{"id":112095,"date":"2024-09-09T05:55:40","date_gmt":"2024-09-09T05:55:40","guid":{"rendered":"https:\/\/logon.media\/logon_article\/az-aranyhang-keresese\/"},"modified":"2024-09-09T08:05:33","modified_gmt":"2024-09-09T08:05:33","slug":"az-aranyhang-keresese","status":"publish","type":"logon_article","link":"https:\/\/logon.media\/hu\/logon_article\/az-aranyhang-keresese\/","title":{"rendered":"Az \u201earanyhang\u201d keres\u00e9se"},"content":{"rendered":"

A Gr\u00e1l f\u00e9ny \u00e9s hang \u2013 a f\u00e9ny hangja \u00e9s a kezdet hallhatatlan hangja.\u00a0<\/strong><\/p>\n

<\/p>\n

Az a hely, ahol az id\u0151 t\u00e9rr\u00e9 v\u00e1ltozik \u2026\u00a0<\/strong><\/p>\n

\u2026 \u00e9s ahol a \u201eharmadik f\u00fcl\u201d meghallhatja a szf\u00e9r\u00e1k harm\u00f3ni\u00e1j\u00e1t.<\/strong><\/p>\n

(fonoz\u00f3fiai [zeneb\u00f6lcseleti] r\u00e9szlet [1]<\/span>)<\/em><\/p>\n

A Gr\u00e1l az a hely, ahol az id\u0151 t\u00e9rr\u00e9 v\u00e1ltozik \u00e9s ahol a \u201eharmadik f\u00fcl\u201d meghallhatja a szf\u00e9r\u00e1k harm\u00f3ni\u00e1j\u00e1t.<\/p>\n

A Gr\u00e1l keres\u00e9se a sz\u00edv hangj\u00e1nak keres\u00e9se, az \u00fcress\u00e9g hangj\u00e1\u00e9: a nem teremtett f\u00e9ny hangj\u00e1\u00e9: a \u201ef\u00e9ny hangj\u00e1\u00e9\u201d, az \u201earanyhang\u00e9\u201d.<\/p>\n

Richard Wagner utols\u00f3 zen\u00e9s dr\u00e1m\u00e1ja 1. felvon\u00e1s\u00e1nak egyik r\u00e9sz\u00e9ben Gurnemanz megk\u00e9rdezi Parsifalt, hogy ki adta neki az \u00edjat, amellyel meg\u00f6lte a hatty\u00fat. Parsifal azt v\u00e1laszolta, hogy \u0151 maga k\u00e9sz\u00edtette, hogy \u201eelriassza a vad sasokat az erd\u0151b\u0151l\u201d. Erre Gurnemanz azt mondta: \u201eDe nemesnek l\u00e1tszol, \u00e9s el\u0151kel\u0151nek\u201d. Itt Wagner rendk\u00edv\u00fcl szimbolikus j\u00e1t\u00e9kot j\u00e1tszik a szavakkal, amit els\u0151re tal\u00e1n \u00e9szre sem vesz\u00fcnk: Ton\u00e1lis kapcsolat j\u00f6n l\u00e9tre a \u201esas\u201d \u00e9s a \u201enemes\u201d (n\u00e9met\u00fcl: \u201eAdler\u201d \u00e9s \u201eadlig\u201d) k\u00f6z\u00f6tt. A sas kir\u00e1lyi \u00e9s szol\u00e1ris jelk\u00e9p; a sas k\u00f6zvetlen\u00fcl bele tud n\u00e9zni a napba, a f\u00e9ny \u00e9s igazs\u00e1g forr\u00e1s\u00e1ba. A bagoly, ezzel ellent\u00e9tben \u00e9jszakai mad\u00e1r, Ath\u00e9n\u00e9 madara, a Zeusz fej\u00e9b\u0151l sz\u00fcletett istenn\u0151\u00e9. A racionalit\u00e1s, az agy egy hold min\u0151s\u00e9g\u0171 m\u0171szer, egy olyan szerv, amely \u2013 ak\u00e1rcsak a hold \u2013 k\u00e1pr\u00e1zatos m\u0171k\u00f6d\u00e9se ellen\u00e9re sem sug\u00e1roz saj\u00e1t meleget. Az \u00e9l\u0151 gondolat gener\u00e1l\u00e1s\u00e1hoz az agynak a sz\u00edv f\u00e9ny\u00e9t kell t\u00fckr\u00f6znie. Nem v\u00e9letlen, hogy az ima \u00e9s a medit\u00e1ci\u00f3 ism\u00e9tl\u0151d\u0151 form\u00e1i megtal\u00e1lhat\u00f3k a k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le misztikus hagyom\u00e1nyokban: a mantra j\u00f3ga a V\u00e9d\u00e1kban \u00e9s a hindukn\u00e1l, a dhikr; a sz\u00fafikn\u00e1l, a nembutsu gyakorlata; az amitabha buddhizmusban. A k\u00e9pletek ism\u00e9tl\u00e9s\u00e9vel pr\u00f3b\u00e1ljuk a fejet szinkronba hozni a sz\u00edvvel, ami \u00e1ltal az isteni jelenl\u00e9t megszak\u00edt\u00e1s n\u00e9lk\u00fcli tudat\u00e1t kell el\u00e9rni. Ilyen gyakorlatok a kereszt\u00e9ny hagyom\u00e1nyban is l\u00e9teznek. Gondoljunk csak a lit\u00e1ni\u00e1kra, a r\u00f3zsaf\u00fcz\u00e9r im\u00e1ra; vagy a keleti kereszt\u00e9nyek \u201eJ\u00e9zus-im\u00e1j\u00e1ra\u201d, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen a Hesychasmusban [2]<\/span>. A \u201eJ\u00e9zus-ima\u201d, amit \u201ea sz\u00edv im\u00e1j\u00e1nak\u201d is neveznek, a \u039a\u03cd\u03c1\u03b9\u03b5 \u1f38\u03b7\u03c3\u03bf\u1fe6 \u03a7\u03c1\u03b9\u03c3\u03c4\u03ad, \u03a5\u1f31\u1f72 \u0398\u03b5\u03bf\u1fe6, \u1f10\u03bb\u03ad\u03b7\u03c3\u03cc\u03bd \u03bc\u03b5 \u03c4\u1f78\u03bd \u1f00\u03bc\u03b1\u03c1\u03c4\u03c9\u03bb\u03cc\u03bd kifejez\u00e9snek a l\u00e9gz\u00e9s ritmus\u00e1ban val\u00f3 folyamatos ism\u00e9tl\u00e9s\u00e9b\u0151l \u00e1ll (magyarul: Uram, J\u00e9zus Krisztus, Isten Fia, k\u00f6ny\u00f6r\u00fclj rajtam).<\/p>\n

