6. r\u00e9szhez<\/a>)\u00a0<\/i><\/p>\nRudolf Steiner az 1920-as \u00e9vekben utazott Angli\u00e1ba \u00e9s megl\u00e1togatta a druid\u00e1k \u0151si misztikus helyeit. Tiszt\u00e1nl\u00e1t\u00f3 k\u00e9pess\u00e9ge folyt\u00e1n \u00e9szlelte a r\u00e9gm\u00faltban \u00e9lt druida papok jellemvon\u00e1sait Ilkley-ben \u00e9s Anglesey-ben. Ezeket az \u00e9szrev\u00e9teleket a <\/span>Beavat\u00e1studom\u00e1ny \u00e9s csillagmegismer\u00e9s<\/span><\/i> c\u00edm\u0171 k\u00f6nyv\u00e9ben tette k\u00f6zz\u00e9. <\/span>[1]<\/span>.<\/span><\/p>\nAz al\u00e1bbiakban r\u00f6viden ismertetj\u00fck \u00e9szrev\u00e9teleit.<\/span><\/p>\nA druida b\u00f6lcsess\u00e9g alapj\u00e1ban v\u00e9ve egy tudaton k\u00edv\u00fcl \u00e1ll\u00f3 eml\u00e9kezeten alapult, amely mindazt tartalmazta, ami a f\u00f6lddel t\u00f6rt\u00e9nt, miel\u0151tt a nap \u00e9s a hold elszakadt t\u0151le. A druida papok beavat\u00e1sa ezzel foglalkozott: ez egy napbeavat\u00e1s volt, amiben a hold b\u00f6lcsess\u00e9ge is szerepet j\u00e1tszott.<\/span><\/p>\nA druid\u00e1k n\u00e9p\u00fck, illetve t\u00f6rzs\u00fck vezet\u0151i voltak mind a vall\u00e1s, mind a gy\u00f3gy\u00edt\u00e1s ter\u00e9n. Mindezt <\/span>egy\u00fcttesen<\/span> k\u00e9pviselt\u00e9k.<\/span><\/p>\nZ\u00e1rt dolmenj\u00fckben \u00e9rz\u00e9kelt\u00e9k a nap szellemi erej\u00e9t, ily m\u00f3don az \u00f3kor nagy, hiberniai (\u00edrorsz\u00e1gi) miszt\u00e9riumainak folytat\u00f3i voltak (err\u0151l a 10. r\u00e9szben fogunk besz\u00e9lni). A dolmen s\u00f6t\u00e9t ter\u00e9ben, melynek tetej\u00e9t egy z\u00e1r\u00f3k\u0151 fedte, a gyakorlott pap k\u00e9pes volt \u00e9szlelni a napf\u00e9ny szellemi l\u00e9nyeg\u00e9t. A druida pap, az olt\u00e1r el\u0151tt \u00e1llva, a nap bels\u0151 tulajdons\u00e1gaival foglalkozott \u00e9s a b\u00f6lcsess\u00e9g term\u00e9szeter\u0151 form\u00e1j\u00e1ban \u00e1ramlott bel\u00e9.<\/span><\/p>\nMindig szem el\u0151tt kell tartanunk, hogy egy olyan id\u0151szakr\u00f3l van sz\u00f3, amikor m\u00e9g nem volt \u00edr\u00e1sbelis\u00e9g. Az csak k\u00e9s\u0151bb az Odin kult\u00far\u00e1val jelent meg, amelyik bevezette a r\u00fana\u00edr\u00e1st. A druid\u00e1k nem k\u00f6nyvb\u0151l nyert\u00e9k a tud\u00e1sukat, hanem a <\/span>kozmoszban olvastak<\/span><\/i>. Az univerzum titkait abb\u00f3l olvast\u00e1k ki, amit a napf\u00e9ny keltett a kromlechben. Ily m\u00f3don meg tudt\u00e1k mondani a gazd\u00e1knak, hogy mikor arassanak, \u00e9s mikor vessenek. Ezek az impulzusok sokkal er\u0151sebbek voltak, mint a mai ember \u00e9rz\u00e9kszervi tapasztalatai.