{"id":112072,"date":"2024-09-05T06:05:40","date_gmt":"2024-09-05T06:05:40","guid":{"rendered":"https:\/\/logon.media\/logon_article\/a-kelta-miszteriumok\/"},"modified":"2024-09-11T05:43:18","modified_gmt":"2024-09-11T05:43:18","slug":"a-kelta-miszteriumok","status":"publish","type":"logon_article","link":"https:\/\/logon.media\/hu\/logon_article\/a-kelta-miszteriumok\/","title":{"rendered":"A kelta miszt\u00e9riumok"},"content":{"rendered":"<p><em><strong>A druid\u00e1k szellemi tan\u00edt\u00e1saikkal egyebek k\u00f6z\u00f6tt a l\u00e9lek halhatatlans\u00e1g\u00e1t \u00e9s a l\u00e9lekv\u00e1ndorl\u00e1st hirdett\u00e9k \u00e9s szil\u00e1rdan hittek egy m\u00e1sik vil\u00e1g l\u00e9tez\u00e9s\u00e9ben, ami jutalmaz \u00e9s b\u00fcntet.<\/strong><\/em><\/p>\n<p><!--more--><\/p>\n<h2>A kelta n\u00e9p lelk\u00e9nek szellemi fejl\u0151d\u00e9se &#8211; 6. r\u00e9sz<\/h2>\n<p><em>(vissza az <a href=\"https:\/\/logon.media\/hu\/logon_article\/druida-bolcsessegek-triadokban\/\">5. r\u00e9szhez<\/a>)\u00a0<\/em><\/p>\n<p>A kelta miszt\u00e9riumok k\u00f6z\u00fcl az egyik a reinkarn\u00e1ci\u00f3val foglalkozott \u00e9s azt tan\u00edtotta, hogy a l\u00e9t\u00e1llapotok \u00e1lland\u00f3 v\u00e1ltoz\u00e1son mennek kereszt\u00fcl, amelyben a hal\u00e1lt egy nagyon hossz\u00fa \u00e9let k\u00f6z\u00e9ps\u0151 szakasz\u00e1nak tekintett\u00e9k. Ez\u00e9rt a druid\u00e1k, akik hittek az emberi l\u00e9lek halhatatlans\u00e1g\u00e1ban \u00e9s abban, hogy id\u0151vel \u00fajra megtestes\u00fcl, Pitagorasz tan\u00edt\u00e1sait nagyra \u00e9rt\u00e9kelt\u00e9k.<\/p>\n<p>A sok inkarn\u00e1ci\u00f3 sor\u00e1n az ember \u00faj tapasztalatokat gy\u0171jt, \u00e9s sz\u00e1mos pr\u00f3b\u00e1n megy kereszt\u00fcl, ami annyira meger\u0151s\u00edtheti, hogy v\u00e9g\u00fcl el\u00e9ri a c\u00e9lj\u00e1t \u00e9s val\u00f3di emberr\u00e9 v\u00e1lik. Egy brit k\u00f6lt\u0151, Taliesin (534-599), aki a Ceridwen miszt\u00e9riumok beavatottja volt, egyszer azt \u00edrta:<\/p>\n<blockquote><p>Sokf\u00e9le alakon mentem kereszt\u00fcl,<\/p>\n<p>m\u00edg v\u00e9gre el\u00e9rtem igazi alakomat.<\/p><\/blockquote>\n<p>A kelta druid\u00e1k teh\u00e1t a vall\u00e1s \u00e9s a t\u00e1rsadalmi rend sz\u00e1m\u00e1ra ir\u00e1nymutat\u00f3k voltak.<\/p>\n<p>Rudolf Steiner szerint a druid\u00e1k misztikus b\u00f6lcsess\u00e9g\u00e9nek gy\u00f6kereit a Fekete tenger k\u00f6rny\u00e9k\u00e9n kell keresn\u00fcnk. Ez a szellemi b\u00f6lcsess\u00e9g val\u00f3j\u00e1ban keletr\u0151l nyugatra v\u00e1ndorolt. Mit tartalmazott ez a miszt\u00e9rium, k\u00e9rdezhetn\u00e9 valaki.<\/p>\n<p>Ez a miszt\u00e9rium egy tudaton k\u00edv\u00fcli eml\u00e9kezet volt, mindazoknak a dolgoknak a tudaton k\u00edv\u00fcli visszhangja, amin a F\u00f6ld a Nappal \u00e9s a Holddal osztozott, amikor m\u00e9g kapcsolatban \u00e1lltak egym\u00e1ssal.