*<\/span><\/p>\n

\u00d6n\u00e9letrajz\u00e1ban Carl Gustav Jung mes\u00e9l arr\u00f3l, hogy 1924-ben amerikai \u00fatja sor\u00e1n tal\u00e1lkozott Ochwi\u00e4 Bian\u00f3val („Hegyi T\u00f3”-val), a Taos Puebl\u00f3 szellemi vezet\u0151j\u00e9vel. Ochwi\u00e4 Biano ezt mondta neki: \u201eN\u00e9zd meg, milyen kegyetlen a feh\u00e9r emberek kin\u00e9zete. Ajkuk v\u00e9kony, orruk hegyes, arcukat bar\u00e1zd\u00e1k \u00e9s r\u00e1ncok torz\u00edtj\u00e1k, tekintet\u00fck merev, mindig keresnek valamit. Mit keresnek? A feh\u00e9rek mindig akarnak valamit, mindig nyugtalanok. Nem tudjuk, mit akarnak. Nem \u00e9rtj\u00fck \u0151ket. Szerint\u00fcnk \u0151r\u00fcltek.\u201d Jung megk\u00e9rdezte t\u0151le, mire alapozza az \u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1t. Az indi\u00e1n pedig \u00edgy v\u00e1laszolt: \u201eAzt mondj\u00e1k, a fej\u00fckkel gondolkodnak. [\u2026] Mi ezzel gondolkodunk \u2013 mondta a sz\u00edv\u00e9re mutatva. Jung \u201em\u00e9lyen elgondolkodott\u201d ezen [3]<\/span>\u2026<\/p>\n

A Gr\u00e1l-t\u00f6rt\u00e9netek fontos szerepet j\u00e1tszottak Carl Gustav Jung sz\u00e1m\u00e1ra ifj\u00fakor\u00e1t\u00f3l kezdve. Tizen\u00f6t \u00e9vesen olvasta \u0151ket el\u0151sz\u00f6r. Az olvasm\u00e1ny er\u0151s benyom\u00e1sa sohasem hagyta el. K\u00e9s\u0151bbi \u00e9veiben bevallotta, hogy csak feles\u00e9ge, Emma munk\u00e1j\u00e1nak figyelembev\u00e9tele akad\u00e1lyozta meg abban, hogy az alk\u00edmia tanulm\u00e1nyoz\u00e1sa mellett belefogjon a Gr\u00e1l-legenda kutat\u00e1s\u00e1ba is.[4]<\/span> Emma Jung k\u00f6nyve, a Die Gralslegende in psychologischer Sicht (A Gr\u00e1l-legenda pszichol\u00f3giai szempontb\u00f3l) Marie-Louise von Franz munk\u00e1j\u00e1nak k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en elk\u00e9sz\u00fclt \u00e9s posztumusz megjelent.[5]<\/span><\/p>\n

*<\/span><\/p>\n

Parsifal, aki nemes, mint a sas, egy naph\u0151s. T\u00f6rt\u00e9nete egy beavat\u00f3 \u00fat, a dolgok \u00e9s az \u00f6nval\u00f3 rejtett jelent\u00e9s\u00e9nek fokozatos \u00fajrafelfedez\u00e9se.<\/p>\n

