{"id":111888,"date":"2024-08-22T07:58:17","date_gmt":"2024-08-22T07:58:17","guid":{"rendered":"https:\/\/logon.media\/logon_article\/hiperborea\/"},"modified":"2024-09-03T10:36:43","modified_gmt":"2024-09-03T10:36:43","slug":"hiperborea","status":"publish","type":"logon_article","link":"https:\/\/logon.media\/hu\/logon_article\/hiperborea\/","title":{"rendered":"Hiperborea"},"content":{"rendered":"

A hiperboreusok csendes, nyugodt emberek voltak, fajukra hat\u00e1ssal volt az \u00e9teri vil\u00e1g, valamint a term\u0151f\u00f6ld viszonyai.\u00a0<\/strong><\/em><\/p>\n

 <\/p>\n

<\/p>\n

A kelta n\u00e9p lelk\u00e9nek szellemi fejl\u0151d\u00e9se – 2. r\u00e9sz<\/strong><\/em><\/h2>\n

(vissza az 1. r\u00e9szhez<\/a>)\u00a0<\/em><\/p>\n

 <\/p>\n

Timaeus (Timaiosz) [1]<\/span> c\u00edm\u0171 m\u0171v\u00e9ben Plat\u00f3n le\u00edrja azt, amit az ath\u00e9ni t\u00f6rv\u00e9nyhoz\u00f3, Szol\u00f3n egy egyiptomi beavatott\u00f3l hallott, aki kb. 200 \u00e9vvel kor\u00e1bban \u00e9lt Szaiszban. Ez a beavatott a nagy szigetr\u0151l, az elveszett Atlantiszr\u00f3l mes\u00e9lt Szol\u00f3nnak, ami nagyobb lehetett, mint L\u00edbia \u00e9s \u00c1zsia egy\u00fcttv\u00e9ve. A biblia nem eml\u00edti az Atlantisz nevet, de eml\u00edt egy nagy \u00f6z\u00f6nvizet \u00e9s azt, hogy annak k\u00f6ze lehetett Atlantisz els\u00fcllyed\u00e9s\u00e9hez.<\/p>\n

Mi t\u00f6bb, sok n\u00e9p \u00e9lt \u00e1t \u00f6z\u00f6nvizet, amit mindegyik m\u00e1sk\u00e9ppen mes\u00e9l el. Ez tal\u00e1n abb\u00f3l ad\u00f3dik, hogy csak a l\u00e1t\u00f3k voltak k\u00e9pesek l\u00e1tni Atlantisz esem\u00e9nyeit, \u00e9s mindegyik m\u00e1sk\u00e9ppen l\u00e1tta, att\u00f3l f\u00fcgg\u0151en, hogy honnan n\u00e9zte: d\u00e9lr\u0151l vagy \u00e9szakr\u00f3l, illetve ny\u00e1ron vagy t\u00e9len. Alapj\u00e1ban v\u00e9ve mindegyik t\u00f6rt\u00e9net igaz, amelyik egy hatalmas \u00e1rad\u00e1sr\u00f3l sz\u00f3l, amelyben egy nagy kontinens els\u00fcllyedt.<\/p>\n

Egy darab f\u00f6ld, az \u0151si Atlantisz perem\u00e9n, halv\u00e1nyan eml\u00e9keztet az els\u00fcllyedt f\u00f6ldre, ez pedig \u00cdrorsz\u00e1g, valamint t\u0151le nyugatra, Sk\u00f3cia, Britannia \u00e9s annak egy r\u00e9sze. Ezek a f\u00f6ldek voltak azok, ahol a kelt\u00e1k \u00e9ltek.<\/p>\n

A kelt\u00e1k meg voltak gy\u0151z\u0151dve arr\u00f3l, hogy Atlantisz val\u00f3ban l\u00e9tezett.<\/p>\n