<\/span><\/p>\nA kromlechben \u00e1ll\u00f3 druida nem elvont tud\u00e1sban r\u00e9szes\u00fclt, hanem ott \u00e1t\u00e9lte azt, ami a v\u00e9r\u00e9ben l\u00fcktetett, ami a bels\u0151 l\u00e9ny\u00e9ben zajlott. Ennek a fizikai l\u00e9ny\u00e9ben zajl\u00f3 folyamatnak volt ugyanakkor egy szellemi vonatkoz\u00e1sa is, \u00e9s ez a bels\u0151 l\u00e9ny\u00e9ben val\u00f3 mozg\u00e1s volt az \u0151 tud\u00e1sa. \u00cdgy v\u00e1lt a <\/span>nap beavatottj\u00e1v\u00e1<\/span><\/i> \u00e9s ez\u00e1ltal arra is k\u00e9pes volt, hogy meg\u00e9rtse a hold er\u0151it, melyek akkor maradtak h\u00e1tra, amikor a hold kiv\u00e1lt a f\u00f6ldb\u0151l. \u00c9s mivel egyr\u00e9szt k\u00e9pes volt <\/span>bens\u0151leg<\/span> meg\u00e9rteni a nap tev\u00e9kenys\u00e9g\u00e9t, az is vil\u00e1goss\u00e1 v\u00e1lt a sz\u00e1m\u00e1ra, hogy ebben a naptev\u00e9kenys\u00e9gben a kozmosz t\u00f6bbi ereje, p\u00e9ld\u00e1ul a holdtev\u00e9kenys\u00e9g is megnyilv\u00e1nul. A nap csir\u00e1z\u00e1sra \u00e9s n\u00f6veked\u00e9sre serkenti a n\u00f6v\u00e9nyt, amit a hold korl\u00e1toz, visszafogva ezeket a csir\u00e1z\u00f3 er\u0151ket. Elv\u00e9gre a hold a napf\u00e9nyt visszat\u00fckr\u00f6zi. A hold erej\u00e9nek korl\u00e1toz\u00f3 hat\u00e1sa van a n\u00f6v\u00e9nyre, mivel ez k\u00fcldi a gy\u00f6k\u00e9rer\u0151ket felfel\u00e9, ami a n\u00f6v\u00e9nyt n\u00f6veked\u00e9sre serkenti, hogy hajt\u00e1st, levelet, vir\u00e1got \u00e9s gy\u00fcm\u00f6lcs\u00f6t hozzon.\u00a0<\/span><\/p>\nNappal \u00e9s ny\u00e1ron, amikor a napf\u00e9ny a leger\u0151sebb, a druida pap azt tapasztalta, amit a nap t\u00e1rt fel el\u0151tte, \u00e9jjel viszont a hold er\u0151it tapasztalta, melyek a f\u00f6ld alatt, a n\u00f6v\u00e9ny gy\u00f6ker\u00e9ben m\u0171k\u00f6dtek.<\/span><\/p>\nEz\u00e1ltal nem elvont tud\u00e1shoz jutott, hanem <\/span>a term\u00e9szet er\u0151it \u00e9lte \u00e1t<\/span><\/i>, ahogy azok elevenen hull\u00e1mzanak \u00e9s m\u0171k\u00f6dnek. Ezeket az er\u0151ket, melyek a k\u00f6vekben, n\u00f6v\u00e9nyekben \u00e9s f\u00e1kban n\u00f6vekedtek, elemi l\u00e9nyekk\u00e9nt l\u00e1tta. Amikor ezeket az er\u0151ket az istenek j\u00f3t\u00e9kony hat\u00e1rok k\u00f6z\u00f6tt tartott\u00e1k a gy\u00f6k\u00e9rzetben, a vir\u00e1gban \u00e9s a lev\u00e9lben, akkor rendes n\u00f6v\u00e9nyzet bontakozott ki \u00e1ltaluk.<\/span><\/p>\nEzek az elemi l\u00e9nyek azonban\u00a0 gigantikus m\u00e9ret\u0171ekre is n\u00f6vekedhetnek, \u00e9s a skandin\u00e1v mitol\u00f3gi\u00e1ban ezeket nevezik „J\u00f6tunoknak”. Ezek az elemi l\u00e9nyek nem \u00e1lltak meg a n\u00f6v\u00e9nyi szintn\u00e9l: arra t\u00f6rekedtek, hogy elhagyj\u00e1k azt \u00e9s \u00f3ri\u00e1sokk\u00e1, p\u00e9ld\u00e1ul fagy\u00f3ri\u00e1sokk\u00e1 n\u00f6vekedjenek, melyek v\u00e9g\u00fcl v\u00e9gzetes hat\u00e1ssal terjedtek sz\u00e9t a f\u00f6ld\u00f6n mindent elpuszt\u00edt\u00f3 jeges fagy form\u00e1j\u00e1ban. A gy\u00f6k\u00e9rer\u0151k, melyek a n\u00f6v\u00e9ny sz\u00e1m\u00e1ra kedvez\u0151ek voltak, elszabadultak, \u00e9s v\u00e9g\u00fcl puszt\u00edt\u00f3 faggy\u00e1 v\u00e1ltak.