Parsifal meg\u00f6li a hatty\u00fat. Benne a gyilkol\u00e1si k\u00e9sztet\u00e9s nem \u201egonosz\u201d, hanem anim\u00e1l-ludikus (j\u00e1t\u00e9kos) \u00f6szt\u00f6n. \u00cdgy viselkednek p\u00e9ld\u00e1ul a macsk\u00e1k \u00e9s m\u00e1s ragadoz\u00f3k: megt\u00e1madj\u00e1k azt, ami mozog. Parsifal nem f\u00e9l beismerni tett\u00e9t, amikor Gurnemanz megk\u00e9rdezi t\u0151le, hogy \u0151 \u00f6lte-e meg a szent hatty\u00fat: \u201ePersze! R\u00f6ptiben eltal\u00e1lom azt, ami rep\u00fcl!\u201d \u2013 mondja b\u00fcszk\u00e9n, fiatalos h\u00e9vvel. De azt\u00e1n egy sor szorongat\u00f3 k\u00e9rd\u00e9ssel Gurnemanz elind\u00edtja az \u00f6nismereti folyamatot: gnoti seauton [Ismerd meg \u00f6nmagad]. Amikor a haldokl\u00f3 hatty\u00fa tekintete Parsifalra esik, annyira megrend\u00fcl, hogy elt\u00f6ri az \u00edj\u00e1t, \u00e9s elhaj\u00edtja a nyilait. \u00c9s amikor k\u00e9s\u0151bb Gurnemanz, miut\u00e1n megmutatta neki a Gr\u00e1l-lovagok \u00e9s a szenved\u0151 Amfortas szent \u00e9tkez\u00e9s\u00e9t, megk\u00e9rdezi t\u0151le: \u201eTudod, mit l\u00e1tt\u00e1l?\u201d, Parsifal hallgat, \u201eg\u00f6rcs\u00f6sen a sz\u00edv\u00e9hez kap, majd egy kicsit megr\u00e1zza a fej\u00e9t\u201d. A sz\u00edv olyan, mint egy v\u00e1za, egy athanor, azaz egy alk\u00edmiai kemence, amelyben a \u201emagnum opus\u201d [nagy m\u0171] megval\u00f3sul: a szenved\u00e9s aranny\u00e1 v\u00e1ltozik, sug\u00e1roz\u00f3 szeretett\u00e9.<\/p>\n

A felismer\u00e9s az \u00e9lm\u00e9nyen kereszt\u00fcl t\u00f6rt\u00e9nik \u2013 el\u0151sz\u00f6r a szenved\u00e9sen, majd Er\u00f3sz\u00e9n kereszt\u00fcl (az illatos \u201evir\u00e1gl\u00e1nyokon\u201d \u00e9s Kundryn kereszt\u00fcl, aki megpr\u00f3b\u00e1lja mag\u00e1ra venni anyja, Herzeleide szerep\u00e9t). A haldokl\u00f3 hatty\u00fa tekintet\u00e9ben Parsifal a kozmikus szenved\u00e9s el\u0151\u00e9rzet\u00e9t kapja, amelyben \u2013 a buddhista felfog\u00e1s szerint \u2013 minden l\u00e9ny benne van. Az erotikus \u00e9lm\u00e9ny is valami tragikus, tragikus-dion\u00fcszoszi \u00e9rz\u00e9s. Az \u00f6r\u00f6m \u00e9s a f\u00e1jdalom keveredik. A f\u00e9rfi \u00e9s a n\u0151 egyes\u00fcl\u00e9se egy Mysterium Tremendum [ford\u00edt\u00f3 megjegyz\u00e9se: Istenf\u00e9lelem, vagyis ez a fogalom els\u0151 jelent\u00e9s\u00e9ben azt az egzisztenci\u00e1lis megrend\u00fcl\u00e9st \u00e9s element\u00e1ris f\u00e9lelmet jel\u00f6li, amelyet az ember az istens\u00e9ggel val\u00f3 tal\u00e1lkoz\u00e1sa k\u00f6zben \u00e9rezhet.]<\/p>\n

Wagner \u201eB\u00fchnenweihfestspiel\u201d [sz\u00ednpadfelavat\u00e1si j\u00e1t\u00e9k \u2013 ford. megj.] c\u00edm\u0171 m\u0171v\u00e9nek k\u00f6zponti eleme az \u201eegy\u00fctt\u00e9rz\u00e9s\u201d fogalma (Schopenhauer \u00e9rtelm\u00e9ben, aki szerint csak az egy\u00fctt\u00e9rz\u00e9s k\u00e9pes legy\u0151zni az egoizmust \u00e9s elvezetni egy m\u00e1sik l\u00e9nnyel val\u00f3 azonosul\u00e1shoz). Parsifal a \u201etiszta bolond\u201d. Bizony bolond, de ostobas\u00e1ga (egyben) a sz\u00edv tisztas\u00e1ga. A v\u00e9gs\u0151 val\u00f3s\u00e1got csak a b\u0171ntelenek vagy azok \u00e9rz\u00e9kelhetik, akik \u00f6nmagukban l\u00e9trehozt\u00e1k \u00e9s m\u0171velik az \u00fcress\u00e9get (ken\u00f3zist). Az individu\u00e1ci\u00f3s (szem\u00e9lyis\u00e9gg\u00e9 v\u00e1l\u00e1si) folyamat v\u00e9g\u00e9n Parsifal \u201eegy\u00fctt\u00e9rz\u00e9sen kereszt\u00fcl jut ismerethez\u201d.<\/p>\n

