek csoportk\u00e9nt meg kellene teremten\u00fcnk a tizenkett\u0151 egys\u00e9g\u00e9t ahhoz, hogy Krisztus tizenharmadikk\u00e9nt megjelenhessen k\u00f6z\u00e9pen.<\/p>\n<p>Ez a \u201emint fent, \u00fagy lent\u201d hermetikus t\u00f6rv\u00e9nye. Ahogy a nap a tizenk\u00e9t bolyg\u00f3 k\u00f6zep\u00e9n helyezkedik el, \u00fagy a tizenk\u00e9t tan\u00edtv\u00e1ny csoportja is a tizenharmadik er\u0151, a Krisztus vil\u00e1goss\u00e1g \u00e1ltal emelkedik \u00f6nmaga f\u00f6l\u00e9.<\/p>\n<p>Kezdetben, a paradicsomi \u00e1llapotban az ember halhatatlan volt, most viszont mag\u00e1ban hordozza a hal\u00e1lt. Ez hogy lehet, k\u00e9rdezhetn\u00e9 valaki. Itt az emberben l\u00e9v\u0151 b\u0171nt kell keresn\u00fcnk, mivel nem volt k\u00e9pes ellen\u00e1llni Lucifer k\u00eds\u00e9rt\u00e9s\u00e9nek. Buk\u00e1sa sor\u00e1n az ember az eg\u00e9sz term\u00e9szetet mag\u00e1val r\u00e1ntotta egy alacsonyabb rezg\u00e9ster\u00fcletre.<\/p>\n<p>\u00cdrorsz\u00e1g beavatottjai m\u00e9g k\u00e9pesek voltak l\u00e1tni a paradicsomi buk\u00e1s el\u0151tti \u00e1llapotot, azt az \u00e1llapotot, amelyben a term\u00e9szet egy m\u00e1sik szinten l\u00e9tezett. Ez a k\u00e9p panor\u00e1mak\u00e9nt jelent meg a beavatottak lelk\u00e9ben. A druid\u00e1k m\u00e9ly szomor\u00fas\u00e1got \u00e9reztek ennek a k\u00e9pnek a l\u00e1tt\u00e1n \u00e9s \u00fagy gondolj\u00e1k, hogy ez a tapasztalat az hiberniai miszt\u00e9riumok egyik k\u00f6zponti probl\u00e9m\u00e1ja.<\/p>\n<p>Ez a buk\u00e1s nem csup\u00e1n emberi n\u00e9z\u0151pontb\u00f3l volt \u00e9rezhet\u0151, hanem az emberek \u00e9vezredeken kereszt\u00fcl <em>az istenek alapvet\u0151 szomor\u00fas\u00e1g\u00e1t<\/em> is \u00e1t\u00e9lt\u00e9k, amit azok az emberis\u00e9gnek \u00e9s vil\u00e1g\u00e1nak a buk\u00e1sa miatt \u00e9reztek.<\/p>\n<p>A F\u00f6ld f\u00f6ldrajzi szerkezet\u00e9nek megfelel\u0151en az ember ezt a buk\u00e1st sokszor \u00e9s egyre intenz\u00edvebben tapasztalta meg.<\/p>\n<p>Az hiberniai druid\u00e1k agg\u00f3dva v\u00e1rt\u00e1k a megv\u00e1lt\u00e1st \u00e9s Righ nan Dulnak, az Elemek Kir\u00e1ly\u00e1nak az elj\u00f6vetel\u00e9t. Egyed\u00fcl \u0151 volt k\u00e9pes visszaford\u00edtani ennek a buk\u00e1snak a k\u00f6vetkezm\u00e9nyeit.<\/p>\n<p>A kelt\u00e1k n\u00e9pszelleme szoros \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9sben \u00e1llt a kozmikus Krisztus er\u0151kkel, melyek akt\u00edvv\u00e1 v\u00e1ltak.<\/p>\n<p>\u00cdme egy r\u00e9gi \u00edr vers, mely szerint Krisztus az a ragyog\u00f3 Logosz a vil\u00e1gban, aki elhozza a vil\u00e1goss\u00e1got a s\u00f6t\u00e9ts\u00e9gbe:<\/p>\n<p>&nbsp;<\/p>\n<blockquote><p>Miel\u0151tt Isten Fia a f\u00f6ldre j\u00f6tt,<\/p>\n<p>a f\u00f6ld egy fekete mocs\u00e1r volt,<\/p>\n<p>ahol nem volt nap, sem hold, sem csillagok,<\/p>\n<p>nem volt test, sem sz\u00edv, sem forma.<\/p>\n<p>A s\u00edks\u00e1gok \u00e9s a hegyek kivil\u00e1gosodtak,<\/p>\n<p>a nagy z\u00f6ld tenger vil\u00e1goss\u00e1 v\u00e1lt,<\/p>\n<p>az eg\u00e9sz f\u00f6ld ragyogni kezdett,<\/p>\n<p>amikor Isten Fia elj\u00f6tt a f\u00f6ldre.