<\/span><\/p>\nM\u00e9g az is, ami a lev\u00e9ln\u00f6veked\u00e9sben lakozott, gigantikus k\u00f6dviharokk\u00e1 fajulhatott, melyek v\u00e9g\u00fcl puszt\u00edt\u00f3 t\u0171zz\u00e9 alakultak \u00e1t. \u00cdgy a n\u00f6v\u00e9ny szer\u00e9ny vir\u00e1gz\u00e1si ereje mindent elem\u00e9szt\u0151 t\u0171zz\u00e9 v\u00e1lt. Ilyen esetekben az istenek ellens\u00e9g\u00e9nek <\/span>eredm\u00e9nyeir\u0151l <\/span>besz\u00e9lhet\u00fcnk.<\/span><\/p>\nA meteorol\u00f3giai folyamatokban teh\u00e1t a vizes \u00e9s a szell\u0151s elemi l\u00e9nyek gigantikus er\u0151it l\u00e1ttuk pezsg\u0151 d\u00e9r \u00e9s harmat form\u00e1j\u00e1ban. A druida pap napbeavat\u00e1sa alapj\u00e1n kiolvasta ezekb\u0151l a folyamatokb\u00f3l, hogy mit kaphat a <\/span>kozmoszb\u00f3l<\/span><\/i>, \u00e9s beavat\u00e1s\u00e1nak k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en milyen <\/span>tud\u00e1st<\/span><\/i> szerezhet a holdtudom\u00e1nyb\u00f3l. Mindez egy\u00e9rtelm\u0171en kapcsol\u00f3dott a vall\u00e1si \u00e9s a t\u00e1rsadalmi \u00e9lethez. Erre a legjobb p\u00e9lda az, ahogy a druid\u00e1k az orvosl\u00e1ssal foglalkoztak. Megfigyelt\u00e9k, mi t\u00f6rt\u00e9nt a n\u00f6v\u00e9nyekkel, amikor szembes\u00fcltek a fagy\u00f3ri\u00e1sokkal, a vihar\u00f3ri\u00e1sokkal \u00e9s a t\u0171z\u00f3ri\u00e1sokkal, \u00e9s megpr\u00f3b\u00e1lt\u00e1k ezeket a folyamatokat bizonyos m\u00f3don reproduk\u00e1lni. F\u0151zt\u00e9k, fagyasztott\u00e1k vagy el\u00e9gett\u00e9k a n\u00f6v\u00e9nyeiket, ut\u00e1nozva a term\u00e9szetben t\u00f6rt\u00e9n\u0151 folyamatokat. Holderej\u00fcket felhaszn\u00e1lva bizonyos hat\u00e1rokon bel\u00fcl tudt\u00e1k tartani a <\/span>J\u00f6tunok<\/span>, a vihar, a fagy \u00e9s a t\u0171z \u00f3ri\u00e1sainak puszt\u00edt\u00f3 er\u0151it. Ebb\u0151l fejlesztett\u00e9k ki <\/span>gy\u00f3gyszereiket<\/span><\/i> \u00e9s gy\u00f3gyn\u00f6v\u00e9nyeiket, melyek az \u00f3ri\u00e1sok \u00e9s az istenek kiengesztel\u0151d\u00e9s\u00e9n alapultak. Abban az id\u0151ben minden orvoss\u00e1gnak megvolt az istenek \u00e9s az \u00f3ri\u00e1sok k\u00f6z\u00f6tti b\u00e9k\u00edt\u0151 ereje: ezekben a gy\u00f3gym\u00f3dokban az \u00f3ri\u00e1si er\u0151ket visszatartott\u00e1k, hogy al\u00e1rendelj\u00e9k azokat a napenergi\u00e1nak.