Wagner Parsifalja liturgikus sz\u00ednj\u00e1t\u00e9k, a tud\u00e1s val\u00f3di dr\u00e1m\u00e1ja. Wagner zen\u00e9je, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen a k\u00e9s\u0151i m\u0171vekben, er\u0151teljes, cs\u00e1b\u00edt\u00f3, \u00e9rz\u00e9kien m\u00e1gikus. Enyh\u00e9n m\u00e9rgez\u0151 m\u00f3don k\u00e9pes m\u00e9lyen behatolni a l\u00e9lekbe. Ennek a zen\u00e9nek az ereje semmihez sem hasonl\u00edthat\u00f3. Wagner zenei m\u0171v\u00e9szet\u00e9ben megvan a transzmut\u00e1ci\u00f3 aj\u00e1nd\u00e9ka.<\/p>\n

A m\u0171v\u00e9szet c\u00e9lja, amennyiben van, a metamorf\u00f3zis, a bels\u0151 \u00e1talakul\u00e1s. \u00c9s ehhez k\u00fcls\u0151 \u00e1talakul\u00e1s is sz\u00fcks\u00e9ges: m\u00e1s mennyek, m\u00e1s f\u00f6ldek\u2026 Wagnerrel a Parsifal-t\u00f6rt\u00e9net \u00e9s ezzel a Gr\u00e1l-saga a \u201ehangon kereszt\u00fcli tud\u00e1s\u201d (phonosophia) dr\u00e1m\u00e1j\u00e1v\u00e1 v\u00e1lik. B\u00e1rki, aki komolyan ennek a munk\u00e1nak szenteli mag\u00e1t, val\u00f3sz\u00edn\u0171leg megrend\u00fcl, \u00e9s arra k\u00e9nyszer\u00fcl, hogy lelki t\u00e9ren \u00fajra megtal\u00e1lja \u00f6nmag\u00e1t.<\/p>\n

*<\/span><\/p>\n

Fonoz\u00f3fiai [zeneb\u00f6lcseleti] utamon t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt k\u00e9t olyan szem\u00e9lyis\u00e9g vez\u00e9relt, akiknek a neve egyar\u00e1nt G \u00e9s S bet\u0171vel kezd\u0151dik. Az els\u0151 Giuseppe Sinopoli (1947-2001); a m\u00e1sodik Giacinto Scelsi (1905-1988). Mindkett\u0151t R\u00f3m\u00e1ban, a Cimitero del Veran\u00f3ban temett\u00e9k el. Mindketten felismert\u00e9k, hogy a zene a metafizikai tud\u00e1shoz vezet\u0151 \u201eNagy \u00dat\u201d: egyszerre spiritu\u00e1lis \u00e9s \u00e9rz\u00e9ki, kifejez\u0151 \u00e9s gnosztikus; muland\u00f3 \u00e9s \u00e1tmeneti, er\u0151teljes k\u00e9t\u00e9rtelm\u0171s\u00e9get testes\u00edt meg. A zene \u00e9s \u00e1ltal\u00e1ban a hang hatalm\u00e1t m\u00e1r az \u00f3korban felismert\u00e9k. Gondoljunk csak Orfeuszra, Amphionra, Jerik\u00f3 falaira, Arionra, P\u00fcthagor\u00e1szra, Damon \u00e9tosz-doktr\u00edn\u00e1j\u00e1ra, amely Plat\u00f3nn\u00e1l is meghat\u00e1roz\u00f3 szerepet j\u00e1tszik (l\u00e1sd Politeia \u00e9s Nomoi p\u00e1rbesz\u00e9deit), a Barokk hat\u00e1sok tan\u00e1ra, a romantikus zenefiloz\u00f3fi\u00e1ra\u2026 eg\u00e9szen Hans Jenny kimatik\u00e1j\u00e1ig. K\u00e9ts\u00e9gtelen, hogy a hangok nemcsak az emberek \u00e9s \u00e1llatok lelki\u00e1llapot\u00e1ra lehetnek hat\u00e1ssal, hanem az \u00fagynevezett \u201eholt anyagra\u201d is: megmozgathatj\u00e1k a k\u00f6veket, t\u00e1ncra k\u00e9sztethetik a kis r\u00e9szecsk\u00e9ket \u00e9s form\u00e1kat alkothatnak\u2026 A zene v\u00e9gs\u0151 soron a sz\u00edv megnyit\u00e1s\u00e1nak k\u00e9pess\u00e9ge.<\/p>\n