<\/p>\n<p>Ez\u00e9rt a druid\u00e1k beavat\u00e1sa val\u00f3j\u00e1ban napbeavat\u00e1s volt \u00e9s a hold b\u00f6lcsess\u00e9g\u00e9vel \u00e1llt kapcsolatban.<\/p>\n<p>A druida kult\u00fara \u00c9szak- \u00e9s K\u00f6z\u00e9p-Eur\u00f3pa nagy r\u00e9sz\u00e9t mintegy 3-3,5 ezer \u00e9ven kereszt\u00fcl uralta, amikor az \u00edr\u00e1s m\u00e9g nem l\u00e9tezett. (A kelta n\u00e9pek megjelen\u00e9s\u00e9nek pontos d\u00e1tuma mind a mai napig rejt\u00e9ly a tud\u00f3sok sz\u00e1m\u00e1ra \u00e9s gyakran vitatkoznak ezen.)<\/p>\n<p>Ezut\u00e1n k\u00f6vetkezett az Odin kult\u00fara, ami bevezette a r\u00fana\u00edr\u00e1st. Azt lehet mondani, hogy ez az Odin kult\u00fara tekinthet\u0151 a legels\u0151 intellektu\u00e1lis \u00e1ramlatnak: mivel a Naphoz \u00e9s a Holdhoz, amit m\u00e1r kor\u00e1bban is tiszteltek, ekkor hozz\u00e1ad\u00f3dott a Merk\u00far bolyg\u00f3 is. A kelt\u00e1k napbeavat\u00e1sa azonban m\u00e9g sok \u00e9vsz\u00e1zadon kereszt\u00fcl folytat\u00f3dott.<\/p>\n<p>Ezt a fajta beavat\u00e1st l\u00e1tjuk Art\u00far kir\u00e1ly \u00e9s a kerek asztal t\u00f6rt\u00e9net\u00e9ben. Art\u00far kir\u00e1ly v\u00e1ra eredetileg Tintagel volt \u00e9s a cornwalli parton \u00e1llt. Art\u00far a tizenk\u00e9t lovagja k\u00f6z\u00f6tt olyannak sz\u00e1m\u00edtott, mint a nap. Ekkor kezd\u0151d\u00f6tt Eur\u00f3pa civiliz\u00e1ci\u00f3s fejl\u0151d\u00e9se. Art\u00far kir\u00e1ly \u00e9s tizenk\u00e9t lovagja mag\u00e1ba sz\u00edvta a naper\u0151ket \u00e9s tov\u00e1bbvitte Eur\u00f3pa-szerte. A lovagok az ott uralkod\u00f3 d\u00e9moni s\u00e1rk\u00e1nyer\u0151k ellen harcoltak, melyek m\u00e9g jelen voltak Eur\u00f3pa akkori lakoss\u00e1g\u00e1nak k\u00f6r\u00e9ben. \u00cdgy civiliz\u00e1lt\u00e1k a n\u00e9pet \u00e9s terjesztett\u00e9k kult\u00far\u00e1jukat.<\/p>\n<p>Ez\u00e9rt hasonl\u00edtj\u00e1k ezt a lovagi sereget a s\u00e1rk\u00e1ny\u00f6l\u0151 harcoshoz, Mih\u00e1lyhoz, \u00e9s ez\u00e9rt nevezik Mih\u00e1ly sereg\u00e9nek.<\/p>\n<p>A kerekasztal eg\u00e9szen Erzs\u00e9bet kir\u00e1lyn\u0151 kor\u00e1ig l\u00e9tezett \u00e9s feloszlat\u00e1s\u00e1nak politikai okai voltak. Art\u00far v\u00e1ra, Tintagel is ugyanebben az id\u0151ben, 1580 k\u00f6r\u00fcl d\u0151lt romba.<\/p>\n<p>A kelta harcosok a kereszt\u00e9nys\u00e9ggel val\u00f3 tal\u00e1lkoz\u00e1suk sor\u00e1n nagyon megkedvelt\u00e9k Mih\u00e1ly arkangyalt. Ez sok himnuszukb\u00f3l kider\u00fcl. Nyelv\u00e9szetileg ezek a himnuszok a kereszt\u00e9ny kult\u00fara kelta sz\u00f3kincsbe val\u00f3 be\u00e9p\u00fcl\u00e9s\u00e9nek bizonyos cs\u00facspontj\u00e1t k\u00e9pviselik. \u00cdme egy p\u00e9lda:<\/p>\n<blockquote><p>\u00d3, harcos Mih\u00e1ly,<\/p>\n<p>angyalok kir\u00e1lya,<\/p>\n<p>v\u00e9delmezd a n\u00e9ped<\/p>\n<p>kardod ereje \u00e1ltal,<\/p>\n<p>v\u00e9delmezd a n\u00e9ped<\/p>\n<p>kardod ereje \u00e1ltal.