\u00a0<\/span><\/p>\nMeglehet mindez nagyon furcs\u00e1n hangzik a sz\u00e1munkra, de ne felejts\u00fck el, hogy abban az id\u0151ben, amikor ezek a dolgok megt\u00f6rt\u00e9ntek, m\u00e9g nyoma sem volt az <\/span>agyi alap\u00fa [intellektu\u00e1lis]<\/span> \u00e9rtelemnek. <\/span>Ez a civiliz\u00e1ci\u00f3 \u00c9szak- \u00e9s K\u00f6z\u00e9p-Eur\u00f3p\u00e1t mintegy 3- 3 \u00e9s f\u00e9l ezer \u00e9vvel ezel\u0151tt foglalta el. Akkor m\u00e9g semminek sem volt \u00edrott nyoma \u00e9s csak a kozmikus \u00edr\u00e1s l\u00e9tezett, amit csak a papok <\/span>tudtak<\/span> elolvasni. K\u00e9s\u0151bb egy olyan miszt\u00e9rium jutott el erre a ter\u00fcletre, ami a Fekete tenger t\u00e9rs\u00e9g\u00e9b\u0151l sz\u00e1rmazott, \u00e9s amire a skandin\u00e1v mitol\u00f3gia Odink\u00e9nt utal.<\/span><\/p>\nAz Odin kult\u00fara merk\u00fari kult\u00fara, ami valami \u00fajat, nevezetesen egy <\/span>intellektu\u00e1lis<\/span><\/i> impulzust adott hozz\u00e1 a nap \u00e9s a hold karakter\u00e9hez. Ez\u00e9rt azt mondj\u00e1k, hogy Wotan vagy Odin a r\u00fana\u00edr\u00e1s elterjeszt\u0151je. L\u00e9trehozott egy olyan megfejt\u00e9si m\u00f3dot, amit az ember el\u0151sz\u00f6r egyfajta primit\u00edv, intellektualiz\u00e1lt m\u00f3don k\u00e9sz\u00edthetett el mag\u00e1nak. Ett\u0151l kezdve minden \u00fagynevezett <\/span>Odin impulzust <\/span><\/i>kapott, ami a k\u00e9s\u0151bbi <\/span>intellektu\u00e1lis civiliz\u00e1ci\u00f3<\/span><\/i> el\u0151fut\u00e1ra volt.<\/span><\/p>\nAzonban a<\/span> nap \u00e9s a hold kult\u00fara papjai\u00a0 nem kedvelt\u00e9k ezt a fejl\u0151d\u00e9st, amit \u0151k <\/span>k\u00f3rosnak<\/span><\/i> tartottak. Akit az Odin impulzus meg\u00e9rintett, az bez\u00e1rk\u00f3zott \u00e9s t\u0171n\u0151dni kezdett. A druid\u00e1k \u00fagy gondolt\u00e1k, hogy az embernek nem lenne szabad elz\u00e1rk\u00f3znia, hanem <\/span>egy\u00fctt kellene \u00e9lni<\/span> a term\u00e9szet<\/span>ben<\/span>! <\/span>Azokat az embereket, akik jeleket, r\u00fan\u00e1kat k\u00e9sz\u00edtettek, betegeknek tartott\u00e1k, akiket meg kell gy\u00f3gy\u00edtani.<\/span><\/p>\nEz\u00e9rt a Woden illetve Odin kult\u00fara n\u00e1luk nem tal\u00e1lt meg\u00e9rt\u00e9sre.<\/span><\/p>\nBalder Odin fia, \u00e9s egyben az<\/span> intellektus megszem\u00e9lyes\u00edt\u0151je<\/span><\/i> volt, ami egy eg\u00e9szen <\/span>\u00faj impulzus<\/span><\/i>. A druid\u00e1k meg akart\u00e1k gy\u00f3gy\u00edtani Baldert, de nem volt orvoss\u00e1guk a \u201ebetegs\u00e9g\u00e9re\u201d. A druid\u00e1k \u00fagy gondolt\u00e1k, hogy az intellektus csak egy dologhoz vezethet, nevezetesen a hal\u00e1lhoz. Balderben azt az istent l\u00e1tjuk, aki nem tudott felt\u00e1madni, a k\u00e9s\u0151bbi Krisztus el\u0151fut\u00e1r\u00e1t, aki viszont felt\u00e1madt a hal\u00e1lb\u00f3l. Ez az\u00e9rt van, mert Krisztus k\u00f6zvetlen\u00fcl a napszf\u00e9r\u00e1b\u00f3l ereszkedett le a f\u00f6ldre, m\u00edg Balder, a merk\u00farl\u00e9ny, <\/span>csak a napf\u00e9nyk\u00e9nt megszem\u00e9lyes\u00edtett Krisztus t\u00fckr\u00f6z\u0151d\u00e9se volt.