Ennek a f\u00f6ldnek az elt\u0171n\u00e9se m\u00e9ly nyomot hagyott a kelta n\u00e9p lelk\u00e9ben, azonk\u00edv\u00fcl ez a pusztul\u00e1s makacsul megmaradt a n\u00e9p lelk\u00e9ben. A kelt\u00e1k atlantiszi eml\u00e9keiket id\u0151vel m\u00e9g \u0151sibb eml\u00e9kekkel f\u0171zt\u00e9k \u00f6ssze: egy paradicsomi \u00e1llapot eml\u00e9keivel. Ez\u00e9rt eml\u00edtik m\u00edtoszaikban ezeket a csod\u00e1latos vil\u00e1gokat, \u00e9s az emberek egy \u201em\u00e1sik vil\u00e1gr\u00f3l\u201d besz\u00e9lnek, ahol az istenek egy\u00fctt \u00e9ltek az emberekkel.<\/p>\n

Atlantisz pusztul\u00e1sa ut\u00e1n k\u00e9t n\u00e9pcsoport indult kelet fel\u00e9: az egyik Manu vezet\u00e9s\u00e9vel az \u00e9szaki utat k\u00f6vette \u00c9szak-Eur\u00f3p\u00e1n kereszt\u00fcl India fel\u00e9, m\u00edg a m\u00e1sik a d\u00e9li \u00faton a jelenlegi Afrika fel\u00e9 haladt.<\/p>\n

Az \u00e9szaki csoportot a g\u00f6r\u00f6g t\u00f6rt\u00e9n\u00e9szek k\u00e9s\u0151bb hiperboreusoknak nevezt\u00e9k (hyper = t\u00fal, boreas = \u00e9szaki sz\u00e9l).<\/p>\n

Ez\u00e9rt nevezt\u00e9k Bore\u00e1sznak az \u00e9szaki szelet, ami vihart \u00e9s t\u00e9li hideget hozott.<\/p>\n

\u0150si utaz\u00f3k \u00e9s t\u00f6rt\u00e9net\u00edr\u00f3k egy magas rang\u00fa vall\u00e1sos csoportr\u00f3l \u00edrnak, a hiperboreusokr\u00f3l, akiknek k\u00f6zponti lakhely\u00fck Elixoa volt, az azonos nev\u0171 szigeten, ami val\u00f3sz\u00edn\u0171leg a d\u00e1n Zealand szigete lehetett. Ebben a szent v\u00e1rosban, ahol t\u00f6bbnyire templomszolg\u00e1k \u00e9ltek, volt egy fels\u0151fok\u00fa iskola pap-k\u00f6lt\u0151k sz\u00e1m\u00e1ra, akiket \u00e9nekesek \u00e9s zen\u00e9szek k\u00eds\u00e9rtek. Ezeket a papokat Boredai-nak h\u00edvt\u00e1k, ami gall nyelven Bairadion-nak hangzik. Vall\u00e1suk a Vil\u00e1goss\u00e1g Isten\u00e9nek im\u00e1dat\u00e1n alapult, \u00edgy kapt\u00e1k a Bards of the Sun (a Nap b\u00e1rdjai) nevet, amit eg\u00e9szen elt\u0171n\u00e9s\u00fckig viseltek.<\/p>\n

(A b\u00e1rdokr\u00f3l cikk\u00fcnk 11. r\u00e9sz\u00e9ben fogunk besz\u00e9lni.)<\/em><\/p>\n

A hiperboreusok f\u00f6ldje \u00c9szak-Eur\u00f3pa, \u00c9szak-\u00c1zsia r\u00e9gi\u00f3iban ter\u00fclt el, Skandin\u00e1vi\u00e1t\u00f3l Finnorsz\u00e1gon kereszt\u00fcl eg\u00e9szen Szib\u00e9ri\u00e1ig.<\/p>\n