De mi a sz\u00edv? Tiszt\u00e1n anat\u00f3miailag olyan szerv, amely lehet\u0151v\u00e9 teszi a v\u00e9r \u00e1raml\u00e1s\u00e1t az eg\u00e9sz testben; hagyom\u00e1nyosan az \u00e9rz\u00e9sek, az elme, az \u00e9rzelmek hely\u00e9nek is tekintik. De a sz\u00edv sokkal t\u00f6bb: az \u00e9rz\u00e9kel\u00e9s szerve. A sz\u00edv nem egyszer\u0171en \u201ekedves \u00e9rz\u00e9seket\u201d jelent. Ez ink\u00e1bb egy t\u00e9r, egy kozmikus rezonanciat\u00e9r: egy \u201ebarlang\u201d, egy hely, ahol \u2013 az \u0151si indiaiak szavaival \u00e9lve \u2013 Atman \u00e9s Brahman tal\u00e1lkozik. Itt, ezen a rejtett ponton, a legkisebben, egy \u201emust\u00e1rmagban\u201d keletkezik minden t\u00e9r. A sz\u00edvben rejt\u0151z\u0151 \u00c9n (Atman) az a l\u00e1thatatlan h\u00e1l\u00f3, amelybe a t\u00e9r bele van sz\u0151ve. A sz\u00edvben l\u00e1ng \u00e9s hang van. A hang, mint a medit\u00e1l\u00f3 t\u0171z\u2026 (a l\u00e9t \u00e9rz\u00e9se). \u201eUniverzumon kereszt\u00fcli utaz\u00e1sokr\u00f3l \u00e1lmodozunk: nem benn\u00fcnk van az univerzum? Nem ismerj\u00fck szellem\u00fcnk m\u00e9lys\u00e9geit. \u2013 Befel\u00e9 halad a titokzatos \u00fat. Benn\u00fcnk van az \u00f6r\u00f6kk\u00e9val\u00f3s\u00e1g a maga vil\u00e1gaival, m\u00faltj\u00e1val \u00e9s j\u00f6v\u0151j\u00e9vel \u2013 sehol m\u00e1shol\u201d. (Novalis, Bl\u00fcthenstaub, 16. t\u00f6red\u00e9k). A fiatal Friedrich von Hardenberg (Novalis) meg\u00e9rz\u00e9sei \u2013 kif\u00fcrk\u00e9szhetetlens\u00e9g\u00fck miatt \u2013 a v\u00e9dikus n\u00e9pek\u00e9hez hasonl\u00edthat\u00f3k.<\/p>\n

*<\/span><\/p>\n

Van egy speci\u00e1lis kifejez\u00e9s, amely nem tal\u00e1lhat\u00f3 meg a V\u00e9d\u00e1kban, sem az Upanisadokban, hanem csak a tantrikus szent\u00edr\u00e1sokban: an\u00e2hata\u201b. Arra a hallhatatlan \u0151shangra mutat r\u00e1, amelyet a v\u00e9dantikusok \u201eBrahman nirguna\u201d-nak [ford\u00edt\u00f3 megjegyz\u00e9se: t\u00f6k\u00e9letes \u00e1llapot, mely le\u00edrhatatlan, v\u00e1ltoz\u00e1s n\u00e9lk\u00fcli, nem tapasztal\u00f3 tiszta tudatoss\u00e1g] neveztek A tantrikus sz\u00f6vegekben, Abhinavagupta Tantralok\u00e1j\u00e1val kezd\u0151d\u0151en, az \u201ean\u00e2hata\u201d kifejez\u00e9s el\u0151sz\u00f6r jelenik meg (\u201emeg nem sz\u00f3laltatott\u201d, ok n\u00e9lk\u00fcli, metafizikai hang) a \u201e\u00e2hata\u201d (‘megsz\u00f3laltatott’, azaz anyagi, hallhat\u00f3 hang) ellent\u00e9tek\u00e9nt.<\/p>\n

\u00c9rdekes m\u00f3don a j\u00f3gahagyom\u00e1nyban a \u201esz\u00edvcsakra\u201d elnevez\u00e9se is \u201ean\u00e2hata\u201d: ott, az okkult sz\u00edvt\u00e9rben nyilv\u00e1nul meg az \u0151srezg\u00e9s \u2013 Atmank\u00e9nt.<\/p>\n

Nemcsak Jean-Claude Eloy \u00e1ll k\u00f6zel ezekhez a koncepci\u00f3khoz (egy m\u0171v\u00e9sz, aki rendk\u00edv\u00fcl inspir\u00e1l\u00f3an hatott r\u00e1m, \u00e9s akinek a Musica Cosmogonica c\u00edm\u0171 k\u00f6nyvemet dedik\u00e1ltam \u2013 nem utols\u00f3sorban az\u00e9rt, mert egyik m\u0171v\u00e9nek a c\u00edme An\u00e2hata\u2026), hanem a m\u00e1r eml\u00edtett Giacinto Scelsi is. Egyik fiatalkori m\u0171v\u00e9nek c\u00edme, a Chemin du c\u0153ur el\u0151revet\u00edti k\u00e9s\u0151bbi zeneszerz\u0151i \u00fatj\u00e1t. Scelsi val\u00f3j\u00e1ban nem \u201ezeneszerz\u0151nek\u201d, hanem egyszer\u0171 t\u00falvil\u00e1gi \u201epost\u00e1snak\u201d tekintette mag\u00e1t. A \u201emusica su una sola nota\u201d (zene egyetlen hangra) c\u00edm\u0171 m\u0171v\u00e9r\u0151l ismert. \u201eKompon\u00e1l\u00e1s\u201d (cum-ponere: hangjegyek \u00f6sszerak\u00e1sa) helyett megpr\u00f3b\u00e1lta el\u00e9rni a hang sz\u00edv\u00e9t, hogy megnyilv\u00e1nuljon a benne rejl\u0151 kozmogonikus energia. Giacinto Scelsi zen\u00e9j\u00e9vel a hangok keletkez\u00e9si hely\u00e9re utazott.<\/p>\n