<\/span><\/p>\nA druida pap vall\u00e1si \u00e9s t\u00e1rsadalmi eszm\u00e9it a kromlech s\u00f6t\u00e9tj\u00e9ben kereste, ami megadta neki a tud\u00e1st. A k\u00fcls\u0151 vil\u00e1g puszt\u00edt\u00f3 \u00f3ri\u00e1sait gy\u00f3gyszerr\u00e9 dolgozta \u00e1t. A nagym\u00e9rt\u00e9kben m\u00e9rgez\u0151 er\u0151k hasznos gy\u00f3gyszerr\u00e9 v\u00e1ltak, amikor kism\u00e9rt\u00e9kben \u00e9s a megfelel\u0151 helyen alkalmazt\u00e1k azokat.<\/span><\/p>\n\u00cdgy a druid\u00e1k, a napbeavat\u00e1son kereszt\u00fcl azt az \u0151si b\u00f6lcsess\u00e9get gyakorolt\u00e1k, amit a holdl\u00e9nyek hagytak h\u00e1tra, amikor m\u00e9g a f\u00f6ld\u00f6n voltak. Amikor a <\/span>t\u00f6bb<\/span> ezer \u00e9vvel ezel\u0151tti emberis\u00e9gr\u0151l besz\u00e9l\u00fcnk, tiszt\u00e1ban kell lenn\u00fcnk azzal, hogy eg\u00e9szen m\u00e1s volt az ember akkori tudat\u00e1llapota, mint a mai, k\u00fcl\u00f6nben a fentiek nem adnak val\u00f3di k\u00e9pet a helyzetr\u0151l.<\/span><\/p>\nA 14. sz\u00e1zad el\u0151tt az embernek eg\u00e9szen m\u00e1s volt a fel\u00e9p\u00edt\u00e9se. Az \u00e9brenl\u00e9t nem \u00fagy m\u0171k\u00f6d\u00f6tt, ahogy azt ma l\u00e1tjuk: a t\u00f6rt\u00e9n\u0151 esem\u00e9nyek logikai \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9sei szerint. Jelenlegi tudatunk a k\u00f6vetkez\u0151 r\u00e9szekre oszthat\u00f3: \u00e9brenl\u00e9t, \u00e1lom \u00e9s alv\u00e1s \u00e9s ennek kialakul\u00e1sa a k\u00e9s\u0151i g\u00f6r\u00f6g id\u0151kre tehet\u0151.<\/span><\/p>\nAz id\u0151j\u00e1r\u00e1si viszonyoknak, amit manaps\u00e1g term\u00e9szeti jelens\u00e9gnek tartunk, eg\u00e9szen m\u00e1s jelent\u0151s\u00e9ge volt a r\u00e9gi emberek sz\u00e1m\u00e1ra. Ezeket a t\u00f6rv\u00e9nyeket elemi er\u0151knek tekintett\u00e9k, melyek alapvet\u0151 tulajdons\u00e1gokkal rendelkeztek. J\u00e9ges\u0151 \u00e9s vihar idej\u00e9n a f\u00e1k \u00e9s n\u00f6v\u00e9nyek hat\u00e1rain terjeszked\u0151 \u00f3ri\u00e1sokat l\u00e1ttak, szellemi l\u00e9nyeket, akik a sz\u00e9l \u00e9s az id\u0151j\u00e1r\u00e1s felett uralkodtak. Az eg\u00e9sz term\u00e9szet egy hatalmas \u00e9l\u0151 szervezet volt a sz\u00e1mukra. A skandin\u00e1v m\u00edtoszokban olvashatunk ilyen t\u00f6rt\u00e9neteket a <\/span>J\u00f6tunokr\u00f3l<\/span>, a fagy- es\u0151- \u00e9s sz\u00e9l\u00f3ri\u00e1sokr\u00f3l.