A hiperboreusok csendes, nyugodt n\u00e9pek voltak, fajukra hat\u00e1ssal volt az \u00e9teri vil\u00e1g, valamint a term\u0151f\u00f6ld viszonyai. M\u00e9g nem voltak tudat\u00e1ban azoknak a t\u00fczes v\u00e9r- \u00e9s \u00e9leter\u0151knek, melyek az anyagcser\u00e9ben \u00e9s a nemi szervekben buzognak. Az \u00e9szak-atlanti emberis\u00e9g ily m\u00f3don a hideg r\u00e9gi\u00f3kban az eg\u00f3 anyagi megk\u00f6t\u0151 erej\u00e9t\u0151l szabadon, \u00e9s a hiperboreus benyom\u00e1sok paradicsomian \u00e1rtatlan \u00e1llapot\u00e1ban fejl\u0151d\u00f6tt. \u00cdgy alakult ki az els\u0151 feh\u00e9r faj. Azokra az emberekre, akik az \u00c9szaki Sark k\u00f6zel\u00e9ben \u00e9ltek, nagyobb hat\u00e1ssal voltak a kozmikus er\u0151k, melyek behatoltak a fej\u00fckbe. Ennek k\u00f6vetkezt\u00e9ben k\u00e9s\u0151bb a k\u00fcls\u0151 vil\u00e1g fel\u00e9 tudt\u00e1k ford\u00edtani a figyelm\u00fcket, gondolkod\u00e1sukat \u00e9s \u00e9rz\u00e9kel\u00e9s\u00fcket. Ellent\u00e9tben azzal az atlantiszi csoporttal, amelyik d\u00e9l-keletre v\u00e1ndorolt. Ezeknek az embereknek a test\u00e9ben izzottak az anyagcsere er\u0151i.<\/p>\n

Azt mondj\u00e1k Hiberbore\u00e1ban f\u00e9l \u00e9vig tartott az \u00e9jszaka \u00e9s f\u00e9l \u00e9vig a nappal, ily m\u00f3don ezt a kontinenst a Barents-tenger \u00e9s a Feh\u00e9r-tenger \u00e9szaki ter\u00fcletein, valamint Szib\u00e9ria \u00e9s Finnorsz\u00e1g szomsz\u00e9ds\u00e1g\u00e1ban kellene keresni.<\/p>\n

A hiperboreai vil\u00e1gos \u00e9jszak\u00e1kr\u00f3l m\u00e9g Hom\u00e9rosz is eml\u00edt\u00e9st tesz az Od\u00fcsszei\u00e1ban.<\/p>\n

Hiperborea sz\u0171zi, paradicsomi \u00e1llapot\u00fa ter\u00fclet volt \u00e9s szic\u00edliai Diod\u00f3rosz szerint ennek a ter\u00fcletnek a szigetei annyira term\u00e9kenyek voltak, hogy \u00e9vente k\u00e9tszer arattak [2]<\/span>.<\/p>\n

Ez val\u00f3sz\u00edn\u0171leg a l\u00e9gk\u00f6ri v\u00e1ltoz\u00e1sok el\u0151tti id\u0151kben t\u00f6rt\u00e9nhetett, amikor a Finnorsz\u00e1g k\u00f6r\u00fcli ter\u00fcletek m\u00e9g sokkal melegebbek voltak, mint jelenleg. A drasztikus l\u00e9gk\u00f6ri v\u00e1ltoz\u00e1sok ut\u00e1n ezek a ter\u00fcletek jelent\u0151s m\u00e9rt\u00e9kben leh\u0171ltek.<\/p>\n

A hiperboreusok teste ezekben az \u0151si id\u0151kben ink\u00e1bb n\u00f6v\u00e9nyi volt, \u00e9s n\u00f6v\u00e9nyi m\u00f3don, vagyis megterm\u00e9keny\u00edt\u00e9s n\u00e9lk\u00fcl szaporodtak. Egy nagy \u00e9teri l\u00e9ny sz\u00e1mos \u201etestet\u201d tartalmazhatott \u00e9s az \u00e9terikus emberis\u00e9g (a paradicsomban) olyan volt, mint egy csoportl\u00e9lek, amelyhez sok test tartozik.<\/p>\n