*<\/span><\/p>\n

Scelsi szeretett zen t\u00f6rt\u00e9neteket mes\u00e9lni. Egyik kedvenc t\u00f6rt\u00e9nete a tet\u0171r\u0151l sz\u00f3lt: Egy fiatalember \u00edj\u00e1sz akart lenni, ez\u00e9rt elment egy mesterhez. A mester azt mondta neki: „Igen, megtan\u00edthatlak az \u00edj\u00e1szmesters\u00e9gre, de el\u0151sz\u00f6r is szeretn\u00e9m, ha megtanuln\u00e1d l\u00e1tni a tet\u0171 sz\u00edv\u00e9t.” „Eln\u00e9z\u00e9st?” k\u00e9rdezte a fiatalember: \u201eEgy tet\u0171 sz\u00edv\u00e9t? Hogyan lehets\u00e9ges ez?\u201d \u201dNagyon egyszer\u0171\u201d v\u00e1laszolta a mester, \u201dcsak k\u00e9t p\u00e1lc\u00e1t kell a f\u00f6ldbe sz\u00farni, \u00e9s egy madzagot kifesz\u00edteni k\u00f6z\u00e9j\u00fck. Azt\u00e1n teszel egy tet\u0171t a madzagra, lefekszel a f\u00f6ldre, \u00e9s n\u00e9zed, ahogy ide-oda mozog.” \u201dDe meddig csin\u00e1ljam ezt?\u201d k\u00e9rdezte a fiatalember. \u201dNagyon sok\u00e1ig\u2026\u201d v\u00e1laszolta a mester. A fiatalember engedelmesen megtette, amire a mester k\u00e9rte: figyelmesen n\u00e9zte a tet\u0171t, amely a megfigyel\u00e9se \u00e1ltal fokozatosan egyre nagyobbra n\u0151tt. Hosszas megfigyel\u00e9s ut\u00e1n hirtelen valami l\u00fcktet\u00e9st l\u00e1tott: a tet\u0171 sz\u00edvver\u00e9s\u00e9t.<\/p>\n

Scelsi sz\u00e1m\u00e1ra ez a t\u00f6rt\u00e9net jelent\u0151s\u00e9gteljes volt a hanggal kapcsolatos tapasztalatainak \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9s\u00e9ben. Ha valaki hossz\u00fa ideig figyelmesen hallgat egyetlen hangot, az n\u00f6vekedni kezd, \u00e9s egyre nagyobb lesz. A hallgat\u00f3t \u201ehangok k\u00f6rek\u00e9nt\u201d kezdi mag\u00e1val ragadni, \u00e9s r\u00e1j\u00f6n, hogy az egyetlen hang egy eg\u00e9sz kozmosz lehet, tele dallamokkal, ritmusokkal, harm\u00f3ni\u00e1kkal, sz\u00ednekkel, polif\u00f3ni\u00e1kkal \u00e9s m\u00e9lys\u00e9gekkel. Csak az az igazi zen\u00e9sz, aki el\u00e9ri a hangok sz\u00edv\u00e9t, vallotta Scelsi; k\u00fcl\u00f6nben az illet\u0151 csak j\u00f3 mesterember, de nem m\u0171v\u00e9sz. Err\u0151l Assisi Szent Ferenc mondata jut eszembe: \u201eAki k\u00e9zzel dolgozik, k\u00e9zm\u0171ves. Aki k\u00e9zzel \u00e9s fejjel dolgozik, munk\u00e1s. De aki a kez\u00e9vel, a fej\u00e9vel \u00e9s a sz\u00edv\u00e9vel dolgozik, az m\u0171v\u00e9sz.\u201d<\/p>\n

*<\/span><\/p>\n

Giacinto Scelsi meg volt r\u00f3la gy\u0151z\u0151dve, hogy \u00e9vezredek \u00f3ta egy p\u00e1lmafa k\u00eds\u00e9rte \u2013 k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le reinkarn\u00e1ci\u00f3k sor\u00e1n. R\u00f3m\u00e1ban, a Via di San Teodoro 8. sz\u00e1m alatti lak\u00e1s\u00e1b\u00f3l, k\u00f6zvetlen\u00fcl a Forum Romanum mellett, ebben a p\u00e1lmaf\u00e1ban egy elekt\u00edv affinit\u00e1st [laza rokons\u00e1got\/vonzalmat] l\u00e1tott, \u00e9s a napi medit\u00e1ci\u00f3i sor\u00e1n hossz\u00fa ideig figyelemmel k\u00eds\u00e9rte. A p\u00e1lmafa, amely a sashoz hasonl\u00f3an napszimb\u00f3lum, hangk\u00e9pnek is tekinthet\u0151. K\u00f6z\u00e9ppontj\u00e1b\u00f3l, amely egyfajta alaphang, levelekkel ell\u00e1tott \u00e1gak \u00e1gaznak sz\u00e9t, amelyek a felhangokhoz hasonl\u00edthat\u00f3k: mozognak, amikor f\u00faj a sz\u00e9l.<\/p>\n