<\/p><\/blockquote>\n<p>&nbsp;<\/p>\n<p>Ha az ember meg\u00e9rti a Krisztus ir\u00e1nti intenz\u00edv v\u00e1gyakoz\u00e1st, akkor \u00e1t\u00e9rezheti az \u00edrorsz\u00e1gi kelta kereszt\u00e9nys\u00e9g m\u00e9lys\u00e9g\u00e9t \u00e9s azt, hogy mit kellett megv\u00e9deni\u00fck.<\/p>\n<p>Krisztus elj\u00f6vetele valami eg\u00e9szen m\u00e1st hozott a nyugat sz\u00e1m\u00e1ra, mint a kelet sz\u00e1m\u00e1ra. Nyugaton behatolt a term\u00e9szetbe, megeleven\u00edtette \u00e9s szellemmel t\u00f6lt\u00f6tte meg azt.<\/p>\n<p>Krisztus keleten emberk\u00e9nt, a n\u00e1z\u00e1reti J\u00e9zusk\u00e9nt sz\u00fcletett meg. Keresztre fesz\u00edt\u00e9sekor a druid\u00e1k nyugaton l\u00e1tt\u00e1k, ahogy \u00e9letszelleme \u00e1thatja a term\u00e9szetet. A golgotai miszt\u00e9rium ut\u00e1n a tiszt\u00e1nl\u00e1t\u00f3 druida l\u00e1thatta Krisztust a term\u00e9szet v\u00e1ltoz\u00e1sai \u00e1ltal, a sz\u00e9lben, a hull\u00e1mokban, a leveg\u0151ben, a f\u00e9nyben, a n\u00f6v\u00e9nyekben \u00e9s a k\u00f6vekben. Ez az \u00e1ramlat keletr\u0151l, Wales-en kereszt\u00fcl, nyugatra haladt.<\/p>\n<p>Keleten, ahol Krisztus \u00e9lt, az emberek sz\u00edv\u00e9be \u00e9s lelk\u00e9be hatolt be. Ez az impulzus G\u00f6r\u00f6gorsz\u00e1gon, \u00c9szak-Afrik\u00e1n, It\u00e1li\u00e1n \u00e9s Spanyolorsz\u00e1gon kereszt\u00fcl jutott el nyugatra. Itt a k\u00e9t \u00e1ramlat tal\u00e1lkozott.<\/p>\n<p>A nyugati \u00e1ramlat Krisztus \u00e9teri k\u00e9p\u00e9t, a naph\u0151s k\u00e9p\u00e9t hozta l\u00e9tre, aki a d\u00e9monok ellen harcol. A k\u00e9pnek nagy hat\u00e1sa volt a nyugati kult\u00far\u00e1ra \u00e9s nem csak a kelt\u00e1k lelk\u00e9ben, de a sz\u00e1szok\u00e9ban is ez \u00e9lt. A r\u00e9gi sz\u00e1sz evang\u00e9liumban, a \u201eHeliand\u201d-ban olvashatjuk, hogyan \u00e1br\u00e1zolt\u00e1k itt Krisztust kir\u00e1lyk\u00e9nt a szolg\u00e1ival. Ebben valahogy Art\u00far kir\u00e1ly kelta t\u00f6rt\u00e9nete t\u00fckr\u00f6z\u0151dik a tizenk\u00e9t lovagj\u00e1val, akiknek le kell gy\u0151zni\u00fck a(z \u00f6nmagukban l\u00e9v\u0151) gonoszt. Ez egy\u00e9bk\u00e9nt kifejezetten kelta t\u00e9ny: \u00far \u00e9s szolga \u00e9pp\u00fagy \u00f6sszetartozik, ahogy a vezet\u0151 \u00e9s az \u0151t k\u00f6vet\u0151. Ily m\u00f3don alakult ki a kelta t\u00e1rsadalom szervezett, nemesi szerkezete. Ez a szervezet figyelhet\u0151 meg a legkisebb kl\u00e1nokban is.<\/p>\n<p>A kelt\u00e1knak teh\u00e1t nem kellett \u00e1talakulniuk, mivel Krisztust <em>tiszt\u00e1nl\u00e1t\u00f3k\u00e9nt<\/em> \u00e9lt\u00e9k \u00e1t a test\u00fckben, ez\u00e9rt nem volt sz\u00fcks\u00e9g\u00fck k\u00fcls\u0151 hagyom\u00e1nyokra. S\u0151t \u0151k m\u00e1r \u00e9vsz\u00e1zadok \u00f3ta kerest\u00e9k Krisztust!