A hiperboreusok a k\u00e9s\u0151bbi id\u0151kben Apoll\u00f3n Napisten im\u00e1d\u00f3i voltak \u00e9s alapj\u00e1ban v\u00e9ve Apoll\u00f3n papjaik\u00e9nt voltak ismertek. Naponta im\u00e1dkoztak ehhez az istenhez. Ez \u00e9rthet\u0151, ha arra gondolunk, hogy egy f\u00e9l \u00e9ven kereszt\u00fcl az \u00e9jszak\u00e1k annyira vil\u00e1gosak voltak, hogy a lakoss\u00e1gnak k\u00fcl\u00f6nleges \u00e9lm\u00e9nyt jelentett a napf\u00e9ny.<\/p>\n

\u00cdgy az emberis\u00e9g k\u00e9s\u0151bbi tan\u00edt\u00f3i ezen az \u00e9rintetlen, \u00e9terikus \u00e9szaki ter\u00fcleten \u00f6lt\u00f6ttek testet. Ez magyar\u00e1zatot ad arra, hogy sok n\u00e9p mi\u00e9rt helyezte istenei lakhely\u00e9t \u00e9szakra. K\u00e9s\u0151bb ezek a tan\u00edt\u00f3k tan\u00edt\u00e1saikat papi k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gek form\u00e1j\u00e1ban terjesztett\u00e9k, melyek k\u00f6zpontja \u00c9szak-Skandin\u00e1via volt, \u00e9s innen fejtett\u00e9k ki tev\u00e9kenys\u00e9g\u00fcket sz\u00e9les k\u00f6rben Eur\u00f3p\u00e1n kereszt\u00fcl eg\u00e9szen a Fekete tengerig.<\/p>\n

A g\u00f6r\u00f6g\u00f6k a papi szentel\u00e9sek alkalm\u00e1val \u00e9rt\u00e9kes aj\u00e1nd\u00e9kokat adtak a hiperboreusoknak, \u00e9s n\u00e9ha maguk a hiperboreusok is elmentek G\u00f6r\u00f6gorsz\u00e1gba, p\u00e9ld\u00e1ul Abaris, aki felfriss\u00edtette r\u00e9gi rokons\u00e1g\u00e1t D\u00e9losz sziget\u00e9nek n\u00e9p\u00e9vel.<\/p>\n

A g\u00f6r\u00f6g\u00f6k \u00e9s a hiperboreusok kapcsolata abban a t\u00e9nyben is megnyilv\u00e1nul, hogy ezekre a n\u00e9pekre beavat\u00e1suk foka szerint \u201eHatty\u00fak\u00e9nt\u201d utaltak: a hatty\u00fa Apoll\u00f3n istennek szentelt \u00e1llat volt, akit sz\u00fclet\u00e9sekor hatty\u00fafogat vitt a sz\u00e9ps\u00e9ges Hiperborea f\u00f6ldj\u00e9re.<\/p>\n

A hiperboreusok veget\u00e1ri\u00e1nusok voltak, nem dolgoztak, boldog \u00e9s eg\u00e9szs\u00e9ges \u00e9let\u00fck \u00e9vsz\u00e1zadokon, s\u0151t ak\u00e1r \u00e9vezredeken kereszt\u00fcl tartott.<\/p>\n