Hasonl\u00f3 megfontol\u00e1sok lehets\u00e9gesek a napraforg\u00f3 szerkezete eset\u00e9ben is, amelynek egym\u00e1ssal ellent\u00e9tesen forg\u00f3 spir\u00e1ljai egym\u00e1sba hatolnak. Alexander Lauterwasser, aki Hans Jenny munk\u00e1j\u00e1t folytatta a kimatika ter\u00fclet\u00e9n [ford\u00edt\u00f3 megjegyz\u00e9se: A kimatika annak a tudom\u00e1nya, hogy a hangot hogyan lehet megjelen\u00edteni geometriai form\u00e1ban.], a v\u00edz hangalakjainak m\u00e9lyrehat\u00f3 vizsg\u00e1lata r\u00e9v\u00e9n \u00f6szt\u00f6nz\u0151 reflexi\u00f3kat tudott kidolgozni a morfogenezisr\u0151l, a forma sz\u00fclet\u00e9s\u00e9nek titk\u00e1r\u00f3l: \u201eA balra fordul\u00f3 hosszabb spir\u00e1lkarokat a k\u00edv\u00fclr\u0151l befel\u00e9 halad\u00f3 mozg\u00e1ssal lehet \u00f6sszekapcsolni, a jobbra fordul\u00f3 r\u00f6videbbek\u00e9t pedig a bel\u00fclr\u0151l kifel\u00e9 tart\u00f3 mozg\u00e1ssal, ami \u00f6sszevethet\u0151 a l\u00e9gz\u0151 mozg\u00e1ssal, illetve a pulz\u00e1l\u00f3 sz\u00edv szisztol\u00e9j\u00e1val \u00e9s diasztol\u00e9j\u00e1val is. Ha k\u00f6zelebbr\u0151l megvizsg\u00e1ljuk, az ember most elker\u00fclhetetlen\u00fcl r\u00e1j\u00f6n, hogy az egyes napraforg\u00f3magok pontosan azokon a pontokon helyezkednek el, ahol ez a k\u00e9t pol\u00e1ris mozg\u00e1s egym\u00e1sba hatol \u00e9s \u00e1tfedi egym\u00e1st. Ha most belegondolunk, hogy egy mag val\u00f3j\u00e1ban mit is k\u00e9pvisel \u2013 nevezetesen a j\u00f6v\u0151beli \u00e9let lehet\u0151s\u00e9g\u00e9t \u2013, akkor az elevens\u00e9g egyik tal\u00e1n legm\u00e9lyebb titka t\u00e1rul fel el\u0151tt\u00fcnk: csak ott, ahol e k\u00e9t \u0151sgesztus integr\u00e1l\u00e1sa \u00e9s harmoniz\u00e1l\u00e1sa lehets\u00e9ges \u2013 bel\u00fclr\u0151l kifel\u00e9, k\u00edv\u00fclr\u0151l pedig befel\u00e9 -, csak ott tal\u00e1lhat teret a vil\u00e1gban valami \u00faj, j\u00f6v\u0151beli impulzus, ott \u00e9rkezhet meg, kezdhet megtestes\u00fclni \u00e9s kibontakozni [\u2026]\u201d. Lauterwasser pedig \u00edgy folytatja: \u201eVajon a sz\u00edv csigolyaszer\u0171 alakja tal\u00e1n egy rejt\u00e9ly kulcsa, miszerint a sz\u00edv amellett, hogy a teljes v\u00e9rkering\u00e9st mozgatja, egyfajta \u00e9rz\u00e9kszervk\u00e9nt is szolg\u00e1l? De mit \u00e9rz\u00e9kel?\u201d<\/p>\n

A pulz\u00e1l\u00f3 rezg\u00e9sek m\u00e1r az embri\u00f3ban is pontosan azon a ter\u00fcleten akt\u00edvak, ahol a sz\u00edv k\u00e9s\u0151bb kialakul: azon az \u201eugr\u00e1si ponton\u201d, amelyet Arisztotel\u00e9sz m\u00e1r le\u00edrt. Ez egyben azt is jelenti, hogy a pulzus j\u00f3val azel\u0151tt kifejti hat\u00e1s\u00e1t, hogy a mechanikus \u201epumpaszervnek\u201d k\u00e9pzelt sz\u00edv fizikailag kialakulna\u201d. El\u0151sz\u00f6r a pulzus j\u00f6n l\u00e9tre, csak ut\u00e1na a testi szerv.<\/p>\n

A sz\u00edvver\u00e9s az univerzum \u00f6sszeh\u00faz\u00f3d\u00f3 \u00e9s t\u00e1gul\u00f3 mozg\u00e1s\u00e1nak felel meg. A pulzus az emberi \u00e9let \u0151sjele. Magzatk\u00e9nt kilenc h\u00f3napig hallja az anyai sz\u00edv folyamatos \u00e9s hangos l\u00fcktet\u00e9s\u00e9t. Ebben az \u00e9rtelemben a ritmus a zene leg\u0151sibb, legarchaikusabb eleme. A pulz\u00e1l\u00e1s a hal\u00e1l pillanat\u00e1ig tart.<\/p>\n