<\/span><\/p>\nAz ember ugyanakkor bizonyos m\u00f3don \u00f6nmag\u00e1ba z\u00e1rt volt, de nem \u00fagy, ahogy ezt ma \u00e9rtj\u00fck. Az emberek k\u00e9peket l\u00e1ttak \u00f6nmagukon k\u00edv\u00fcl, de nem \u00fagy, mint ahogy mi p\u00e9ld\u00e1ul a hegyeket l\u00e1tjuk. Az ember k\u00f6zel \u00e9rezte mag\u00e1t a fagy- sz\u00e9l- \u00e9s es\u0151\u00f3ri\u00e1sokhoz, melyekre \u00fagy tekintett, mint gy\u00f6k\u00e9r \u00e9s vir\u00e1gszellemekre. Egynek \u00e9rezte mag\u00e1t vel\u00fck, \u00e9s mivel \u00e1t\u00e9rezte ezt a kapcsolatot, nem hat\u00e1rol\u00f3dott el t\u0151l\u00fck a bels\u0151 \u00e9let\u00e9ben sem.<\/span><\/p>\nEbben a kor\u00e1bbi tudat\u00e1llapotban volt m\u00e9g valami, ami k\u00fcl\u00f6nb\u00f6zik a mait\u00f3l. Ezekben a k\u00e9pekben az emberek nem csak a jelenlegi \u00e9let\u00fcket l\u00e1tt\u00e1k, hanem a f\u00f6ldi sz\u00fclet\u00e9s\u00fck el\u0151tti \u00e9let\u00fcket is. Ahogy mi most mindent t\u00e9rbelileg l\u00e1tunk, \u0151k a saj\u00e1t l\u00e9t\u00fcket id\u0151beli <\/span>[muland\u00f3] <\/span>szempontb\u00f3l l\u00e1tt\u00e1k; nem eml\u00e9kk\u00e9nt, hanem l\u00e1that\u00f3 val\u00f3s\u00e1gk\u00e9nt. Az ember l\u00e1tta, hogy sz\u00fclet\u00e9se el\u0151tt egy szellemi vil\u00e1gban \u00e9lt, ami ut\u00e1n k\u00e9s\u0151bb lesz\u00fcletett a f\u00f6ldre egy anyagi testben. K\u00e9s\u0151bb a k\u00fcls\u0151 vil\u00e1g term\u00e9szeti tapasztalata egyre jobban teret nyert. Ebben az id\u0151ben m\u00e9g tudta, hogy szellemb\u0151l sz\u00fcletett, de l\u00e1tta a tiszt\u00e1n anyagi jelens\u00e9get is a term\u00e9szetben, ahogy a vir\u00e1gokat, a hegyeket, a v\u00f6lgyeket \u00e9s a foly\u00f3kat. \u00c9rezte, hogy emberi alakja a szellemb\u0151l sz\u00fcletett, de azt is, hogy egy olyan vil\u00e1gba ker\u00fclt, aminek semmi k\u00f6ze sincs a szellemis\u00e9ghez: ezt \u00fagy \u00e9lte meg, hogy sz\u00e1m\u0171zt\u00e9k a szellemi vil\u00e1gb\u00f3l. \u00c1t\u00e9lte, hogy kibukott az isteni vil\u00e1gb\u00f3l \u00e9s egy olyan term\u00e9szetbe ker\u00fclt, amihez val\u00f3di emberi l\u00e9ny\u00e9nek semmi k\u00f6ze sincsen.<\/span><\/p>\nEnnek eredm\u00e9nyek\u00e9nt az ember b\u0171ntudatot \u00e9rzett, b\u0171n\u00f6snek \u00e9rezte mag\u00e1t. \u00cdgy keletkezett a b\u0171ntudat, a b\u0171nbees\u00e9s \u00e9rz\u00e9se. Ez csak egy <\/span>tudat\u00e1llapot v\u00e1ltoz\u00e1s<\/span><\/i> volt, de ezt \u0151 nem \u00e9rtette. Az \u0151si indiai kult\u00far\u00e1kt\u00f3l kezdve a b\u00f6lcs vil\u00e1gi tan\u00edt\u00f3k, a beavatott papok voltak azok, akik vigaszt ny\u00fajtottak az ember sz\u00e1m\u00e1ra, akik \u00fagy besz\u00e9ltek, hogy az balzsamk\u00e9nt hatott az emberi sz\u00edvekre.