A Kalevala finn eposz\u00e1ban arr\u00f3l olvashatunk, hogy Vejnem\u00f6jnent, a k\u00f6lt\u00e9szet \u00e9s m\u00e1gia isten\u00e9t, anyja 700 \u00e9vig hordozta, miel\u0151tt megsz\u00fcletett. Ezek a k\u00e9pek egy t\u00e1voli f\u00f6ldi id\u0151szakra utalnak, amit Hiperbore\u00e1nak h\u00edvunk, ahol az embernek m\u00e9g \u00e9teri f\u00e9nyteste volt. Ebben az id\u0151ben az emberek m\u00e9g nem ismert\u00e9k a hal\u00e1lt \u00e9s az egyik testb\u0151l a m\u00e1sikba val\u00f3 \u00e1tmenetet. Mindezek a tulajdons\u00e1gok az \u0151si miszt\u00e9riumhelyek sz\u00e1m\u00e1ra ismertek voltak, \u00e9s ezek a paradicsomi, \u00e1rtatlan \u00e1llapotok az Atlantisz ut\u00e1ni korszak hiperboreusaihoz f\u0171z\u0151dtek.<\/p>\n

Rudolf Steiner szerint a hiperboreusok nem csak a g\u00f6r\u00f6g\u00f6kre hatottak szellemileg, hanem a kelta druid\u00e1kra is, \u00e9s a hiperboreus paps\u00e1g mind a g\u00f6r\u00f6g Apoll\u00f3n napim\u00e1dat, mind a kelta-germ\u00e1n Lug, illetve Napisten im\u00e1dat sz\u00e1m\u00e1ra az inspir\u00e1ci\u00f3 k\u00f6z\u00f6s forr\u00e1sa volt.<\/p>\n

A hiperboreusok \u00e1ltal befoly\u00e1solt Drotten, Trotten vagy Trudi \u00edgy terjesztett\u00e9k napmiszt\u00e9riumaikat, melyek Eur\u00f3pa leg\u0151sibb miszt\u00e9riumai voltak, \u00e9s amib\u0151l a kelta druid\u00e1k is mer\u00edtettek.<\/p>\n

 <\/p>\n

(folytat\u00e1s a 3. r\u00e9szben<\/a>)<\/em><\/p>\n

__________<\/p>\n

Forr\u00e1sok:<\/strong><\/em><\/span><\/p>\n

[1] Plat\u00f3n: Timaeus and Critias, (Timaiosz \u00e9s Kr\u00edtiasz), Penguin Books Ltd, 2008<\/p>\n

[2] Sigismund von Gleich, Marksteine der Kulturgeschichte, (A kult\u00fart\u00f6rt\u00e9net m\u00e9rf\u00f6ldk\u00f6vei), Mellinger J.Ch. Verlag, 1982<\/p>\n

[3] Erika D\u00fchnfort, Irische Sagen und Legenden – Von Helden, Heiligen, Elfen und Druiden, (\u00cdr mond\u00e1k \u00e9s legend\u00e1k \u2013 h\u0151s\u00f6kr\u0151l, szentekr\u0151l, elfekr\u0151l \u00e9s durid\u00e1kr\u00f3l), Anaconda Verlag, 2012<\/p>\n

[4] Atonin Gadal, Het Dru\u00efdisme, Rozekruis Pers<\/a>, Haarlem 2019<\/p>\n

(Magyarul: A kat\u00e1rok \u00f6r\u00f6ks\u00e9ge, A druidizmus – kiad\u00f3: Lectorium Rosicrucianum<\/a>)<\/p>\n

[5] Hans Gs\u00e4nger, Irland. Insel des Abel. Die irischen Hochkreuze, (\u00cdrorsz\u00e1g. \u00c1bel szigete. Az \u00edr nagykereszt), Verlag Die Kommenden, 1969<\/p>\n","protected":false},"author":923,"featured_media":14666,"template":"","meta":{"_acf_changed":false},"tags":[],"category_":[110078],"tags_english_":[],"class_list":["post-111888","logon_article","type-logon_article","status-publish","has-post-thumbnail","hentry","category_-livingpast-hu"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/logon_article\/111888","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/logon_article"}],"about":[{"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/logon_article"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/923"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/14666"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=111888"}],"wp:term":[{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=111888"},{"taxonomy":"category_","embeddable":true,"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/category_?post=111888"},{"taxonomy":"tags_english_","embeddable":true,"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags_english_?post=111888"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}