<\/p>\n<p>&nbsp;<\/p>\n<p>T\u00e1rd ki sz\u00e1rnyaid<\/p>\n<p>a tenger \u00e9s a f\u00f6ld felett.<\/p>\n<p>v\u00e9dj meg minket az ellens\u00e9gt\u0151l<\/p>\n<p>keleten \u00e9s nyugaton,<\/p>\n<p>v\u00e9dj meg minket az ellens\u00e9gt\u0151l<\/p>\n<p>keleten \u00e9s nyugaton.<\/p>\n<p>&nbsp;<\/p>\n<p>Vil\u00e1gos\u00edts meg minket mennyei er\u0151ddel.<\/p>\n<p>L\u00e9gy vel\u00fcnk zar\u00e1ndoklatunk sor\u00e1n<\/p>\n<p>\u00e9s a csat\u00e1k hev\u00e9ben.<\/p>\n<p>J\u00e1rj vel\u00fcnk zar\u00e1ndok\u00fatunkon<\/p>\n<p>\u00e9s a csat\u00e1k hev\u00e9ben&#8230;<\/p><\/blockquote>\n<p>Ezenk\u00edv\u00fcl k\u00e9t f\u0151 istens\u00e9g\u00fck volt m\u00e9g: Hu az atya, illetve napisten, valamint Ceridwen, az anya, illetve holdistenn\u0151. Ezeket id\u0151nk\u00e9nt az egyiptomi Oziriszhez \u00e9s \u00cdziszhez hasonl\u00edtj\u00e1k.<\/p>\n<p>A druid\u00e1k rendelkeztek egy f\u00f6ld\u00f6nt\u00fali felfog\u00f3k\u00e9pess\u00e9ggel, ami a pr\u00f3f\u00e9tas\u00e1ggal hozhat\u00f3 kapcsolatba. A pr\u00f3f\u00e9ci\u00e1t gyakran a k\u00f6vetkez\u0151 szavakkal vezett\u00e9k be:<\/p>\n<blockquote><p>\u00a0Szellemi szememmel l\u00e1tom&#8230;<\/p><\/blockquote>\n<p>M\u00e1gikus k\u00e9pess\u00e9geik is h\u00edresek \u00e9s f\u00e9lelmet kelt\u0151ek voltak, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen h\u00e1bor\u00fa idej\u00e9n. A druid\u00e1k oly m\u00f3don voltak k\u00e9pesek hatni a term\u00e9szetre, hogy az katasztrof\u00e1lis k\u00f6vetkezm\u00e9nyekkel j\u00e1rt. Azt mondj\u00e1k, hogy egy csata sor\u00e1n az egyik druida r\u00e1f\u00fajt a hegyre \u00e9s a lehelete olyan er\u0151s vihart keltett, hogy a hegy elt\u0171nt egy s\u0171r\u0171 k\u00f6dben. A kelt\u00e1k ellenfelei megr\u00e9m\u00fcltek \u00e9s feladt\u00e1k a harcot.<\/p>\n<p>Var\u00e1zsig\u00e9ik \u00e9s r\u00e1olvas\u00e1suk erej\u00e9vel nem csak a term\u00e9szetre tudtak hatni, hanem \u00e1ld\u00e1st vagy ront\u00e1st is k\u00e9pesek voltak hozni az emberekre. Papk\u00e9nt az \u00e9let kell\u0151s k\u00f6zep\u00e9be lettek helyezve \u00e9s szabadon belesz\u00f3ltak az emberek \u00fcgyeibe. Ily m\u00f3don b\u00e1tor\u00edthatt\u00e1k a harcosokat, amikor sz\u00fcks\u00e9g volt r\u00e1, ugyanakkor kritiz\u00e1lhatt\u00e1k \u00e9s g\u00fanyolhatt\u00e1k is azokat az embereket, akik gy\u00e1v\u00e1n viselkedtek.<\/p>\n<p>A druid\u00e1k ismert\u00e9k a csillag\u00e1szatot, ez az \u00e9p\u00edtkez\u00e9si m\u00f3dszereikb\u0151l is l\u00e1tszik. Templom\u00e9p\u00fcleteikben egyetlen k\u00f6vet sem helyeztek egym\u00e1sra ok n\u00e9lk\u00fcl. Minden \u00e9p\u00edtkez\u00e9st pontos csillag\u00e1szati sz\u00e1m\u00edt\u00e1sok alapj\u00e1n v\u00e9geztek.