*<\/span><\/p>\n

\u2013 Ki az a Gr\u00e1l? \u2013 k\u00e9rdezi Parsifal. Gurnemanz \u00edgy v\u00e1laszol: \u201eEz nem olyasmi, ami sz\u00f3ba foghat\u00f3\u201d. Csak egyenletekkel lehet megk\u00f6zel\u00edteni:<\/p>\n

Gr\u00e1l = \u00d6nval\u00f3 = Tao = \u00dcress\u00e9g = L\u00e9t.<\/p>\n

A Gr\u00e1l mint a vil\u00e1g vagy a l\u00e9t k\u00f6z\u00e9ppontja, amib\u0151l minden dolog sub specie aeternitatis, (az \u00f6r\u00f6kk\u00e9val\u00f3s\u00e1g szempontj\u00e1b\u00f3l) megtapasztalhat\u00f3 a principium individuationis-on [az egy\u00e9niesed\u00e9s elv\u00e9n] t\u00fal. A k\u00f6z\u00e9ppont azonban mindenhol ott van, ahogy t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt Giordano Bruno \u00e9s Friedrich Nietzsche is mondj\u00e1k\u2026 Sz\u00edv\u00fcnkben hordozzuk magunkkal. A sz\u00edv l\u00e9ny\u00fcnk k\u00f6z\u00e9ppontja. A Gr\u00e1l sz\u00edvszimb\u00f3lum, a meg nem sz\u00fcletett f\u00e9ny \u00e9s a meg nem teremtett hang szimb\u00f3luma.<\/p>\n

Gr\u00e1l mint f\u00e9ny \u00e9s hang. Mint a f\u00e9ny hangja \u00e9s mint a kezdet hallhatatlan hangj\u00e1nak f\u00e9nye. A Gr\u00e1l az a hely, ahol a transzcendencia immanens m\u00f3don (bels\u0151leg) megtapasztalhat\u00f3; az a hely, ahol az id\u0151 t\u00e9rr\u00e9 v\u00e1ltozik, \u00e9s ahol a \u201eharmadik f\u00fcl\u201d meghallhatja a szf\u00e9r\u00e1k harm\u00f3ni\u00e1j\u00e1t.<\/p>\n

A Gr\u00e1l keres\u00e9se a hang sz\u00edv\u00e9nek, az \u00fcress\u00e9g hangj\u00e1nak keres\u00e9se: a nem teremtett f\u00e9ny hangja: a \u201ef\u00e9ny-hang\u201d, az \u201earanyhang\u201d\u2026.<\/p>\n

 <\/p>\n

________________<\/p>\n

Forr\u00e1sok, megjegyz\u00e9sek:<\/em><\/span><\/p>\n

[1] Phonosophy = fonoz\u00f3fia, hangon kereszt\u00fcli tud\u00e1s \/zeneb\u00f6lcselet\/<\/p>\n

[2] Ortodox biz\u00e1nci szerzetesek \u00e1ltal a k\u00f6z\u00e9pkorban kialak\u00edtott spiritualit\u00e1si forma. A kifejez\u00e9s a g\u00f6r\u00f6g hesychia (\u1f21\u03c3\u03c5\u03c7\u03af\u03b1 h\u0113sych\u00eda) sz\u00f3b\u00f3l ered, ami azt jelenti \u2018nyugalom\u2019 vagy \u2018csend\u2019. A hesychia \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9sbe hozhat\u00f3 a der\u0171vel \u00e9s a bels\u0151 b\u00e9k\u00e9vel. A hesychasmus h\u00edvei ennek a fajta nyugalomnak a megszerz\u00e9s\u00e9t \u00e9s megtart\u00e1s\u00e1t tekintik rendszeres, intenz\u00edv igyekezet\u00fck c\u00e9lj\u00e1nak.<\/p>\n

[3] Cf. Carl Gustav Jung, Erinnerungen, Tr\u00e4ume, Gedanken (Eml\u00e9kek, \u00e1lmok, gondolatok) aufgezeichnet und hrsg. von Aniela Jaff\u00e9 [r\u00f6gz\u00edtette \u00e9s szerkesztette, \u00edrta: Aniela Jaff\u00e9], Walter Verlag [kiad\u00f3]: Zurich \u00e9s D\u00fcsseldorf, 1971, 251. old.<\/p>\n

[4] u.o., 218. old.<\/p>\n

[5] Studien aus dem C. G. Jung-Institut (a C. G. Jung Int\u00e9zet tanulm\u00e1nyai), XII. k\u00f6tet, Rascher Verlag [kiad\u00f3] : Zurich \u00e9s Stuttgart, 1960<\/p>\n","protected":false},"author":925,"featured_media":101841,"template":"","meta":{"_acf_changed":false},"tags":[],"category_":[110091],"tags_english_":[],"class_list":["post-112095","logon_article","type-logon_article","status-publish","has-post-thumbnail","hentry","category_-science-hu"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/logon_article\/112095","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/logon_article"}],"about":[{"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/logon_article"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/925"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/101841"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=112095"}],"wp:term":[{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=112095"},{"taxonomy":"category_","embeddable":true,"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/category_?post=112095"},{"taxonomy":"tags_english_","embeddable":true,"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags_english_?post=112095"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}