<\/span><\/p>\nTudt\u00e1k, hogy a hatalmas Napszellem arra k\u00e9sz\u00fcl, hogy a F\u00f6ldre sz\u00fclessen. \u00c9vezredekkel ezel\u0151tt az intellektu\u00e1lis er\u0151k m\u0171k\u00f6d\u00e9se m\u00e9g nem kem\u00e9ny\u00edtette meg annyira az emberi testet, mint jelenleg. A lelkek, t\u00fcrelem \u00e9s gyakorlat \u00fatj\u00e1n k\u00e9pesek voltak megny\u00edlni, mint egy kehely, amibe az isteni vil\u00e1g bele\u00e1ramolhatott. Krisztus k\u00f6zeled\u00e9s\u00e9t ki tudt\u00e1k olvasni az \u00e9teri vil\u00e1g v\u00e1ltoz\u00e1saib\u00f3l, amikor \u0150 bele\u00e1rasztotta \u00e9letszellem\u00e9t az \u00e9teri vil\u00e1gba. \u0150k Krisztust Righ nan Dulnak, az Elemek Kir\u00e1ly\u00e1nak nevezt\u00e9k.<\/span><\/p>\n <\/p>\n
(folytat\u00e1s a 8. r\u00e9szben<\/a>)<\/span><\/em><\/p>\n________________<\/b><\/p>\n
Forr\u00e1sok <\/b>\u00e9s megjegyz\u00e9s:<\/b><\/em><\/span><\/p>\n* ford\u00edt\u00f3 megjegyz\u00e9se: A cromlechek\/ kromlechek a sok k\u0151t\u00f6mbb\u0151l kialak\u00edtott, jellemz\u0151en k\u00f6r vagy ellipszis alak\u00fa megalit \u00e9p\u00edtm\u00e9nyek – durv\u00e1n megmunk\u00e1lt, n\u00e9gysz\u00f6gletes k\u0151sz\u00e1lak alkotj\u00e1k, melyek fed\u0151lappal val\u00f3 lez\u00e1r\u00e1s\u00e1t mesterien oldott\u00e1k meg. Az \u00e9p\u00edtm\u00e9ny k\u00f6zep\u00e9n olt\u00e1r \u00e1llt, melyet mer\u0151legesen fel\u00e1ll\u00edtott \u00e9s durva fed\u0151lapokkal lez\u00e1rt k\u0151t\u00f6mb\u00f6k vettek k\u00f6r\u00fcl.\u00a0<\/em><\/p>\n[1]<\/span> Rudolf Steiner<\/span>, <\/span>Beavat\u00e1studom\u00e1ny \u00e9s csillagmegismer\u00e9s<\/span><\/i> GA 228<\/span> (1923), (English: <\/span>rsarchive.org)<\/span><\/p>\n[2] <\/span>Rudolf Steiner<\/span>: <\/span>Die Tempellegende und die goldene Legende <\/span><\/i>[A templomlegenda \u00e9s az aranylegenda], <\/span>GA 93<\/span> (1904), (English: <\/span>rsarchive.org)<\/span><\/p>\n","protected":false},"author":923,"featured_media":14946,"template":"","meta":{"_acf_changed":false},"tags":[],"category_":[110078],"tags_english_":[],"class_list":["post-112195","logon_article","type-logon_article","status-publish","has-post-thumbnail","hentry","category_-livingpast-hu"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/logon_article\/112195","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/logon_article"}],"about":[{"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/logon_article"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/923"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/14946"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=112195"}],"wp:term":[{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=112195"},{"taxonomy":"category_","embeddable":true,"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/category_?post=112195"},{"taxonomy":"tags_english_","embeddable":true,"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags_english_?post=112195"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}