<\/p>\n<p>Templomaikat gyakran t\u00f6lgyerd\u0151k magaslatain emelt\u00e9k \u00e9s ezek vagy kereszt alak\u00faak voltak, mivel a kereszt az \u00fajj\u00e1sz\u00fclet\u00e9s jelk\u00e9pe volt, vagy k\u00f6ralak\u00faak, mert az pedig a vil\u00e1got jelk\u00e9pezte. Vagy sz\u00e1rny alak\u00faak voltak, ami az isteni szellemre utalt, vagy k\u00edgy\u00f3 form\u00e1j\u00faak, mert a k\u00edgy\u00f3 Hu isten, a druida Ozirisz jelk\u00e9pe volt.<\/p>\n<p>A legszentebb templom egy kromlech (k\u0151k\u00f6r), vagy egy dolmen volt, amit a beavat\u00e1s vagy az \u00fajj\u00e1sz\u00fclet\u00e9s helyek\u00e9nt haszn\u00e1ltak. A dolmen h\u00e1rom \u00e1ll\u00f3k\u0151b\u0151l \u00e1llt, melyeknek tetej\u00e9re egy lapos k\u00f6vet helyeztek \u201etet\u0151k\u00e9nt\u201d, ami \u00e1ltal egy kis cella j\u00f6tt l\u00e9tre. Ebben a cell\u00e1ban foglalt helyet a druida, hogy bizonyos \u00fcgyeket kivizsg\u00e1ljon.<\/p>\n<p>&nbsp;<\/p>\n<p><em>(folytat\u00e1s a<a href=\"https:\/\/logon.media\/hu\/logon_article\/druidak-es-kromlechek\/\"> 7. r\u00e9szben<\/a>)<\/em><\/p>\n<p>&nbsp;<\/p>\n<p>_______________<\/p>\n<p><em><span style=\"color: #003366;\">Forr\u00e1sok:<\/span><\/em><\/p>\n<p>[1] Rudolf Steiner: Die Tempellegende und die goldene Legende [A templom legenda \u00e9s az arany legenda], GA 93 (1904), (angolul: <a href=\"https:\/\/rsarchive.org\/GA\/index.php\">rsarchive.org<\/a>)<\/p>\n<p>[2] Eleanor C. Merry, The Flaming Door &#8211; The Mission of the Celtic Folk-Soul, [A l\u00e1ngol\u00f3 kapu \u2013 a kelta n\u00e9pl\u00e9lek k\u00fcldet\u00e9se] Knowledge Books, East Grinstead 1936<\/p>\n<p>[3] Jakob Streit, Sonne und Kreuz [Nap \u00e9s kereszt], Freies Geistesleben, Stuttgart 1977<\/p>\n","protected":false},"author":923,"featured_media":14807,"template":"","meta":{"_acf_changed":false},"tags":[],"category_":[110078],"tags_english_":[],"class_list":["post-112072","logon_article","type-logon_article","status-publish","has-post-thumbnail","hentry","category_-livingpast-hu"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/logon_article\/112072","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/logon_article"}],"about":[{"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/logon_article"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/923"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/14807"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=112072"}],"wp:term":[{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=112072"},{"taxonomy":"category_","embeddable":true,"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/category_?post=112072"},{"taxonomy":"tags_english_","embeddable":true,"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags_english_?post=112072"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}