<\/p>\n<p>A k\u00f6vetkez\u0151 kelta versben olvashatjuk, hogy a term\u00e9szetelemek egybefon\u00f3d\u00e1sa hogyan kapcsol\u00f3dik az emberi elm\u00e9hez. Ez a vers jellemz\u0151 a kelta kereszt\u00e9nys\u00e9gre:<\/p>\n<p>&nbsp;<\/p>\n<blockquote><p>\u00cdgy volt,<\/p>\n<p>\u00edgy van<\/p>\n<p>\u00e9s \u00edgy kell lennie \u00f6r\u00f6kk\u00e9 &#8211;<\/p>\n<p>\u00f3, te kegyelmes szenth\u00e1roms\u00e1g!<\/p>\n<p>Az ap\u00e1ly \u00e9s dag\u00e1ly \u00e1ltal.<\/p>\n<p>\u00d3, te kegyelmes szenth\u00e1roms\u00e1g!<\/p>\n<p>Az ap\u00e1llyal \u00e9s dag\u00e1llyal.<\/p><\/blockquote>\n<p>&nbsp;<\/p>\n<p>Amit a kelta \u00edrek tudtak Righ nan Dulr\u00f3l \u00e9s Krisztus f\u00f6ldi \u00e9let\u00e9r\u0151l, az a k\u00f6vetkez\u0151k\u00e9ppen foglalhat\u00f3 \u00f6ssze: Krisztus leereszkedett a napszf\u00e9r\u00e1b\u00f3l a f\u00f6ldre, megtestes\u00fclt a harminc\u00e9ves J\u00e9zusban \u00e9s h\u00e1rom \u00e9v m\u00falva meghalt a kereszten. Ennek k\u00f6vetkezt\u00e9ben \u00c9letszelleme sz\u00e9t\u00e1radt a f\u00f6ld\u00f6n \u00e9s l\u00e1that\u00f3v\u00e1 v\u00e1lt az elemi [element\u00e1lis] vil\u00e1gban.<\/p>\n<p>Ez az a k\u00e9p, amit az \u00edr beavatottak eg\u00e9szen a kilencedik sz\u00e1zadig k\u00e9pesek voltak \u00e9rz\u00e9kelni. Ez a term\u00e9szet megv\u00e1lt\u00e1s\u00e1ra vonatkozott, m\u00edg az ember Krisztus \u00e1ltali megv\u00e1lt\u00e1sa a lelkekben \u00e9lt rem\u00e9nyk\u00e9nt, a k\u00e1lv\u00e1ria miszt\u00e9rium\u00e1t keletr\u0151l nyugatra hordozva.<\/p>\n<p>&nbsp;<\/p>\n<p><em>(folytat\u00e1s a <a href=\"https:\/\/logon.media\/hu\/logon_article\/kelta-szentelyek\/\">9. r\u00e9szben<\/a>)<\/em><\/p>\n<p>_________________<\/p>\n<p><span style=\"color: #003366;\"><em>Forr\u00e1sok:<\/em><\/span><\/p>\n<p>[1] Jakob Streit, Sonne und Kreuz [Nap \u00e9s kereszt], Freies Geistesleben, Stuttgart, 1977<\/p>\n<p>[2] Hans Gs\u00e4nger, Irland. Insel des Abel. Die irischen Hochkreuze [\u00cdrorsz\u00e1g, \u00c1bel szigete. Az \u00edr nagykeresztek], Verlag Die Kommenden, 1969<\/p>\n","protected":false},"author":923,"featured_media":14964,"template":"","meta":{"_acf_changed":false},"tags":[],"category_":[110078],"tags_english_":[],"class_list":["post-112249","logon_article","type-logon_article","status-publish","has-post-thumbnail","hentry","category_-livingpast-hu"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/logon_article\/112249","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/logon_article"}],"about":[{"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/logon_article"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/923"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/14964"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=112249"}],"wp:term":[{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=112249"},{"taxonomy":"category_","embeddable":true,"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/category_?post=112249"},{"taxonomy":"tags_english_","embeddable":true,"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags_english_?post=112249"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}